Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán.. Nos, ennek a könyvnek főszereplője, a bátor, furfangos Nyúl lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti a bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos történeteket Rémusz bácsi, egy jóságos öreg néger meséli esténként a Kisfiúnak. Meséi azonban nemcsak a Nyúlról szólnak, sok szó esik a vendégszerető özvegy kosnéról, Mezeiné asszonyságról, és a viháncoló, kotnyeles báránykisasszonyról, a kópé Tücsök pajtásról, Liba anyóról, a bölcs öreg Teknősről s a muzsikus kosról, Benjámiin bácsiról. A rövid, fordulatos, vidám meséket amerikai négerek mesélgették egymásnak. A múlt század végén gyűjtötte őket kötetbe Joel Chandler Harris amerikai népmesekutató és meseköltő. Kilenckötetnyi meséből válogatta ki Dégh Linda a legszebbeket a magyar gyermekek számára. Ezeket Vázsonyi Endre dolgozta fel, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és… (tovább)
Rémusz bácsi meséi 177 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 32
Most olvassa 9
Várólistára tette 20
Kívánságlistára tette 16
Kiemelt értékelések
Aranyos mesék voltak benne. Egy második osztályosnak azonban nem vastag ez egy kicsit?:D
Imádom a meséket, azon belül is a korai jerkeckorom meghatározó bábfilmjeit, Mazsolát, a Futrinka utcát, no és persze Rémusz bácsi meséi-t. Emlékszem, kicsit fura volt számomra gyerekként az egyes epizódok előtt az „élőszínészes” felvezetés, pláne, hogy rájöttem, a „fekete bácsit a felvétel előtt befestették feketére”, de ez mit sem vont le a mesék élvezeti értékéből. Nyáron szó szerint napestig csavarogtunk Nagyiméknál a határban, de a Rémusz bácsi meséjével be lehetett minket csábítani a házba és még meg is mosdottunk rendesen, hogy időben nézhessük az újabb történeteket, vagyis hogyan veri át az okos nyúl a ravaszdi rókát. Az egyik ilyen történet nagyon belém égett: a szurokbábu esete (ez nem Gardner! :D) Volt egy kívánságom, nevezetesen, hogy ezeket a történeteket valamikor olvashassam, ráadásul saját könyvből. @clarisssa-nak hála, névnapomra ez is megvalósult! :D Köszönöm! Felnőtt fejjel is élmény ezeket a meséket olvasni! :D
Végig hallottam a gyerekkoromban látott bábfilm alakjainak hangjait, Kaló Flórián mint Róka feledhetetlen. És magam előtt láttam Rémuszt is, mindig a nagyapámra emlékeztetett. Most olyan volt olvasni, mintha visszafiatalodtam volna, és a nagyapám mesélné. Nagy élmény volt. Pedig soha nem rajongtam az állatmesékért, de ez valahogy más, talán mert mítikus-folklór gyökerei vannak a történeteknek.
Az egyik legjobb mesegyűjtemény, amit valaha olvastam, kizárólag Reich Károly illusztrációival. Persze, én mindig, régebben mindig úgy képzeltem, hogy ezek a mesék nem Amerikában játszódnak, hanem Magyarországon, akkor is, ha öreg néger van benne, zavart is a mosómedve meg a büdösborz. Aztán később már elhelyeztem térben és időben. Régen azt is hittem, hogy ez magyar mese, és egyszer, amikor felfedeztem, hogy van belőle Disney rajzfilm The Song of South címmel, ugyancsak meglepődtem. Ravasz a Róka, de még ravaszabb a Nyúl, és afféle Tom és Jerry-szerű állandó átverések történnek, persze a legtöbb esetben a Róka kárára.
Viszont a Kisfiúhoz nagyon nagy türelem kellett, és Rémusz bácsinak ez meg is volt, mert a Kisfiú kedvenc hőse mindig a Nyúl volt, és nagyon ragaszkodott az eredeti kánonhoz, akkor is, ha nem Rémusz bácsi, hanem Dávid apó mesélt.
felolvasom esténként az óvódás fiamnak, jókat derülünk a nyúl egy-egy ravasz húzásán, meg a báránycsaládon, imádom elképzelni, ill. már hangosan mondjuk, ha a nyúl közeledik: lippiti-klippiti, lippiti-klippiti…:-) kedvencem – eddig – a békák kórusa. A legszebb mese talán Benjámin bácsi és a farkasok, az A találós kérdés pedig valahogy Micimackóból Fülest juttatta eszembe…:-)
egyre több állat kerül elő, és mulatságosabbnál mulatságosabb, tanulságosabbnál tanulságosabb mesék közepette – természetesen a róka, farkas mindig pórul jár, csatlakozik a „sötét oldalhoz” a héja; viszont a teknős, a nyúl mindig megmenekül, a birkák itt is balgák…
csak azt tudnám, honnan ered ez a nyúli ravaszság? ma is és a hétvégén is, olyan ravasz történetek kerültek elő a nyúl (és nem a róka) jóvoltából, hogy gurultunk a nevetéstől (selypít a nyúl háza, és sárból készíttet igen biztos csónakot a rókával, sétarepül a héja hátán…)
a kisfiam már iskolás, már kb. 6 mese van még belőle – így nagyon takarékoskodunk vele – és kérte, kezdjük elölről – mondtam, hogy majd ha a testvére is odakerül, hogy meséket hallgasson, újra elővesszük, de most várja Grimm, Többsincs és a 77 magyar…
érdekes, hogy még a vége felé is tartogat újabb szereplőket – most pl. Tücsök pajtás is előkerült…
…hát elért bennünket az utolsó mese is, a kisfiú útra kelt a szüleivel, így Rémusz bácsinak nincs már kinek mesélni; tiszta iskolai búcsúzó(ballagási) hangulat lett rajtam úrrá… nagy sóhajjal hajtottuk be a könyvet, mielőtt még elejétől a végéig átlapoztuk, és megbeszéltük, melyik címről melyik történet jut eszünkbe…
Aranyos mesék, a gyermekkoromból ismerősek. Felidéződik bennem a bábfilmváltozat, Márkus László (Nyúl), Kaló Flórián (Rőka) hangja. Szerettem ezeket a vidám, kedves, csalafinta történeteket. A MEK-ben található változatot olvastam.
Kicsiként anyu mindig olvasott nekünk esténként mesét. A húgommal mindig ezt kértük.
Fogalmam sincs, hogy anya hányszor olvashatta fel, de soha nem untuk meg.
Rémusz bácsi meséi fantasztikusak! Az, ahogy elmeséli a Nyúl történetét, felemelőfelemelő, és teljesen elvarázsol!
Aki még nem olvasta, annak kötelező elmenni a könyvesboltba és beszerezni!
De régen is voltam gyerek.
Még fekete-fehér volt a tv, és fel kellett állni, ha csatornát akartunk váltani, igaz, voltak napok, amikor nem is volt, csak egy csatorna. Ha volt egyáltalán adás.
De az Esti mese, az Esti mese volt.
Olyankor nem volt játék, nem volt verekedés, nem volt semmi, csak a mese.
És télen még a szüleim is nézték, nyáron még dolgozni kellett, amíg világos volt.
Imádtuk Rémusz bácsit.
Meg a meséit.
Én legjobban a Nyúl figuráját szerettem, imádtam a furfangosságát, a vagányságát.
Érdekes, hogy bábfigurákra nem emlékszem, csak az öreg néger bácsira a fotelban. Vagy széken?
Most előkeresem a filmeket is, úgy lesz az igazi az olvasás után.
Duplán nosztalgikus hatás! Egyrészt saját gyermekkorom jutott eszembe, amikor tátott szájjal néztük a fekete/fehér tévén a sötétbőrűre kulimászolt Mádi Szabó Gábort – Rémusz bácsi szerepében. Imádtam.
Másrészt, mikor a – még olvasni nem tudó – gyermekeimnek esténként Rémusz bácsi történetkéit meséltem – csak a Szurokbabát kb. százötvenszer. :)
Vicces, aranyos még mindig…
Népszerű idézetek
Szálltak a buborékok, hozták-vitték a titkos vízi beszédet. A Róka ide-oda fordította a fejét, és egyre beljebb lépdelt a partról a vízbe.
– Brekeke! – mondta egy apró zöld béka.
De a Róka így értette:
– Gyere be!
– Menjek be? – csodálkozott a Róka, és körülnézett. – Ki hív engem?
– Kva-kvákkvák – szólt a varangyos béka.
A Róka azonban így hallotta:
– A bátyád.
Nagyon megütődött ezen a válaszon a Róka, mert eddig úgy tudta, hogy a bátyja éppolyan kevéssé szereti a vizet, akárcsak ő maga.
Meg is kérdezte:
– Hát te mit keresel a vízben?
– Ümmöm, ümmöm – mondta a Vöröshasú Béka.
A Róka meg ezt értette:
– Fürdöm, fürdöm.
Oda néz, ahonnan a hangot hallotta, vagyis a vízbe, és látja, hogy csakugyan: ott áll a bátyja, éppen szemben.
(Azazhogy a saját tükörképe állt ott, azt nézte a bátyjának.)
– Brekeke! – kiabált megint a zöld béka, s ez most is éppen úgy hangzott, mintha azt mondta volna: gyere be!
– Inkább te gyere ki! – felelte a Róka, és már nyúlt is a saját képmása felé, hogy kihúzza a vízből.
Hanem egy kicsit elhirtelenkedte a dolgot, megcsúszott, elesett, és fejjel előre, belepottyant a vízbe. Alig tudott kikecmeregni belőle.
– Hahaha! – nevettek a nagy békák.
A kisebbek meg így:
– Hehehe!
És volt ott egy egészen pici béka, az így nevetett:
– Hihihi!
61-62. oldal - A békák beszéde (Ciceró, 2010)
– Kitől tanult táncolni a Nyúl? – kérdezte a Kisfiú.
– Az apukájától – felelte Rémusz bácsi.
– És az apukája?
– Az? A saját apukájától.
– És a saját apukája?
– Mármint hogy a Nyúl nagypapája? Egy tánctanártól.
– És a tánctanár?
– Egy másik tánctanártól.
– És a másik tánctanár?
– Egy harmadik tánctanártól.
– És a harmadik tánctanár?
Rémusz bácsi úgy tett, mintha gondolkoznék.
– Őszintén szólva, azt már nem tudom – válaszolta végül. – Hogy a harmadik tánctanár kitől tanult táncolni? Nem, ezt igazán nem tudom.
(…)
– Hát a Nyúl tud fára mászni? – csodálkozott a Kisfiú.
– Nem mindegyik – válaszolta Rémusz bácsi. – De ez tudott.
– Biztosan az apukájától tanulta. És az is az apukájától.
– Biztosan – mondta az öreg. – Az pedig egy fáramászó-tanártól.
– A fáramászó-tanár pedig egy másik fáramászó-tanártól. De hogy az kitől tanulta, azt már nem tudod. Igaz?
– Igaz – felelte Rémusz bácsi.
103. oldal, 105. oldal
– (…) Már vártalak. Ez itt Dávid apó, az unokabátyám. Egy másik faluban lakik, onnan jött át, látogatóba.
– Akkor ma nem lesz mese? – kérdezte a Kisfiú elszontyolodva.
– Dehogynem! – mondta Rémusz bácsi. – Csakhogy ma nem én mesélek, hanem Dávid apó. (…) Dávid apó nagyapja még odahaza, Afrikában tanulta a meséit.
– Neki Afrikában volt odahaza? – tudakolta a Kisfiú.
A két öreg néger egyszerre bólintott.
– Ott bizony – mondták mind a ketten. – Afrikában.
– Hát akkor miért jött ide? Látogatóba?
– Nem éppen – felelte Dávid apó. – Nem éppen.
140-141. oldal - Mitől pettyes a gyöngytyúk? (Ciceró, 2010)
a Farkas sohasem titkolta el, hogy mennyire kedveli a nyúlpecsenyét, a Nyúl pedig sohasem titkolta el, hogy mennyire utálja azokat, akik a nyúlpecsenyét kedvelik
70. oldal - Móra, 1989
– Mi az, hogy kérdődzött? – tudakolta a Kisfiú.
– Vidéki gyerek vagy, és még ezt sem tudod? – csóválta a fejét Rémusz bácsi. – Vannak állatok, amelyek felböfögik, amit megettek, és még egyszer megrágják.
– Illetlen dolog – mondta a Kisfiú.
204. oldal
A Kisfiú persze mindig is tudta, hogy valaha régen Anya is gyerek volt, akkora, mint ő, sőt még kisebb is, és mindenképp gyengébb, hiszen lány volt.
7. oldal
Volt egyszer egy nyúl. Úgy hívták, hogy: Nyúl. És volt egy róka. Úgy hívták, hogy: Róka.
9. oldal
Jó, mesélek – mondta Rémusz bácsi a Kisfiúnak. – Ülj oda a székre.
A Kisfiú felkapaszkodott a magas székre, a lábát lógázta.
„Itt ült Anya is – gondolta. – Itt ült a kis Betty, éppúgy, mint én most, és lógázta a lábát.”
És akkor hirtelen úgy érezte, hogy nagyon-nagyon szereti Anyát, nagyon-nagyon, és nem is
egészen úgy, mint eddig: úgy szereti, mintha a kistestvére volna, kibontott, hosszú szőke hajjal, fehér vászonruhában, fűzős cipőben.
4. oldal RÉMUSZ BÁCSI ÉS A KISFIÚ
Hasonló könyvek címkék alapján
- Walt Disney – Micimackó karácsonya 97% · Összehasonlítás
- Walt Disney – Mackótestvér 88% · Összehasonlítás
- Bruce Talkington: Micimackó esti meséi · Összehasonlítás
- 24 mese téli estékre · Összehasonlítás
- Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem medvékről és vadakról · Összehasonlítás
- Nógrádi Gábor: Kengu elrablása · Összehasonlítás
- Thorbjörn Egner: Róka Miska megjavul · Összehasonlítás
- Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla 81% · Összehasonlítás
- Disney – Micimackó mesegyűjtemény 98% · Összehasonlítás
- Walt Disney – Bambi karácsonya 87% · Összehasonlítás