85. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Vecsei H. Miklós (szerk.) · Horváth Panna (szerk.)

A ​szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából 164 csillagozás

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 2019

A művek szerzői: Arany János, Bächer Iván, Balla Zsófia, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Hevesi Judit, József Attila, Ladik Katalin, Karinthy Frigyes, Nagy László, Petőfi Sándor, Petri György, Szabó Lőrinc, Varró Dániel, Závada Péter, Zelk Zoltán

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: POKET versantológiák POKET Publishing, Sztalker Csoport

>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822148 · Illusztrálta: Soós Luca

Enciklopédia 3


Kedvencelte 12

Most olvassa 20

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csucsorka IP>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Ritkán szeretek és veszek versválogatást, mert sosem értem, mi alapján kerülnek bele a versek. Mi alapján számít valaki a legjobbnak, és attól a valakitől miért épp arra a versre esik a választás, amelyikre… És mindig sajnálom azokat, amik kimaradtak, és amiket – hát, mit szépítsem, mindig jobban szeretek, mint azokat, amiket a válogatásba kerülnek.

Ez a zsebnyi kötet a kivétel, mert a benne foglaltak úgy citeráltak a szívem húrjain, hogy odáig voltam a gyönyörűségtől. Varrótól és Zelktől is a kedvenc versem került a kötetbe.
Sok mindenkit megmosolyogtam, ha nem is a kedvencem hozták tőlük, de jó egy kötetben látni mindenkit, akit imádok, József Attilától Szabó Lőrincen át Petriig.
És persze volt számtalan arc, akit eddig nem ismertem, de eztán majd nagyon meg akarok ismerni – köztük Balla Zsófia és a Savanyú imádságok, ami olyan szinten zseniális, és olyannyira betalált, hogy ha más használható írás nem is lenne (de van) ebben a kicsikében, ezért az egyért megérte volna kiadni.

Emberek, ez 990 forint.
Ezt az összeget egy tenyérnyi költészetért akkor is érdemes kifizetni, ha amúgy azt gondoljátok magatokról, hogy távol áll tőletek. Engedjétek közelebb. Olvassatok (verseket)(is)!

1 hozzászólás
IrodalMacska P>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

A fiú szarvassá változott, én pedig lírakedvelő olvasóvá. A Poket versantológiákkal valami megváltozott; nálam már minden héten lesz költészet napja.

Ezt a verset pedig vény nélkül, éhgyomorra, legalább napi egyszer ajánlom:

GARAI GÁBOR: BIZALOM

S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha éppen az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
és ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hizlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom, hogy nem érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet. –

De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárult kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!

Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva megint betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint mamut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.

>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822148 · Illusztrálta: Soós Luca
5 hozzászólás
nope P>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Az alapötlet igazán jó: nagy hatású versek gyűjteménye, amik segítenek a megérkezésben. Csakhogy az eredmény számomra egyáltalán nem ez lett. Jól indul a kötet, rögtön egy Ady verssel kezd, majd hasonlóan jó alkotások követik, csakhogy aztán elveszik a lendület. Konkrétan félre kellett tennem a kötetet, mert teljesen lehúzott az életről. A tartalommal, mondanivalóval sokszor nem lett volna alapvetően gondom, de akkor meg a kivitelezés volt számomra nagyon távoli. Habár helyenként eléggé megszenvedtem, összességében végülis egy olvasásnak elment, de ha valaki alapvetően nem lelkes versolvasó, az semmiképp ne ezzel a kötettel kezdje a műfajjal való ismerkedést.

Molymacska>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Nagyon örültem, hogy a pont a költészet napján olvashattam, és annak is, hogy ilyen jó kötettel állt elő a POKET.
Nagyon érdekes, hogy itt a cím más betűtípus, és hogy a gerincen V01. van írva, mert azt is jelenti, hogy nem is egy verseskötettel jönnek még, ami iszonyúan jó hír a lírát kedvelők számára (vagy azzal ismerkedők számára. jelen! :D )
Belül nagyon változatos írásokat találhatunk: régmúlt költőitől egészen a kortársig. Ellenben nagyon változatos volt, és talán én örültem a legjobban, hogy az ismert költőktől sem a legismertebb verseket találhattuk a kötetben. Így fel-fel bukkannak olyan költemények, amik megindítanak, hogy nah, lehet érettségi után is jó lenne Aranytól olvasni…
A másik érdekesség, hogy híres írók mellett kevésbé híres, névtelennek is mondható, vagy talán egykötetes szerzőknek is, akiknek munkáját beválogatták ebbe a kötetbe. Nagyon jó volt, hiszen ezzel nem csak bizalmat szavaztak az alkotónak, de én is találhattam új neveket, hogy kiket kellene olvasnom.
A kötet hatására eldöntöttem, hogy több népszerű és akár ismeretlen kortárs költőt is olvasok (és hogy végre sorra kerül Grecsó meg Záváda) illetve hogy visszatérek egy kicsit Arany balladáira. Hát igen, az érettséginél is őt szerettem legjobban :D
Én csak ajánlani tudom a kötetet, mert ha az ember elolvassa, nem csak a témákon gondolkozik el, de azon is, mennyi magyar szerzőt ismer. Én és lírikusból elég keveset (egyenlőre)

1 hozzászólás
purplecloudlady>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Ffú, én annnyira, de annyira nehezen fejeztem be ezt az aprócska kis kötetet, hogy a végére úgy éreztem, én változtam szarvassá és kiáltozom… :D
Bár tudom, hogy a befogadógépességem versek tekintetében limitált, ráadul nem is készültem fel, hogy minden vers a halálról és elmúlásról fog szólni, ezekért nem akarom jobban lehúzni a válogatást. De hogy én nagyon megszenvedtem vele, az biztos.

Cukormalac>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Az ötlet, a kezdeményezés, a kiállítás és úgy alapjában véve az egész öt csillag, viszont volt néhány költemény, ami annyira nem talált be. Nagy többségük viszont igen és hát annyira mély a merítés, hogy ember legyen a talpán aki azt meri mondani, mindenkitől ismert mindent. Rengeteg kedvencet sikerült avatni és már várom a folytatást, ami esetleg nyugodtan koncentrálódhatna a világirodalomra. Vevő lennék arra is.

>!
Sztalker Csoport, Budapest, 2019
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155822148 · Illusztrálta: Soós Luca
Ingryd >!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Barátnőmtől kaptam kölcsön. Ritkán olvasok verseskötetet, időnként azért a kezembe kerül egy-egy. Az összeállítás különleges, klasszikus és kortárs szerzők műveit is olvashatjuk benne. Nem mondom, hogy mind tetszett, de épp ez a lényege, ez benne a jó. Talán a versek hangulata volt eltérő az enyémtől. Különösen tetszett, hogy betűrendben vannak a költők. Lettek kedvencek és örülök, hogy a klasszikusok mellett a kortárs szerzőktől is olvashattam.

kormix P>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Tény, hogy sosem voltam az a nagy versrajongó, ettől a kötettől viszont valamiért azt vártam, hogy egy olyan válogatás lesz, aminek ha nem is minden darabja, de döntő hányada elvarázsol majd. Ehhez képest hatalmas csalódás volt.
Fájó volt látni, hogy mi lett a versből. Én még az a régi vágású (?) 'versolvasó' vagyok, aki igényli a rímeket meg a ritmust meg ezeket a dolgokat, amiktől a vers vers. És sajnos pontosan ez volt az, amiből nagyon keveset olvastam. Tele volt a kötet ezekkel a szabadversekkel, amiket abszolút nem tudok hova tenni. Mintha egy mininovella lenne, amiben minden négy-öt szó után nyomtak egy entert, hogy úgy nézzen ki, mint egy vers..
Amire valahol számítottam, az az ízlésem változatlansága volt. Azok a költők, akiket ismerek már és kedvelek, most sem okoztak csalódást, akiket ismerek, de nem kedvelek, most sem leptek meg, az újak pedig, hát, hm.. Nem igazán győztek meg.
A kezdeményezés és az ötlet nagyon jó, de ennek nem én vagyok a célközönsége. Volt egy-két vers, amiket kifotóztam belőle, összességében viszont unalmas, kusza és felejthető volt számomra. Sajnos.

ithil>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Ifjú egyetemista koromban úgy gondoltam, hogy magyar szakos hallgatóként rémesen kevés verset olvasok, ezért (és egy fiú miatt, természetesen) elkezdtem összegyűjteni a barátaim, ismerőseim kedvenc verseit. Ez a kötet erre a gyűjtésre emlékeztetett engem. Vecsei H. Miklós maga is elmondja az előszóban, hogy hasonló módon válogatták össze a verseket, így sokszor bekattant olvasás közben, hogy egyik-másik írást milyen ember ajánlhatta, miért pont ezt választotta.
A kivitelezés egyébként kifejezetten megnyerő lett. Jó a versanyag, sokkal együtt tudtam rezegni. Jó a szervezőelv is – az ábécé rend nem zavaró, és ezzel elkerüli a kötet, hogy valamilyen izzadságszagú tematikával erőltessen ránk bármilyen olvasatot. Ráadásul ilyen sokszínű válogatásban nehéz is lett volna bármilyen egységes szálra felfűzni az egyes verseket.
Végezetül a külcsíny: a puha bőrkötés, a tenyérbe illő könyvecske, a piros könyvjelző szalag – tökéletes. Amikor megvettem, lelkesen újságoltam apukámnak a telefonban, hogy milyen nagyszerű, mert belefér az ember táskájába, és milyen praktikus már, hogy mindig van nálam egy verseskötet. Na pont ilyen. :)

Kek P>!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából

Kénytelen vagyok levonni 1 csillagot az iszonyú pici betűkért. Csak nagyítóval tudtam olvasni, ezzel pont az a jellege veszik el a könyvnek, hogy zsebben elfér és bárhol elő lehet kapni olvasni. Nem, ezt épp, hogy csak akkor lehet, ha még a szemüvegem és a nagyító is nállam van.
Plusz volt benne pár olyan nívó alatti vers, ami nem tudom mi a fenének került bele. Ha már feltétlenül kihagyhatatlannak ítéltetett pár poéta poéta csemetéje…, legalább jó versével szerepelne itt! (Nem tudom, hogy van-e).
Viszont a Bächer Iván-, és a Lackfi-vers miatt egyszerűen ez a kötet nélkülönözhetetlen.


Népszerű idézetek

h_kincsoo>!

ERDŐS VIRÁG
Van egy ország

van egy ország
ahol lakom
semmi ágán
lógó
flakon
van egy város
ahol élek
ahány test épp
annyi
lélek
ahány lélek
annyi
lom is
utcára tett
fájdalom is
itt egy kiságy
ja de
édi
ott egy ülve
alvó
dédi
kibelezett
öreg szekrény
arcokat be-
futó
repkény
bontott ajtó
kilincs nélkül
földönfutók
bilincs nélkül
áll a posztos
mint a nádszál
bokáig le-
rohadt lábszár
itt egy szép könyv
ott egy labda
ez még bor de
ez már
abda
nem az összes
csak a nagyja
aki tűri
aki hagyja
aki tűrte
aki hagyta
nem az összes
csak a nagyja
vasárnap volt
ahogy mindig
felöltöztek
ahogy illik
csupa dolgos
derék polgár
egy se ruszin
egy se
bolgár
olyan szépek
hogy az csuhaj
egyik bérlő
másik
tulaj
kitűnőre
szerepeltek
álmukban sem
szemeteltek
nem engedték
hosszú
lére
elindultak a mi-
sére
kukákat se
borogattak
kutyákat se
kurogattak
mise után
leszavaztak
bezabáltak
be is
basztak
pöri volt tán
isler is
jóllakott az
isten is
nem az összes
csak a nagyja
aki tűrte
aki hagyta
aki tűri
aki hagyja
nem az összes
csak a nagyja
rajtam is múlt
rajtam múlt
tegnap kezdő-
dött a múlt
elkezdődött
vége van
borzalom és
béke van
semmi ágán
lógó
flakon
van egy ország
ahol
lakom
nevezd nevén
szolgáld
vakon
ma még bölcső
ma már
vagon

35-36. oldal · Erdős Virág

2 hozzászólás
h_kincsoo>!

Vagyis az a művészet, amit az ember gondol
És ha nem gondol semmit, az is művészet –
És ha csak érez valamit, az is művészet
És ha neked nem, hát nekem.

72. oldal - Karinthy Frigyes: Nihil · Karinthy Frigyes

Lunemorte P>!

Weöres Sándor: A fogak tánca (részlet)

Ha a pokolra jutsz, legmélyére térj:
az már a menny. Mert minden körbe ér.

163. oldal · Weöres Sándor

Lunemorte P>!

Kovács András Ferenc: És Christophorus énekelt

vinnélek át a mély vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vad árba szállanom
vinnélek át a mély vizen
mint csillagot nagy éj viszen
mint szél nyaraknak illatát
miként rügyecskét ringat ág
hordozlak mint fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a gyors vizen
mint mindenséget sors viszen
miként rügyecskét ringat ág
halálom rajtad villan át
ha gyermek még a fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a mély vizen
mint szívverést ha vér viszen
miként rügyecskét ringat ág
ha semmiségbe illan át
a súly a sodró fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vétkemtől vállanom
vinnélek át a gyors vizen
mint teljességet torz viszen
úgy hordanálak vállamon
ringatva mint a fájdalom
mikként rügyecskét ringat ág
mint szél a széna illatát
vak űr szülötte csillagát

87. oldal · Kovács András Ferenc

Lunemorte P>!

Hamvas Béla: Litai (részlet)

Van a tűznek szüksége borra?
Kell annak ópium, aki mindig álmodik?
Mert a hattyúra már nem fér több fehér.
Mégis mindig, mikor találkoztunk, mindig
külön meg kellett szoknom, hogy idegen vagy.
Nem tudtam soká, hajad milyen s szemed,
nem tudtam látni rajtad semmit.
Megfogni? Ó, – hiszen megfoghatatlan
s amit először láttam, az a láthatatlan.
Az ismerős. De nem tegnapról, nem régről;
ismertelek mindig, mikor találkoztunk,
mindig, egész a legelejéről, mikor még
én voltam te s te én.

48. oldal · Hamvas Béla

Lunemorte P>!

[…] Hozzád más kívánságunk nincsen,
csak ne valljad be minekünk,
hogy csak Úr vagy és nem Isten.

Balla Zsófia: Savanyú imádságok

1 hozzászólás
latinta P>!

A gyorsulni látszó világban számomra egyre nehezebb a megérkezés. Előfordul, hogy hetek telnek el úgy, hogy nem vagyok jelen. Aztán összekoccan két váll, autó, tekintet… vagy a kezembe kerül egy vers. Ezek visszaránthatnak abba a szavakon túli dimenzióba, amit annyian keresünk. Szavakon túli világ ez, de a magyar nyelv mintha mégis tudna beszélni róla. Egy éven keresztül gyűjtöttünk verseket barátainktól, színházcsinálóktól, költőktől, íróktól, tudósoktól és papoktól aszerint, hogy mely versek voltak legnagyobb hatással az életükre. Így alakult ki a POKET versantológiák ezen első kötete, amely remélem, hogy sokunk állandó, közös társa lehet a megérkezésben. Komor válogatásnak tűnhet, de azt hiszem, ki fogjuk hallani, hogy „a nemben, amit a vers üvölt, rejtett igen suhan.”

Barátsággal:

Vecsei H. Miklós

Előhang · Vecsei H. Miklós

Lunemorte P>!

Zelk Zoltán: Vers a lehetről és a nem lehetről

A nem-lehetből, mondjad, még lehet
másképp lehet, vagy már csak így lehet,
hogy nem lehet más, csak a nem lehet?
Kimondanám már, hogy isten veled,
de fölsikolt bennem a nem lehet!
mert hajad, orrod, szájad és szemed –
mert az leszek, jaj, megint az leszek,
az a csordából kimart, seblepett,
kölyke-se-volt, nősténye-elveszett
csikasz, ki nyugtot csak akkor talál,
ha puskavégre fogja a halál.
De este lett, és olyan este lett,
megleltem újra arcod és kezed,
egymás szájába sírtuk: Nem lehet,
hogy már csak így, hogy másképp nem lehet!
és hajad, orrod, szájad és szemed.
S ki azt hittem, hogy élni ébredek,
megint csak itt, megint e dérlepett
falak között, megint a nem lehet.
Vacog a szív, veri a perceket,
veri, hogy nem, hogy nem, hogy nem lehet!
Ha megyek már az utcán, úgy megyek,
gázolva folyót, zihálva hegyet,
mert voltak folyók és voltak hegyek
és voltak évek, voltak emberek
és mi volt még! mi volt!
és azután
egy nyári perc december udvarán
– a vén remény… és voltak reggelek,
mikor veled, melletted ébredek
és hajad, orrod, szájad és szemed
s az ing, s a váll, s a paplanon kezed…
Úgy szól a szó, mint az emlékezet –
hát nincs szavam több és nem is lehet.

167. oldal · Zelk Zoltán

Keissye>!

ahogy a szél meglebbenti a függönyt:
nem a függöny, nem a szél. A lebbenés

38. oldal, Fodor Ákos: Szerelem · Fodor Ákos

gacs_a_kacsa>!

Ha beszélhetnék veled, nem
beszélnék veled, de így,
hogy nem lehet, mintha volna mit
mondanom, mert a harag nem
rossz tanácsadó, a szégyen sem rossz
tanácsadó, de a hallgatás igen.

89. oldal, Krusovszky Dénes: Szerzetes a tengerparton (részlet) · Krusovszky Dénes


Hasonló könyvek címkék alapján

Feleki Ingrid (szerk.): Ámuel-Bámuel Sámuel
József Attila – Gábor Tamás Indiana: József Attila versei Gábor Tamás Indiana válogatásában
Petőfi Sándor – Pion István: Petőfi Sándor versei Pion István válogatásában
Arany János – Kemény Zsófi: Arany János versei Kemény Zsófi válogatásában
Gál Zsuzsa (szerk.): A zene szava
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
Bernáth István (szerk.): Skandináv költők antológiája
Lackfi János – Szabó T. Anna: Ikertükör
Kalandra fel!
Jónás Zoltán – Káelné Kovács Rita (szerk.): Kortárs Hangon ’20