Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán.. Nos, ennek a könyvnek főszereplője, a bátor, furfangos Nyúl lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti a bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos történeteket Rémusz bácsi, egy jóságos öreg néger meséli esténként a Kisfiúnak. Meséi azonban nemcsak a Nyúlról szólnak, sok szó esik a vendégszerető özvegy kosnéról, Mezeiné asszonyságról, és a viháncoló, kotnyeles báránykisasszonyról, a kópé Tücsök pajtásról, Liba anyóról, a bölcs öreg Teknősről s a muzsikus kosról, Benjámiin bácsiról. A rövid, fordulatos, vidám meséket amerikai négerek mesélgették egymásnak. A múlt század végén gyűjtötte őket kötetbe Joel Chandler Harris amerikai népmesekutató és meseköltő. Kilenckötetnyi meséből válogatta ki Dégh Linda a legszebbeket a magyar gyermekek számára. Ezeket Vázsonyi Endre dolgozta fel, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és… (tovább)
Rémusz bácsi meséi 236 csillagozás
Tagok ajánlása: 6 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró
Enciklopédia 3
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 37
Most olvassa 15
Várólistára tette 38
Kívánságlistára tette 40
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ugyanolyan boldogan olvastam, mint a messzi gyermekkorban. Először az unokáknak, aztán már csak magamnak, hiszen a mesékből igazán sohasem növünk ki.
Most is a nyúl volt a kedvencem, meg az öreg teknős. Szívesen ültem Rémusz bácsi mesehallgató székén. Tetszett az is, ahogyan cinkosan összenevettek ők ketten, vagy ahogyan Rémusz bácsi belevonta a Kisfiút a mesevilágba, hogy igazán részese lehessen a történeteknek. Jaj, mennyire meggyűlt az öreg néger baja a Kisfiú olthatatlan kíváncsisága, örökös kérdezősködése miatt ! Néha bizony kutyaszorítóba került, s csak nehezen tudta kivágni magát.
Nagyszerű utazás volt ez, vissza a ködbe vesző gyermekkoromba, amikor még apukám mesélt nekem. A mesék semmit sem vesztettek üdeségükből, s a világháló korában éppen olyan élvezhetőek, mint amikor még nem volt a családunkban televízió sem, szüleink meséltek nekünk, és nagyon boldogok voltunk.
Bábfilmként találkoztam először ezzel a mesével. Akkor lelkesen szurkoltam Nyúlnak – Róka ugyanis rettentően sunyiképű báb volt, így eleve nem volt rokonszenves. Mai olvasatomban viszont Nyúl koma is megéri a pénzét! Borzasztó hiú és olykor igencsak rosszindulatú. Még jó, hogy csak a mesékben vannak ilyen alakok… ;)
Legkevesebb mesekönyvem, gyermekkorom meghatározó darabja. Mai napig élvezettel olvasom el a tanulságos és egyben szórakoztató történeteket. Mindenkinek ismernie kellene.
Nagy kedvenc! Tegnap este befejeztem a könyvet, ebből meséltem az unokáknak.
Ma reggel hozták, hogy kezdjem újra! :))
Kell ennél több, hosszabb értékelés :))
Még sokszor elővesszük úgy hiszem.
Imádom a meséket, azon belül is a korai jerkeckorom meghatározó bábfilmjeit, Mazsolát, a Futrinka utcát, no és persze Rémusz bácsi meséi-t. Emlékszem, kicsit fura volt számomra gyerekként az egyes epizódok előtt az „élőszínészes” felvezetés, pláne, hogy rájöttem, a „fekete bácsit a felvétel előtt befestették feketére”, de ez mit sem vont le a mesék élvezeti értékéből. Nyáron szó szerint napestig csavarogtunk Nagyiméknál a határban, de a Rémusz bácsi meséjével be lehetett minket csábítani a házba és még meg is mosdottunk rendesen, hogy időben nézhessük az újabb történeteket, vagyis hogyan veri át az okos nyúl a ravaszdi rókát. Az egyik ilyen történet nagyon belém égett: a szurokbábu esete (ez nem Gardner! :D) Volt egy kívánságom, nevezetesen, hogy ezeket a történeteket valamikor olvashassam, ráadásul saját könyvből. @clarisssa-nak hála, névnapomra ez is megvalósult! :D Köszönöm! Felnőtt fejjel is élmény ezeket a meséket olvasni! :D
Aranyos mesék voltak benne. Egy második osztályosnak azonban nem vastag ez egy kicsit?:D
Bennem kedves emlékeket ébresztett ez a könyv,de a gyerekek volt,hogy elunták.
Rémusz bácsi,az öreg néger csizmadia meséli a kedves történeteket az amerikai kisfiúnak ,aki szíve szerint minden idejét ott töltené a kis széken ülve a meséket hallgatva.
A furfangos és bátor nyúl történetei,aki a ravasz róka eszén is túljár , viccesek és kedvesek.
Olyan szereplőkkel találkozhatunk a történetekben,mint Liba anyó,Teknős apó vagy Medve szomszéd.
Végig hallottam a gyerekkoromban látott bábfilm alakjainak hangjait, Kaló Flórián mint Róka feledhetetlen. És magam előtt láttam Rémuszt is, mindig a nagyapámra emlékeztetett. Most olyan volt olvasni, mintha visszafiatalodtam volna, és a nagyapám mesélné. Nagy élmény volt. Pedig soha nem rajongtam az állatmesékért, de ez valahogy más, talán mert mítikus-folklór gyökerei vannak a történeteknek.
Napi egy mesét olvastam, így sokáig tartott. Férjemnek és nekem is kimaradt ez a gyerekkorunkból, most pótoltuk. Aranyos történetek voltak, engem picit idegesített a Nyúl, az, hogy alig járt pórul, és sokszor sajnáltam a Rókát. Férjem kedvence a Nyúl volt, az enyém a Kisfiú, főleg az, amikor kis Bettyzett az anyukájára. A kedvenc mesém a legutolsó volt, az, ami a Puhatalpú állatról szól.
Nagyon bírtam Mezeinét és a Báránykisasszonyokat, igazi Austen karakterek. :)
Valószínűleg sokszor olvassuk még a gyereknek, jó, hogy megvettük.
Népszerű idézetek
Szálltak a buborékok, hozták-vitték a titkos víz beszédét. A Róka ide-oda fordította a fejét, és egyre beljebb lépdelt a partról a vízbe.
– Brekeke! – mondta egy apró zöld béka.
De a Róka így értette:
– Gyere be!
– Menjek be? – csodálkozott a Róka, és körülnézett. – Ki hív engem?
– Kva-kvákkvák – szólt a Varangyos Béka.
A Róka azonban így hallotta:
– A bátyád.
Nagyon megütődött ezen a válaszon a Róka, mert eddig úgy tudta, hogy a bátyja éppolyan kevéssé szereti a vizet, akárcsak ő maga.
Meg is kérdezte:
– Hát te mit keresel a vízben?
– Ümmöm-ümmöm – mondta a Vöröshasú Béka.
A Róka meg ezt értette:
– Fürdöm, fürdöm.
Odanéz, ahonnan a hangot hallotta, vagyis a vízbe, és látja, hogy csakugyan ott áll a bátyja, éppen szemben.
(Azazhogy a saját tükörképe állt ott, azt nézte a bátyjának.)
– Brekeke! – kiabált megint a zöld béka, s ez most is éppen úgy hangzott, mintha azt mondta volna: gyere be!
– Inkább te gyere ki! – felelte a Róka, és már nyúlt is a saját képmása felé, hogy kihúzza a vízből.
Hanem egy kicsit elhirtelenkedte a dolgot, megcsúszott, elesett, és fejjel előre belepottyant a vízbe. Alig tudott kikecmeregni belőle.
– Hahaha! – nevettek a nagy békák.
A kisebbek meg így:
– Hehehe!
És volt ott egy egészen pici béka, az így nevetett:
– Hihihi!
61-62. oldal, A békák beszéde (Ciceró, 2010)
– Kitől tanult táncolni a Nyúl? – kérdezte a Kisfiú.
– Az apukájától – felelte Rémusz bácsi.
– És az apukája?
– Az? A saját apukájától.
– És a saját apukája?
– Mármint hogy a Nyúl nagypapája? Egy tánctanártól.
– És a tánctanár?
– Egy másik tánctanártól.
– És a másik tánctanár?
– Egy harmadik tánctanártól.
– És a harmadik tánctanár?
Rémusz bácsi úgy tett, mintha gondolkoznék.
– Őszintén szólva, azt már nem tudom – válaszolta végül. – Hogy a harmadik tánctanár kitől tanult táncolni? Nem, ezt igazán nem tudom.
[…]
– Hát a Nyúl tud fára mászni? – csodálkozott a Kisfiú.
– Nem mindegyik – válaszolta Rémusz bácsi. – De ez tudott.
– Biztosan az apukájától tanulta. És az is az apukájától.
– Biztosan – mondta az öreg. – Az pedig egy fáramászó-tanártól.
– A fáramászó-tanár pedig egy másik fáramászó-tanártól. De hogy az kitől tanulta, azt már nem tudod. Igaz?
– Igaz – felelte Rémusz bácsi.
103. oldal, 105. oldal
Nincs a világon könnyebb dolog a pulykafogásnál, csak érteni kell hozzá.
A Nyúl, a Vadmacska és a pulykák
– […] Már vártalak. Ez itt Dávid apó, az unokabátyám. Egy másik faluban lakik, onnan jött át látogatóba.
– Akkor ma nem lesz mese? – kérdezte a Kisfiú elszontyolodva.
– Dehogynem! – mondta Rémusz bácsi. – Csakhogy ma nem én mesélek, hanem Dávid apó. […] Dávid apó nagyapja még odahaza, Afrikában tanulta a meséit.
– Neki Afrikában volt odahaza? – tudakolta a Kisfiú.
A két öreg néger egyszerre bólintott.
– Ott bizony – mondták mind a ketten. – Afrikában.
– Hát akkor miért jött ide? Látogatóba?
– Nem éppen – felelte Dávid apó. – Nem éppen.
140-141. oldal - Mitől pettyes a gyöngytyúk? (Ciceró, 2010)
– Tévedsz, ha azt hiszed, hogy mézet akartam lopni! – hebegte.
– Lehet, hogy tévedek – felelte a Medve. – De ha már tévedek, akkor tévedésből mindenesetre elnadrágollak.
A találós kérdés
[…] a Farkas sohasem titkolta el, hogy mennyire kedveli a nyúlpecsenyét, a Nyúl pedig sohasem titkolta el, hogy mennyire utálja azokat, akik a nyúlpecsenyét kedvelik […]
70. oldal, Hogyan csőszködött a Róka kertjében a Nyúl (Móra, 1989)
Hanem egy napon így szólt Anya:
– Nem tudok több mesét. Amit tudtam, már mind elmondtam.
– De azért mégis mesélj! – felelte a Kisfiú.
Rémusz bácsi és a kisfiú
Hasonló könyvek címkék alapján
- T. Aszódi Éva (szerk.): Mackó anyó dajkát keres ·
Összehasonlítás - Mackómesék ·
Összehasonlítás - Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem medvékről és vadakról ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Többsincs királyfi 96% ·
Összehasonlítás - Arany László: Magyar népmesék 92% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Székely Tündérország 88% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Az égig érő fa ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Világszép nádszál kisasszony 94% ·
Összehasonlítás - Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja 91% ·
Összehasonlítás - A házikó ·
Összehasonlítás