Álmok ​és lidércek 2 csillagozás

Iskolaalapítás Magyarországon
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek

1987 október. Indul a repülőgépem Wittenbe.
Miért is megyek?
Egyrészt – ez világos volt – azért, hogy megnézzem mi is lett abból, amiről oly sok éven át itthon olvasgattunk, olvasgattam, a Waldorf-pedagógiából. Hogyan működik – és működik-e – odakint Rudolf Steiner szellemi hagyatéka, a mindig kicsit az obskurantizmus vádja ellen védelmező antopofózia?
Másrészt – és ez volt a szorongató – tudtam, hogy valahogy azt kellene majd kitalálnom, arra is rá kellene jönnöm, hogy – ha a dolog él és olyan, amilyennek én gondolom – hogyan volna hazahozható, itthon megvalósítható…

>!
T-Twins, Budapest, 1993
286 oldal · ISBN: 9637977260

Enciklopédia 8


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
EBrody I
Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Nagyon sok érdeke infót szívtam magamba, nem csak a Waldorf-pedagógiáról és iskolákról, hanem a kor nagy embereiről is. Sőt, azokat hasznosabbnak találtam, mint a könyv utolsó fejezeteit, amikor a magyarországi óvoda- és iskolateremtési passiót elemezgeti. És oké, értem, hogy Vekerdy (saját bevallása szerint) nem tud németül, és nem is akar megtanulni, de ezt nem ismételgetni kellene, hanem inkább túllendülni rajta, ha már egyszer rá van kényszerülve, hogy használja ezt a nyelvet. Amúgy minden rendben.


Népszerű idézetek

>!
EBrody I

(…)a tanítót a maga tevékenységében inkább művésznek, semmint tudósnak tekintettem – hivatkozva aztán Ignotusra is, a Nyugat nagy szerkesztőjére, aki azt mondta, hogy „a művészetnek mindent szabad, ha meg tudja csinálni”, és ezt a felfogást a pedagógusra is érvényesnek tekintettem.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: művészet · pedagógia
>!
EBrody I

Szókratész azt állította, hogy egyvalamihez ért: a szellemi bábaművészethez.
Kiből-kiből életre tudja segíteni a saját gondolatát, a saját vélekedését.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész
>!
EBrody I

Ha turistaként jutok el valahová, igyekszem feladatokat találni magamnak – a kényszeres ember nyughatatlan természete –, ezt is meg kell néznem, ha már itt vagyok, azt is; holott szerintem Kierkegaardnak van igaza, aki szerint voltaképpen csak csellengeni kell és szabad az új, az idegen városokban, sorsunkra és ösztönünkre bízva magunkat, és így fogunk a genius loci, a hely szelleme közelébe férkőzhetni, ha szerencsénk van – sokkal inkább, mintha „nevezetes helyek” után kutatva, lejárjuk – és kipipáljuk – a kezünkben tartott Baedeckert.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: Søren Aabye Kierkegaard
4 hozzászólás
>!
EBrody I

Amikor Vaszilij Kandinszkij – 1912-ben – megírja jelent s könyvét, A szellemiről a művészetbent, akkor ebben – és a Kék lovas társaság kiadványaiban, melyeket Paul Kleevel és Franz Marckal együtt szerkeszt többek között – leszögezi, hogy korunkban nem a festészet megújítására van szükség és lehetőség, hanem a világlátás megújítására, melyből a festészet megújulása is következni fog.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: Franz Marc · Paul Klee · Vaszilij Kandinszkij
>!
EBrody I

(Amikor barátom 1949-ben felkereste Heller Farkast, a közgazdaságtan nagyhírű professzorát, és közölte, hogy közgazdász szeretne lenni, a professzor így szólt: – Akkor, barátom, tanuljon zenét. Tud zongorázni?)
Ugyanis: a zenében – az archaikus felfogás szerint – a világegyetem harmóniája nyilvánul meg, s az énekben az ember átzengeti magán ezt a harmóniát, újra képezi – míg a táncban megtanulja cselekvésben, mozgásban kivitelezni. Így hangolja össze az emberi szervezet belső harmóniáit a világegyetem harmóniáival – s ha ebben járatos és iskolázott, akkor a többi már fog menni.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: zene
>!
EBrody I

A görög nevelés tehát – Kon Fu-ce rendszeréhez hasonlóan, és oly sok más archaikus iskolázáshoz hasonlóan – az érzelmi, a ritmikus, a művészeti nevelésből indul.
Ezt követi egy testi-akarati nevelés a gümnaszion gyakorlataiban. A pontosan és erőteljesen kivitelezett cselekvések készségének kifejlesztése.
És csak legvégül, úgyszólván a kamaszkor után kerül sor az intellektuális képzésre. És akkor, a görög akadémia legjobb hagyományai szerint nem kész tudást töltöttek a tanítvány fejébe, hanem arra tanították meg, hogy hogyan formálja meg és hozza felszínre a saját véleményét.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

>!
EBrody I

(A tanítást már ismertem: „Aki dudás akar lenni, / Pokolra kell annak menni, / Ott kell annak megtanulni, / Hogyan kell a dudát fújni.” – Az emberi szellemnek, az emberi individualitásnak ki kell szakadnia a szellemi, az isteni világból, és helyt kell állnia a földi létezésben, hogy kiküzdje önmagát és szabadságát. Ezután majd már szabad választással keresheti individuális útját megtartott tudattal és öntudattal vissza, a szellemi világba.)

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

>!
EBrody I

Most a Hősök tere fel l jövünk Molnár Gyula barátommal – aki Pauler Ákos filozófiájára és a katolikus dogmatikára próbált megtanítani –, és én azt kérdezem:
– Mondd, Molnár, mit csináljak?
(A kérdésben ez volt: mit csináljak, hogy életben maradjak, hogy ne pusztuljak el, hogy ne kössem föl magam…)
– Kelj korán.
És attól kezdve megpróbáltam korán kelni.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

>!
EBrody I

– Szinekúrát* keresek – mondtam nekik.

*Szinekúra = sine cura – azaz: gond nélkül, latinul. De ez csak a szó eredete, és eredeti formájában szó szerinti jelentése. Azt tapasztalom, hogy ez a szó ma már alig ismert. Pedig nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchiában volt közismert és sűrűn használt kifejezés, hanem még a két világháború közötti évek Budapestjén is, s az én gyerekkoromban is, a második világháború előtti, alatti és utáni években. A szinekúra olyan állást jelentett, amely nem járt jelent s elfoglaltsággal, ugyanakkor jövedelemmel – sőt minél régebbi időre megyünk vissza, annál jelentősebb jövedelemmel – igen.

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

>!
EBrody I

Ugyancsak ez a társaság [Kék lovas társaság] szögezi le az absztrakt művészetről szólván, hogy az absztrakt festő ugyanúgy valóságot fest, mint a realista, csakhogy a realista a külső, a látható világ valóságát, míg az absztrakt fest a dolgokban és a dolgok mögött rejlő, azokat mozgató és fenntartó láthatatlan törvényszerűségek valóságát igyekszik megragadni és kifejezni.
Erre vonatkozik Paul Klee híres mondása is: „A festészet nem a láthatót ábrázolja, hanem láthatóvá tesz.”

Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek Iskolaalapítás Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: Paul Klee

Hasonló könyvek címkék alapján

Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton?
Johannes Kiersch: Bevezetés és magyarázat Rudolf Steiner „Általános embertan”-ához
Rudolf Steiner: A nevelés művészete
Fűzfa Balázs – Fazekas Annamária (szerk.) – Horváth H. Attila: Süss fel nap I.
Rudolf Steiner: Általános embertan, mint a pedagógia alapja
Christoph Lindenberg: Waldorf-iskolák
Frans Carlgren: Szabadságra nevelés
Hevesi Mihály: A nyelvtanulás művészetéről
Roy Wilkinson: Iskolázás a józan ész szabályai szerint
Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon