Tévhitek ​a magyar történelemben 2 csillagozás

Vécsey Aurél: Tévhitek a magyar történelemben

A ​magyar történelmi legendák és az a hozzá kapcsolódó tévhitek kézen fogva járnak: mind a kettő szájról szájra terjed. A történelmet kevesen ismerik igazán – még a nagyra becsült történészeink sem –, a furcsaságokat, a bizarr dolgokat ellenben mindenki ismeri és terjeszti, pláne, ha nemzetünk érdekét szolgálja.
Sajnálatos módon azonban ki kell mondjuk: az igazság valahogy sohasem olyan kapós, mint a mendemonda, anekdota, mítosz, legenda, vagy nevezzük bárminek.
A világtörténelemben léteznek ugyan nagyon otromba történelemhamisítások, célzatos rágalmak, ám ezek – mivel a magyar lélek nem tűr szemetet magában – nálunk alig váltak közkinccsé, nem kerültek be történelmi mendemondáink sorába.
A legendák során – csakúgy, mint a pletykálkodáskor – az emberek szeretik a nagyot hatalmasabbá, a szörnyűt szörnyűbbé tenni, mert nemzeti hiúságunkban erősen vágyakozunk a dicső múltra. Minden nemzetnek szüksége van történelmi önigazolásra, olyan eseményekre, vagy akár… (tovább)

>!
Vagabund, Kecskemét, 2015
204 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632901541

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Vécsey Aurél: Tévhitek a magyar történelemben

Tudja valaki, kicsoda Vécsey Aurél?

A könyv azt adja, amit a címe ígér: rámutat, hogy milyen általánosan elfogadott, bevett, kiverhetetlen tévhitek vertek mély gyökeret a magyar töténelemmel kapcsolatban a magyar fejekbe. Magyarnak tartom magam, minden bennem csordogáló zsidó, cigány, sváb és jász (és ki tudja még, mi minden) vér ellenére. Fejem van. Tévhiteim is vannak/voltak. Immár a történelemmel kapcsolatban egy kicsit kevesebb. Máshol még maradt ez-az, például, hogy az emberek észérvekkel, példamutatással meggyőzhetők, van értelme a kommunikációnak, stb, de próbálok gyógyulni, meg ez különben sem ide tartozik.

Például én is fenntartás nélkül vallottam, hogy Petőfi elszavalta a Nemzeti Múzeumnál a Talpra, magyart!. Meg azt, hogy Osztjapenkót és Steinmetz kapitányt a németek lőtték le (s nem tudtam, hogy az elsőt visszafelé jövetben a sajátjai sorozták le, a második pedig simán aknára futott odafelé menet). Én is hittem, hogy Horthy Istvánt a németellenessége miatt végezték ki a nácik a buherált Héja-repülőgéppel. Kádárról, bármennyire is hazaárulónak tartom, és megvetendőnek a vállalt szerepe, ’56-’57 kivégezettjei miatt, én is úgy gondoltam, hogy puritán ember volt, s nem gondoltam, hogy a villája, amit elég hamar elfoglalt, tele volt a magyar festészet nagyjainak alkotásaival, gépi és kézi perzsaszőnyegekkel, hogy maga választotta, hogy csak Mercedes-szel volt hajlandó közlekedni, hogy mind az ő, mind a felesége fizetése az akkori viszonyok szerint a csillagokban, hogy külön vonatot gyártottak a számára. Én is úgy gondoltam, hogy Báthory Erzsébet fején lehetett valami vaj, és nem gondoltam, hogy a birtokai végetti koncepciós per áldozata volt. Hunyadi Mátyás személye csalódás volt ebben a formában, s ott volt valami hiányérzetem is, hogy valami kimaradt…

Volt, amiről hallottam, amivel kapcsolatban már kellett véleményt változtatnom. A koronával kapcsolatban vannak már olvasmány élményeim, Trianonnal kapcsolatban is eljutott már hozzám egy-két információ.
Nem folytatom.

Vécsey nem akar minden részletre kitérőn alapos lenni, nincs több oldalas listája a felhasznált irodalomról, forrásjegyzékekről. Szórakoztatva, könnyedén oktat, cseveg a magyar történelemről, érthetőn, érdekesen. S nem csak azokról a témákról, történésekről, amiket én itt kiemeltem.

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Timon Ákos: A Szent Korona elmélete és a koronázás
Szelestei Nagy László: Tanulmányok a 17-18. századi magyarországi művelődésről
Becze Szilvia: Bartók – Kodály – Dohnányi
Gróh István: A sajómenti népies építés díszítő formáiról
Bárdosi Vilmos: Itt van a kutya elásva!
Romsics Ignác: Magyar rebellisek
Poós Zoltán: Rock&Roll Áruház
Mattenheim Gréta: Magyarország
Kós Károly: Erdély