Buddha ​beszédei 176 csillagozás

Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

„ ​A Beérkezettnek nem szokása, hogy elméleteket állítson fel. Mert a Beérkezett felismerte, mi a test, hogyan jön létre a test, hogyan szűnik meg a test; mik az érzetek, hogyan jönnek létre az érzetek, hogyan szűnnek meg az érzetek; mi a tudat, hogyan jön létre a tudat, hogyan szűnik meg a tudat; mik az adottságok, hogyan jönnek létre az adottságok, hogyan szűnnek meg az adottságok; mi a megismerés, hogyan jön létre a megismerés, hogyan szűnik meg a megismerés. Ennek következtében a Beérkezett minden véleményt, minden felvetést, minden önzést, önösséget, önhittséget feladott, elvetett, visszautasított, eltávoztatott, és ezáltal felszabadult.”
Ezekkel a szavakkal intette a hozzá fordulót Buddha, Kelet nagy vallásalapítója, akinek élete tanítással és prédikálással telt; szavait jóval halála után jegyezték föl. Beszédeiben a Magasztos nem törekedett rendszeralkotásra; szavai olvastán a megszólítottság erejét érezzük. Buddha beszédeiben az élethez való ragaszkodás elvetése, a… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr

>!
Trubadúr, 2023
124 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490841 · Fordította: Vekerdi József
>!
Helikon, Budapest, 2021
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634795506 · Fordította: Vekerdi József
>!
Helikon, Budapest, 2019
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634795506 · Fordította: Vekerdi József

7 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Buddha · Indra


Kedvencelte 12

Most olvassa 25

Várólistára tette 87

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2021/06/vekerdi-jozsef…

Már valószínű a legtöbben tudjátok rólam, hogy mennyire kedvelem a Helikon Kiadó Zsebkönyvek sorozatában megjelent köteteket. Elsődlegesen azért, mert számos olyan alkotással lettem gazdagabb, amit még gyermekként olvastam vagy csak hallomásból ismertem. Saját szórakoztatásomra, és mert úgy érzem, hogy ettől több leszek, elkezdtem „feldolgozni” ezeket a kis könyveket. Így került elém a mostani értékelésem kötete is, amitől cseppet tartottam, de végül is mivel hitem szerint „a bátorság csak előrevisz”, így el is olvastam.

A külső borításról csak annyit szeretnék írni, hogy nagyon megnyugtatóan hatott rám. Szerettem nézegetni és mindig valami érdekes gondolatot hozott elő bennem. A polcom egyik ékes példánya.

A belső tartalmat kritizálni nem merném és ez az értékelés nem is erről fog elsődlegesen szólni, hanem a saját emberi esendőségemet kívánom párhuzamba állítani a kötet tartalmával….

>!
Helikon, Budapest, 2017
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632275284
kaporszakall >!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Egy alkalommal a Magasztos Buddha-Pesten pihent meg, s ekkor a lábaihoz járult a méltatlan vándor, Kápor Szókal. Egy darabig csendben üldögéltek, a Mester lótuszülésben, Kápor meg csak úgy, fapadosan, míg végül a Magasztos kikászálódott a Nirvánából, és barátságosan így szólt a lábainál kuporgó Káporhoz:

M: Mi szél hozott, Kápor?
K: Mester, olvastam egy kis kötet válogatást a beszédeidből, és most kétségek gyötörnek.
M: Elő velük, te alávaló!
K: Összefoglalva: te azt ajánlod, ó, Mester, hogy éljünk vágyaktól mentesen. Ne vágyjunk, ne törekedjünk, ne cselekedjünk!
M: Ellenkezőleg: vágyjunk, törekedjünk és cselekedjünk helyesen!
K: Igen, de ki dönti el, hogy a vágyaink, törekvéseink, cselekedeteink helyesek? Nemde, más emberek? Igen ám, de lesznek olyanok, akiknek a vágyaink, törekvéseink, cselekedeteink tetszeni fognak. Meg lesznek olyanok is, akiknek nem. Most hogy döntsem el, hogy melyiküknek tessek?
M: Azoknak tessél, akiknek vágyai, törekvései és cselekedetei maguk is helyesek!
K: No jó, de honnét döntsem el, hogy melyiküké azok? Nem vagy mindig kéznél, hogy megmondjad a tutit! Meg lehet ezt fejteni a viselkedésükből?
M: Mondjuk, ha betartják a tíz nemes szabályt a szerzetesnövendékek számára. Akkor valószínűleg helyes a viselkedésük. Ismered e szabályokat?
K: Ja igen, sokban hasonlóak azokhoz, amiket Mózes Mester sorol fel a kőtáblákon. Ne ölj, ne lopj, ne hazudj, meg ilyesmik…
M: No látod, megy ez neked… Kövesd te is a tíz nemes szabályt!
K: Van itt egy kis gond. Például mindjárt az első: Tartózkodás az élet kioltásától…
M: Mi ezzel a gond?
K: Mondjuk torokgyulladásom van. Beveszek rá valami antibiotikumot, és máris milliószám gyilkoltam szegény bacilusokat… Kihúzok egy répát a földből, és megeszem. A répa is élőlény…
M: Túl rigorózus vagy. Ti itt Ázsia nyugati végén mind ilyen szőrszálhasogatóak lettetek. Az a kis izgága görög kezdte, az a… az a Szókratész…
K: Mit tegyünk? Nekünk ez a szellemi örökségünk: a logika. Vagy-vagy.
M: Miért pont vagy-vagy? Miért nem is-is?
K: Jut eszembe, Mester: te melyik alapelvet követed? Vagy-vagy, is-is, vagy pedig sem-sem?
M: Nem követem sem a vagy-vagyot, sem az is-ist, sem a sem-semet.
K (szomorúan): Gödel Mester felfedné itt az ellentmondást, de én inkább továbblépnék…
M: Lássuk, mi még a bajod?
K: Tartózkodás a nemi élettől…
M: Hát tudsz nemi élet közben helyesen gondolkodni…? Tudsz vágyaktól mentes maradni…?
K (izeg-mozog): Tényleg nem szoktam közben logikai feladatokat megoldani. Filozófiai kérdéseken se töprengek… De hát az nem is arra való.
M: Elvon a szemlélődéstől és a megvilágosodástól.
K: Ráérünk arra később is… De itt van például a negyedik szabály, hogyaszongya: ne vedd el, amit nem adtak.
M: Hát ez csak érthető, nem?
K: De hát szinte semmit nem adnak önként! Minden karaj kenyérért, minden szelet húsért tíz kéz nyújtózkodik, s ha nem sózok a mancsukra egy husánggal, és veszem el magam, akkor éhen döglök…
M: Sebaj, akkor máris megszabadultál a lét terhétől. Persze ha vágyak gyötörtek közben, akkor újra megtestesülhetsz, mondjuk patkány képében…
K (mérgesen): Nono! Nem vagyok én politikus…!
M: Jójó, akkor mondjuk – mivel mohóság gyötört – legyél hörcsög… Mindenesetre ez nem szabadít meg a lét körforgásából.
K (lelkesen): Amúgy tök jó gondolat ez a lélekvándorlás, Mester! The recycling of souls … bármelyik Greenpeace-aktivista a keblére ölelne!
M: Túl viccesre veszed a figurát… Mi van a másik mohóság elleni parancsolattal: Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától?
K: Betartom. Szívesebben fogadok el dollárt vagy eurót…
M: Már megint a tréfa…! Hogy állsz a részegítő italokkal meg a meg nem engedett időben evéssel?
K: Nem vedelek, és bármikor ehetek. De csak akkor szoktam, ha megéhezem. Kipipálva.
M: Koszorúk, illatszerek, kenetek használata? Ékszerviselés?
K (megkönnyebbülten): Na, ezt aztán tényleg betartom! Nem is tudom, mikor viseltem utoljára koszorút…
M (szigorúan): És az illatszerek? Netán dezodort sem használsz?
K (ingerülten): De azt igen. A mosakodás kevés. De hát mégse bűzölöghetek, mint valami trágyadomb…
M: Tartózkodás a hazugságtól…
K (sietve): Csak a szükséges mértékben…
M (sóhajtva): Mégiscsak jobb lesz neked az, amivel kezdted. Ne vágyj, ne törekedj, ne cselekedj!
K: De ha csak ülök, nézek magam elé cipőgomb szemekkel, és nem vágyok, nem törekszem, nem cselekszem, akkor már félig halott vagyok! Bocsáss meg Mester, de ez szörnyen unalmas!
M: Boldog szemlélődésbe merülni – ez a Nirvánába vezető út.
K (csípősen): Aha! Ezt ismerem. Megírta már Lem Mester, A LéBoLóban: A Lét Boldog Szemlélője. Kösz, ebből inkább nem kérek. Más gurut keresek magamnak…
M: Ki lenne az?
K: Még nem döntöttem el. Talán Lem Mester, talán Vonnegut Mester…
M: Járj szerencsével!
K: Azért kösz a tanítást!

3 hozzászólás
Quator>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Alapvetően az a gond a könyvvel, véleményem szerint, hogy ezek vallási szövegek, akik nem értenek hozzá, nincs előtanulmányuk a témában, szerintem nem igazán értik meg a beszédek tartalmát, a maga teljességében. Azért, mert nincs a beszédek után kommentár, ahol a beszéd lényege le lenne írva, érthetőbb, mai formában összefoglalva. Persze az is igaz, hogy hiteles kommentárt írni, nyilván nem könnyű, illetve kiválasztani, hogy a buddhizmus melyik ágát vegyük irányadónak a magyarázathoz, mert gondolom irányzatonként vannak eltérések ilyen szempontból is. Mindenesetre mivel a könyv jelenleg könnyen elérhető, és olcsó, bárki a kezébe veheti kíváncsiságból, és szerintem valamilyen szinten csalódni fog, mert nem érti, mert régies a szöveg, mert túl sok az ismétlés stb. Ezért lenne jó összefoglaló kommentárt írni hozzá. Nehéz értékelni egy ilyen szöveget, hiszen van mélysége, van bölcsessége, a különféle irányzatok mást és mást vettek belőle fontosabbnak, másnak adtak jelentőséget, mindenesetre egy alap könyvről van szó, amivel beleláthatunk Gautama gondolkodásába, és lényébe, ami szerintem egy különleges élmény. Egy hibája szerintem van mégis a tanításnak, hogy több helyen kétértelmű a szöveg. A nirvánát nem lehet pontosan érteni, mármint, hogy mi történik azzal az egyénnel, aki eléri. Nem lehet egyértelműen elvetni a nihilizmust, és egyfajta pozitív ateizmust sem, igaz aztán Buddha az erről szóló szövegei végén mindig kétértelművé teszi, hogy ő nem erre gondolt, ő nem nihilista. Itt a tanítást lehet több féle képpen értelmezni, ahogy értelmezik is, mindenesetre zavart okoz, félreértésekhez vezet.

2 hozzászólás
AeS P>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Nem azért három csillag nálam ez a könyv, amit sokan kiemeltek már előttem, nem a rengeteg ismétlés miatt. Fura, de engem ezek még meg is nyugtattak néha a BKV-n – a mantra lényege tehát teljesen betalált nálam, és ezt minden vicc vagy gúny nélkül mondom.
Egyszerűen csak nem szeretem, ha bármilyen könyv, vagy gondolkodó arról próbál meggyőzni, hogy az önálló gondolkodás és a kételkedés felesleges, én már csak ilyen kételkedő maradok. És hirtelen haragú, és önző, és néha álnok; de igenis hajszolom az örömöt és a pillanatnyi boldogságot, és rajongó szeretettel fordulok azok felé, akik megérdemlik, még akkor is, ha a végén fájni fog. Nem lennék jó tanítvány, de ha jól értettem, Buddha azt mondaná, ne is próbálkozzak, amíg nem vágyom arra, hogy elmélyüljek ebben. Nem vágyom.

5 hozzászólás
Holdranéző>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Megfogadtam, hogy nem fogom csillagozni ezt a könyvet, de aztán megláttam, hány százalékon áll itt és megszomorodtam. Az én kiadásom rövidebb volt, mint szerettem volna, de néhány következtetést így is le tudtam vonni belőle.
1. A buddhizmus egy vallás. (Napi axiómánkat hallhatták.) Ebből következik, hogy egy ilyen rövid könyvecskéből megpróbálni megismerni a tanait, filozófiáját és felfogását nagyjából olyan eredményre vezet, mintha a Hegyi beszédből próbálnánk levezetni az egész Bibliát.
2. Persze, lehet ezekbe a beszédekbe modern szemmel belekötni, belelogikázni. A Bibliába is lehet, szerintem minden vallási szövegbe lehet. Csak éppen nem kéne. Mert amúgy megvan ennek az egésznek a maga bölcsessége, tisztasága, megfogható értelme – az indulatok kezeléséről szóló beszédet például a mai napig alkalmazhatónak tartom.
3. Bár érvényben van az egyes pont, így is átjön a sorok közül a szelídségre, lelki békére, belső egyensúlyra való törekvés, nem a birkaságra, hanem az alázatra, mértékletességre intés. És ezt tisztelem, sőt – becsülöm.
4. Csakazértis csillagozom. Mert végre egy olyan vallási-filozófiai szöveg, ami nem csak nekem beszélt, hanem hozzám is. (Ezt mindenki értse úgy, ahogy éppen akarja.)

KingucK P>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Nem tudom, hogy nem vagyok abban az életszakaszomban, vagy nem erre a hullámhosszra vagyok ráhangolódva, de most sem sikerült megérintenie a buddhizmusnak.
Már voltak enyhébb próbálkozásaim (meditációs nyiltnap), de mindig arra kellett rájönnöm, hogy nem az én világom.
Tartalmaz szép és igaz gondolatokat, tiszteletben tartom és becsülöm azokat, akik hisznek benne. Maga a könyv sok ismétléssel számomra nehezen olvasható volt, és biztos az sem könnyítette a folyamatot, hogy nem tudtam elmélyedni benne.

Tarja_Kauppinen IP>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

A kulcsszó: önkontroll. Ami kérdéses: a mértéke.
Az egyik véglet a kolduló szerzetesek aszkétaéletmódja, amelyet – ebben egyetértünk Buddhával – én ugyanolyan végletesnek és ezért nemkívánatosnak tartok, mint a másik végletet, ami a hedonizmus. Mi tehát az az arany középút, amely a belső béke és boldogság megtalálásához vezet?
Óhatatlanul is az járt a fejemben olvasás közben végig, hogy hogyan is viszonyul a buddhizmus a közép-európai életszemlélethez. Akadnak itt olyan gondolatok, amelyek általánosan elfogadottnak tekinthetők (mint pl. ne ölj, ne lopj), és a nagy átlag normarendszerével kevésbé egyezők (pl. „tartózkodj a részegítő italoktól”, tartózkodj a nagyzolástól) is. Az alapokon túlmenően – az élet és a magántulajdon tisztelete a többség szemében azért alapvető értéknek tekinthető – is azért legalábbis megfontolandó üzenetek ezek. Nyilván nem lenne értelme az ékszerviselést vagy a színielőadások nézését egy kalap alá venni az emberöléssel – az előbbi kettőért nem is zárják ki a növendéket a szerzetből (bár a tiltólistán azért szerepelnek), részegítő ital fogyasztásáért és hazugságért viszont igen. Hogy mennyire vették ezeket szigorúan, arról már nem szól a fáma, de a sorok között olvasva mégis meglátjuk azt, hogy a buddhizmus értékrendje korántsem áll olyan távol az átlag európai emberétől, mint azt elsőre gondolhatnánk. „Tartózkodás magas és széles ágytól” – tartózkodj a fölösleges luxustól, gondolom. Ami egy nagyon is megfontolásra érdemes tanács (magyarán: fenének veszed fel az X ezredik hitelt, mert a [tetszőleges, drága műszaki cikk]ed már megint kiment a divatból).
Inkább erkölcsi intelmek vannak ebben a könyvben, mintsem dogmák, ezek az erkölcsi intelmek pedig – többségükben – megállják a helyüket. Kivéve azt, hogy a szeretet, a bárki vagy bármi iránti ragaszkodás csak fájdalom és bánat forrása, ezért hagyjunk hátra mindent és mindenkit. Úgy gondolom, hogy ha már úgy alakult, hogy élünk, akkor kezdenünk is kéne valamit ezzel a faramuci helyzettel, és ahelyett, hogy elfordulnánk az élettől, próbáljuk inkább kihozni belőle, amit ki lehet.

Párduc50 P>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Szerettem volna a Buddhizmusról olvasni, de ez egy kicsit nehezen emészthető. Nem a beszédek nehezen érthetőek, hanem az ismétlések végeláthatatlan lánca az, ami számomra unalmassá teszi az egészet. Gondolom Buddha azért mondott el mindent ennyiszer, mert mantrázni akarta a tanításait. Másrészt a különböző beszédek nem egymás után hangzottak el. Így a tanításai továbbra is tetszenek, de ismereteim további bővítésének céljából valami könnyebben emészthetőt kell választanom!

Lunemorte P>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Őszintén szólva nekem a könyv első fele jobban tetszett, mint a második. Megmondom miért:

– Nem tetszett az a sok-sok ismétlődés spoiler;
– Nem tetszett sok helyen a fordítás. Helyenként érthetetlen volt a könyv és unalmas is, amit meg pláne nem vártam…

K I>!
Vekerdi József (szerk.): Buddha beszédei

Alapvetően szimpatizálok a buddhizmussal, ám közelebb kerülve kissé szigorúnak találtam, és nem is értek egyet minden részével. Az ismétlések, példák miatt könnyen befogadható volt számomra, így érthetőség szempontjából 5 csillag. És bár találtam racionális elemeket, nem tudok maradéktalanul azonosulni vele. Nagyjából így éreztem a végére érve:

„A filozófiai probléma megoldása mesebeli ajándékra hasonlít, mely varázslatosnak tűnik a varázskastélyban, s amikor odakint a napvilágnál megszemléljük, semmi, csak egy közönséges darab vas (vagy valami efféle).”

Wittgenstein


Népszerű idézetek

Papusz>!

Mindennek, ami keletkezik, meg is kell szűnnie.

Buddha tanító útjának kezdete

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Tehát minden lény újjászületése előző léte alapján történik: amit cselekszik, annak megfelelően születik újjá, és az újjá születése után annak megfelelő benyomások érik. […] Az élőlények saját tetteik örökösei.

Frank_Waters I>!

A SZERZETESI ÉLET SZABÁLYAI
(MAHÁVAGGA I. 56, 60.)

A szerzetesnövendékek körében felmerült a kérdés:

– Hány szabályt kell megtartanunk, hányban kell gyakorolnunk magunkat?

A Magasztoshoz fordultak a kérdéssel.

– Szerzetesek, tíz szabályt írok elő a szerzetesnövendékek számára, ezekben kell gyakorolniuk magukat:

Tartózkodás élet kioltásától.

Tartózkodás annak elvételétől, amit nem adtak.

Tartózkodás a nemi élettől.

Tartózkodás a hazugságtól.

Tartózkodás a részegítő italoktól, amelyek mámort okoznak.

Tartózkodás meg nem engedett időben evéstől.

Tartózkodás tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől.

Tartózkodás koszorúk, illatszerek, kenetek használatától, ékszerek viselésétől.

Tartózkodás magas és széles ágytól.

Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától.

……………………………………………………………………………………………………………………………….

– Szerzetesek, előírom, hogy a következő tíz esetben zárjátok ki a növendéket a szerzetből:

Ha életet olt ki. Ha lop. Ha tisztátalan életet él. Ha hazudik. Ha részegítő italt iszik. Ha a Buddhát szidalmazza. Ha a Tant szidalmazza. Ha a Közösséget szidalmazza. Ha tévtanokat hirdet. Ha apácával viszonya van.

10-11. oldal

Papusz>!

Önmagatokban keressetek tehát világosságot, Ánanda, önmagatokban keressetek menedéket, más menedék nélkül. A Tanban keressetek világosságot, a Tanban keressetek menedéket, más menedék nélkül.

Buddha halála

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Az otthon rabság, szemétgödör. A remeteség szabad levegő.

Sajtkukac94 P>!

Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük.

100. oldal, Amit szeretünk [MN 87.]

Kapcsolódó szócikkek: szenvedés · szeretet
Lunemorte P>!

A győztes az, aki, mint én, úrrá lett indulatain.

16. oldal

Lunemorte P>!

Létezem-e én, vagy nem létezem? Mi vagyok? Hogyan létezem? Ez a mostani lényem honnét
jött, hová fog menni?

14. oldal

Szelén>!

A megváltás a megváltottban van.

Buddha megvilágosodása MN 36.

markiboi>!

Van olyan életelv, amely a jelenben boldogít, a jövőben szenvedést okoz. Van olyan életelv, amely a jelenben is szenvedéssel jár, a jövőben is szenvedést okoz. Van olyan életelv, amely a jelenben szenvedéssel jár, a jövőben boldogságot okoz. Van olyan életelv, amely a jelenben is boldogít, a jövőben is boldogságot okoz.

66. oldal, ÉLETELVEK [MN 45.]


Hasonló könyvek címkék alapján

Asvaghósa: Buddha élete
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján
Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem
Emma Slade: Szabaddá lenni
Viz László: Szent Januáriusz vércsodája
Romain Rolland: Mahátmá Gandhi
Csögyam Trungpa: Tibetben születtem
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
S. Pearce Carey: William Carey