Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán.. Nos, ennek a könyvnek főszereplője, a bátor, furfangos Nyúl lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti a bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos történeteket Rémusz bácsi, egy jóságos öreg néger meséli esténként a Kisfiúnak. Meséi azonban nemcsak a Nyúlról szólnak, sok szó esik a vendégszerető özvegy kosnéról, Mezeiné asszonyságról, és a viháncoló, kotnyeles báránykisasszonyról, a kópé Tücsök pajtásról, Liba anyóról, a bölcs öreg Teknősről s a muzsikus kosról, Benjámiin bácsiról. A rövid, fordulatos, vidám meséket amerikai négerek mesélgették egymásnak. A múlt század végén gyűjtötte őket kötetbe Joel Chandler Harris amerikai népmesekutató és meseköltő. Kilenckötetnyi meséből válogatta ki Dégh Linda a legszebbeket a magyar gyermekek számára. Ezeket Vázsonyi Endre dolgozta fel, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és… (tovább)
Rémusz bácsi meséi 205 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 34
Most olvassa 16
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 30

Kiemelt értékelések


Ugyanolyan boldogan olvastam, mint a messzi gyermekkorban. Először az unokáknak, aztán már csak magamnak, hiszen a mesékből igazán sohasem növünk ki.
Most is a nyúl volt a kedvencem, meg az öreg teknős. Szívesen ültem Rémusz bácsi mesehallgató székén. Tetszett az is, ahogyan cinkosan összenevettek ők ketten, vagy ahogyan Rémusz bácsi belevonta a Kisfiút a mesevilágba, hogy igazán részese lehessen a történeteknek. Jaj, mennyire meggyűlt az öreg néger baja a Kisfiú olthatatlan kíváncsisága, örökös kérdezősködése miatt ! Néha bizony kutyaszorítóba került, s csak nehezen tudta kivágni magát.
Nagyszerű utazás volt ez, vissza a ködbe vesző gyermekkoromba, amikor még apukám mesélt nekem. A mesék semmit sem vesztettek üdeségükből, s a világháló korában éppen olyan élvezhetőek, mint amikor még nem volt a családunkban televízió sem, szüleink meséltek nekünk, és nagyon boldogok voltunk.


Bábfilmként találkoztam először ezzel a mesével. Akkor lelkesen szurkoltam Nyúlnak – Róka ugyanis rettentően sunyiképű báb volt, így eleve nem volt rokonszenves. Mai olvasatomban viszont Nyúl koma is megéri a pénzét! Borzasztó hiú és olykor igencsak rosszindulatú. Még jó, hogy csak a mesékben vannak ilyen alakok… ;)


Legkevesebb mesekönyvem, gyermekkorom meghatározó darabja. Mai napig élvezettel olvasom el a tanulságos és egyben szórakoztató történeteket. Mindenkinek ismernie kellene.


Nagy kedvenc! Tegnap este befejeztem a könyvet, ebből meséltem az unokáknak.
Ma reggel hozták, hogy kezdjem újra! :))
Kell ennél több, hosszabb értékelés :))
Még sokszor elővesszük úgy hiszem.


Imádom a meséket, azon belül is a korai jerkeckorom meghatározó bábfilmjeit, Mazsolát, a Futrinka utcát, no és persze Rémusz bácsi meséi-t. Emlékszem, kicsit fura volt számomra gyerekként az egyes epizódok előtt az „élőszínészes” felvezetés, pláne, hogy rájöttem, a „fekete bácsit a felvétel előtt befestették feketére”, de ez mit sem vont le a mesék élvezeti értékéből. Nyáron szó szerint napestig csavarogtunk Nagyiméknál a határban, de a Rémusz bácsi meséjével be lehetett minket csábítani a házba és még meg is mosdottunk rendesen, hogy időben nézhessük az újabb történeteket, vagyis hogyan veri át az okos nyúl a ravaszdi rókát. Az egyik ilyen történet nagyon belém égett: a szurokbábu esete (ez nem Gardner! :D) Volt egy kívánságom, nevezetesen, hogy ezeket a történeteket valamikor olvashassam, ráadásul saját könyvből. @clarisssa-nak hála, névnapomra ez is megvalósult! :D Köszönöm! Felnőtt fejjel is élmény ezeket a meséket olvasni! :D


Aranyos mesék voltak benne. Egy második osztályosnak azonban nem vastag ez egy kicsit?:D


Végig hallottam a gyerekkoromban látott bábfilm alakjainak hangjait, Kaló Flórián mint Róka feledhetetlen. És magam előtt láttam Rémuszt is, mindig a nagyapámra emlékeztetett. Most olyan volt olvasni, mintha visszafiatalodtam volna, és a nagyapám mesélné. Nagy élmény volt. Pedig soha nem rajongtam az állatmesékért, de ez valahogy más, talán mert mítikus-folklór gyökerei vannak a történeteknek.


Napi egy mesét olvastam, így sokáig tartott. Férjemnek és nekem is kimaradt ez a gyerekkorunkból, most pótoltuk. Aranyos történetek voltak, engem picit idegesített a Nyúl, az, hogy alig járt pórul, és sokszor sajnáltam a Rókát. Férjem kedvence a Nyúl volt, az enyém a Kisfiú, főleg az, amikor kis Bettyzett az anyukájára. A kedvenc mesém a legutolsó volt, az, ami a Puhatalpú állatról szól.
Nagyon bírtam Mezeinét és a Báránykisasszonyokat, igazi Austen karakterek. :)
Valószínűleg sokszor olvassuk még a gyereknek, jó, hogy megvettük.


Az egyik legjobb mesegyűjtemény, amit valaha olvastam, kizárólag Reich Károly illusztrációival. Persze, én mindig, régebben mindig úgy képzeltem, hogy ezek a mesék nem Amerikában játszódnak, hanem Magyarországon, akkor is, ha öreg néger van benne, zavart is a mosómedve meg a büdösborz. Aztán később már elhelyeztem térben és időben. Régen azt is hittem, hogy ez magyar mese, és egyszer, amikor felfedeztem, hogy van belőle Disney rajzfilm The Song of South címmel, ugyancsak meglepődtem. Ravasz a Róka, de még ravaszabb a Nyúl, és afféle Tom és Jerry-szerű állandó átverések történnek, persze a legtöbb esetben a Róka kárára.
Viszont a Kisfiúhoz nagyon nagy türelem kellett, és Rémusz bácsinak ez meg is volt, mert a Kisfiú kedvenc hőse mindig a Nyúl volt, és nagyon ragaszkodott az eredeti kánonhoz, akkor is, ha nem Rémusz bácsi, hanem Dávid apó mesélt.


Nap (és stressz) levezető esti mesének alvás előtt kiváló volt. Lassan adagoltam, napi egy-két mesét csipegettem, ezért sokáig kitartott. Azt gondolom, hogy egyszerre sokat olvasni nem lett volna jó belőle, mert unalmassá válhatott volna. Így apránként kivégezve a kötetet, teljesen meg vagyok elégedve vele, egészen szerethető volt! Habár mindegyik mese az állatok furfangjáról, és az egymással (helyesebben a rókával, esetenként farkassal) való kitolásról szól, mégsem volt egyhangú. Rémusz bácsi minden napra tartogatott valami új történetet, kicsit másabbat, mint az előző. Nem tudom eldönteni, hogy adott-e hozzá sokat pluszban az összekötő szöveg – Rémusz bácsi és a kisfiú párbeszéde, cselekvése – , mindenesetre jó volt azt is olvasni. Az itt-ott felbukkanó illusztrációk kedvesek voltak. Elkélt volna több is belőlük.
Népszerű idézetek




Szálltak a buborékok, hozták-vitték a titkos víz beszédét. A Róka ide-oda fordította a fejét, és egyre beljebb lépdelt a partról a vízbe.
– Brekeke! – mondta egy apró zöld béka.
De a Róka így értette:
– Gyere be!
– Menjek be? – csodálkozott a Róka, és körülnézett. – Ki hív engem?
– Kva-kvákkvák – szólt a Varangyos Béka.
A Róka azonban így hallotta:
– A bátyád.
Nagyon megütődött ezen a válaszon a Róka, mert eddig úgy tudta, hogy a bátyja éppolyan kevéssé szereti a vizet, akárcsak ő maga.
Meg is kérdezte:
– Hát te mit keresel a vízben?
– Ümmöm-ümmöm – mondta a Vöröshasú Béka.
A Róka meg ezt értette:
– Fürdöm, fürdöm.
Odanéz, ahonnan a hangot hallotta, vagyis a vízbe, és látja, hogy csakugyan ott áll a bátyja, éppen szemben.
(Azazhogy a saját tükörképe állt ott, azt nézte a bátyjának.)
– Brekeke! – kiabált megint a zöld béka, s ez most is éppen úgy hangzott, mintha azt mondta volna: gyere be!
– Inkább te gyere ki! – felelte a Róka, és már nyúlt is a saját képmása felé, hogy kihúzza a vízből.
Hanem egy kicsit elhirtelenkedte a dolgot, megcsúszott, elesett, és fejjel előre belepottyant a vízbe. Alig tudott kikecmeregni belőle.
– Hahaha! – nevettek a nagy békák.
A kisebbek meg így:
– Hehehe!
És volt ott egy egészen pici béka, az így nevetett:
– Hihihi!
61-62. oldal, A békák beszéde (Ciceró, 2010)




– Kitől tanult táncolni a Nyúl? – kérdezte a Kisfiú.
– Az apukájától – felelte Rémusz bácsi.
– És az apukája?
– Az? A saját apukájától.
– És a saját apukája?
– Mármint hogy a Nyúl nagypapája? Egy tánctanártól.
– És a tánctanár?
– Egy másik tánctanártól.
– És a másik tánctanár?
– Egy harmadik tánctanártól.
– És a harmadik tánctanár?
Rémusz bácsi úgy tett, mintha gondolkoznék.
– Őszintén szólva, azt már nem tudom – válaszolta végül. – Hogy a harmadik tánctanár kitől tanult táncolni? Nem, ezt igazán nem tudom.
(…)
– Hát a Nyúl tud fára mászni? – csodálkozott a Kisfiú.
– Nem mindegyik – válaszolta Rémusz bácsi. – De ez tudott.
– Biztosan az apukájától tanulta. És az is az apukájától.
– Biztosan – mondta az öreg. – Az pedig egy fáramászó-tanártól.
– A fáramászó-tanár pedig egy másik fáramászó-tanártól. De hogy az kitől tanulta, azt már nem tudod. Igaz?
– Igaz – felelte Rémusz bácsi.
103. oldal, 105. oldal




– (…) Már vártalak. Ez itt Dávid apó, az unokabátyám. Egy másik faluban lakik, onnan jött át látogatóba.
– Akkor ma nem lesz mese? – kérdezte a Kisfiú elszontyolodva.
– Dehogynem! – mondta Rémusz bácsi. – Csakhogy ma nem én mesélek, hanem Dávid apó. (…) Dávid apó nagyapja még odahaza, Afrikában tanulta a meséit.
– Neki Afrikában volt odahaza? – tudakolta a Kisfiú.
A két öreg néger egyszerre bólintott.
– Ott bizony – mondták mind a ketten. – Afrikában.
– Hát akkor miért jött ide? Látogatóba?
– Nem éppen – felelte Dávid apó. – Nem éppen.
140-141. oldal - Mitől pettyes a gyöngytyúk? (Ciceró, 2010)




(…) a Farkas sohasem titkolta el, hogy mennyire kedveli a nyúlpecsenyét, a Nyúl pedig sohasem titkolta el, hogy mennyire utálja azokat, akik a nyúlpecsenyét kedvelik (…)
70. oldal, Hogyan csőszködött a Róka kertjében a Nyúl (Móra, 1989)




– A libának nincs is keze – szólt közbe a Kisfiú. – Csak lába van, keze nincs.
– Hát szemüvege, az van? – kérdezte Rémusz bácsi.
– Az sincs – felelte a Kisfiú.
– Persze hogy nincs – mondta az öreg. – Az igazi libának, annak nincs keze, és nincs szemüvege. De ez a Liba: meseliba, ennek keze is van, szemüvege is.
– És a Nyúl is mesenyúl – tette hozzá a Kisfiú. – Azért tud beszélni.
– Azért – bólintott Rémusz bácsi. – A mesében minden mese.
– De azért igaz is – felelte a Kisfiú. – Játsszuk azt, hogy amit mesélsz, az igaz.
90. oldal, Liba anyó mestersége (Móra, 1989)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Walt Disney – Micimackó karácsonya 96% ·
Összehasonlítás - Walt Disney – Mackótestvér 90% ·
Összehasonlítás - Bruce Talkington: Micimackó esti meséi 90% ·
Összehasonlítás - 24 mese téli estékre 77% ·
Összehasonlítás - Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem medvékről és vadakról ·
Összehasonlítás - Nógrádi Gábor: Kengu elrablása ·
Összehasonlítás - Thorbjörn Egner: Róka Miska megjavul ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla 82% ·
Összehasonlítás - Disney – Micimackó mesegyűjtemény 97% ·
Összehasonlítás - Walt Disney – Bambi karácsonya 88% ·
Összehasonlítás