Betyárok ​könyve 4 csillagozás

Vécsey Aurél: Betyárok könyve

    Mindenféle ​történelmi korok közös jellegzetessége, hogy fel-felbukkannak bennük törvényen kívüli elemek. Az ilyen, az adott kor társadalmi rendszerébe be nem illeszkedő, a mindenkori hatalommal szembeszegülő emberek határozták meg a XIX. században fénykorát élő betyárvilágot is.
    A betyár a XVIII-XIX. századi bujdosó rablók általánosan elterjedt neve volt Magyarországon, de a nép elterjedten szegénylegényekként is emlegette őket. A hivatalos iratokban tolvaj, rabló, haramia, zsivány, ragadozó, lator néven emlegették ezeket az elemeket. A betyároktól okkal kellett tartani, de ugyanakkor rajongani is lehetett értük.
    A magyar népköltészet sok betyárt megénekelt, olyanokat, mint Angyal Bandi, Bogár Imre, Sobri Jóska és talán közülük is a legismertebbet, Rózsa Sándort. Ők rendszerint az egyszerű nép szemében bátor, igazságos, a gazdagokat megbüntető, a szegényeket megsegítő, az árulókkal leszámoló hősök voltak, gyakran még a golyó, a kard sem fogott ki rajtuk,… (tovább)

>!
Vagabund, Kecskemét, 2009
206 oldal · ISBN: 9789632900490

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Wiggin77 P
Vécsey Aurél: Betyárok könyve

Első könyvem a témában. Vannak hibái (ismétlések,néhol nem túl egységes és logikus felépítés), de indulásnak, a témával való ismerkedésre teljesen megfelelő.


Népszerű idézetek

>!
talisen

Van azért annak némi diszkrét bája, ha valakit épp szentestén kötnek fel.

93. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Baráth Katalin: Az arany cimbalom
Szilvási Lajos: A gazda
Balogh Béni: A rablólovag aranyai
Rozsnyai János: Betyárkaland
György Sándor – Hajnáczky Tamás – Kanyó Ferenc (szerk.): Történelmi útvesztők
Csapó Csaba: Ráday Gedeon és a szegedi király biztosság
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine