Tudjuk, hogy megalkotta a differenciál- és integrálszámítást, a fizikai optikát, a nevével fémjelzett mechanikát, amely 200 éven át volt a fizikai fejlődés alapja. Kimutatta, hogy például a Hold – amelyben Szent Dávid hegedül – ugyanolyan törvények szerint mozog, mint az eldobott kő.
De milyen volt a kor, amelyben élt? Milyenek voltak a kortárs tudósok? Hogyan érlelődtek a korszakalkotó felismerések? Milyen volt Newton, az ember, az esendő, gyenge és mégis csodálatos ember, akinek igazi arcvonásait eltakarja előlünk a túlzó kortársi tisztelet és a későbbi két évszázad istenítő csodálata. Ezt kísérli meg felvázolni a tudománytörténész oknyomozó pontosságával és az író múltba látó képzeletével Vekerdi László.
Így élt Newton 7 csillagozás
Róla szól: Isaac Newton
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Így élt… Móra
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
András_a_László>!
Történelmi témájú könyv a kommunista érából… Ezzel mindent le is írtam…
Objektivitás, és a források megjelölésének teljes hiánya.
Hasonlóan ismeretterjesztő jellegű (külföldi, vagy kortárs) „kalandos önéletrajz” is tele van tömve a forrásmunkák hivatkozásaival, még akkor is ha a szerző komolyan ítélkezik tárgyról akkor is. (Hacsaknem első/másod-kézből származó élménybeszámolókról van szó).
Newtonról máshonnan(hitelesebb forrásokból) is tudom hogy nem volt egy tipikusan „fair player” ha a tudós társaival való kommunikációt vesszük figyelembe, úgyhogy lehet hogy nem csak a korabeli cenzúra miatt kapunk egy elég negatív képet az Öregről mint emberről, hanem mert tényleg van valami alapja.
De kérem, hol vannak a források? Vekerdi úr honnan tudja azt amit leírt, mert csak nem élhetett 3-400 évet…
Viszont a könyv rendkívül olvasmányos, egyhuzamban egy-ültő helyben végigolvastam, mert mint írás, nagyon jó.
MrDatalogin>!
Szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy Newton ugyan nagy tudós volt, de egy bürokrata, gőgös és kicsinyes személyiség.
Amit a Royal Society elnökeként művelt (Leibniz lejáratása, Hooke portréjának eltüntetése) nárcisztikus húzás. Lehet szépíteni történelmi utalásokkal (Anglia és Franciaország szemben állása, franciák Leibnizet kedvelték), akkor is sz*r alakként viselkedett tudós társaival. Erre szokták azt mondani, minek ellenség, ha ilyen barátja van az embernek.
A nevelőanyja puritán volt, kevésbe ismert tevékenysége, hogy Newton egész életében a Bibliát is rendszeresen tanulmányozta, de ezek szerint nem igen ment át neki az üzenet…
Garbitsch>!
Kevésbé objektív, inkább mesélős („Görbe hátú, sovány, fürge kis ember volt ez a Hooke, gúnyosan összehúzott keskeny szájjal, metszően éles és okos tekintettel.” 12. oldal).
Tovább rontja a tárgyilagosságot a mai szemmel humoros kommunista beszúrások pl. a burzsoáziáról, a 180. oldalon álló hosszabb Marx idézet, és ki más mutatná be Newton távcsövét, ha nem maga Gagarin (245. oldal)?
Ami miatt mégis érdekes volt és talán más életrajzokhoz képest újat adott a könyv, hogy bemutatott egy nem magába zárkózó szobatudós képet is: egy családjával törődő, társaságba járó, kártyázó embert (103-106. oldal); illetve végigvette Newton több tévedését is (138-142. oldal).
Hasonló könyvek címkék alapján
- Presser Gábor: Presser könyve 93% ·
Összehasonlítás - Szántó György Tibor: Oliver Cromwell ·
Összehasonlítás - Péter Katalin: A szigetország uralkodói ·
Összehasonlítás - Marx György: A marslakók érkezése 87% ·
Összehasonlítás - Száva István: Az ég törvénye ·
Összehasonlítás - Vághidi Ferenc: Wellington ·
Összehasonlítás - Sztrókay Kálmán: A fizika úttörői ·
Összehasonlítás - Marx György: Szilárd Leó ·
Összehasonlítás - Pavlovits Tamás: Blaise Pascal ·
Összehasonlítás - Sárközi Mátyás: Csé ·
Összehasonlítás