Könnyű ​álom (Vis Major 3.) 89% 208 csillagozás

Ez a rész már kicsit nehezebben olvasható, értelmezhető, és a sok álommal, megérzéssel kezd lilulni a történet. A történet is egy kicsit akciódús… ez számomra most nem volt akkora durranás. Remélem a következő rész kárpótol.

A molytársas keretében kényszerültem rá, bár megmondom őszintén, nem szívesen. A borító alapján egy limonádé butaságra számítottam, és mekkorát tévedtem! :D Már az első oldalon ledöbbentem. Nem olvastam még ilyen nyelvezetű írást, iszonyú sokat nevettem, még a véresen komoly akciójelenet is inkább paródia-jellegűek benne, nagyon szórakoztató olvasmány!
Aztán jött a következő megdöbbenés, mikor utánanéztem az írőnőnek: a hölgy MAGYAR! Hát ettől eldobtam magam, de rá kellett jönnöm, hogy nem is lehetne másként: fordításban nem jönnének ki ennyire jól a poénok, szóviccek.

Nem is tudom, mit írjak róla.
Első könyvem Vavyan Fable-től, így egészen új volt az igencsak jellegzetesnek ígérkező stílusa.
Egyrészt állatira tetszett, másrészt voltak vele gondjaim, amiket nem is tudom, hogy gondok-e és hogy egyáltalán zavartak-e.
Részint imádtam az ízes nyelvezetet, a számtalan szinonimát, a színes fogalmazást, az ebből adódó csattanókat, másrészt néhol kissé túlcizelláltnak, sőt itt-ott túlzónak, bosszantónak, zavarosnak találtam, de aztán megint valami szépségbe akadtam, és átlibbentem a pillanatnyi fura érzésen.
Kicsit furcsállottam Kyra álmait, főleg azért, mert bár az első könyvem, és kimaradt a megelőző két rész (a történet szempontjából csöppet se zavaró), azért úgy tűnik, hogy ő nem egy médium alapjáraton, így nem értem, honnan jöttek az álmai, amikben ennyire bízik.
Itt-ott mintha egy Norbi Update könyv lett volna az egészséges életmódról, ez egy picit zavart néha, bár alapvetően egyetértek vele, és jól hangzottak a kaják is, amiket Kyra készített.
Egy picit hiányoltam a főszereplők kommunikációját, jelentősebb beszélgetésből kevés volt, bár olvadoztam attól, mennyire normálisan szeretik egymást. Attól, hogy Vis Major életnek nevezi kedvesét, egészen ellágyultam, annyira kedvesnek találtam.
Picit esetlennek találtam Kyrát, valahol zavart, hogy ő fizikai konfliktusban nem tudna győzni, mindig szamuráj teszi a pontot az i-re, ő menti meg főhősnőnket.
Az állatokat nagyon megszerettem, még Kacatot is, de Titanic-ot a belefojtó kutyát különösen.
Érdekes volt annak ellenére is, hogy nem volt nagy titok, ki mit csinált, nem voltak nagy meglepik, mégis sodort a sztori, vitt magával.
Nem is tudom, melyik Fable történettel folytassam… irány a könyvtár holnap.

Mit is írhatnék a huszonötödik olvasott Fable-könyvem után? Ha nem olvastam volna az előző részt, most nem lenne különösebb bajom ezzel a könyvvel, de mivel olvastam, hamar lejött, hogy vannak gondok a Kyra Eleison egyenes folytatásával. Egyrészt, hogy egyenes folytatás, de olyannyira, hogy kevés különbséget sikerült felfedeznem a két kötet között. Pedig az még tetszett is, erről már nem tudok hasonlóan nyilatkozni. Az álom-vonal meg aztán végképp felesleges volt, csak bezavart… Igaz, a szerelemről még mindig csodálatosan ír (már csak ezért érdemes volt elolvasni), de olyan nő, mint Kyra és olyan pasas, mint Vis Major, tuti nincs a valóságban. Egyezzünk ki egy közepesben, aztán a folytatás már legyen egy kicsit más…!

A Fable könyvek tipikusan olyanok, hogy vagy fél órán át ömleng róluk az ember, vagy egyszerűen azt mondja: imádom! Szóval imádtam!

Szeretem a Fable könyveket, azokon nőttem fel. Nem ez lesz a kedvenc kötetem, de így is jól szórakoztam. Szerintem ez egy kicsit lassabbra sikeredett, mint a többi. A gyerekek szála nekem nagyon tetszett, remekül szórakoztam rajtuk. Venessa szála viszont nekem nem tetszett. Ettől eltekintve Vis Major és Kyra még mindig menők.

Mikor a sokat látott, kemény zsaru se akarja elhinni, hogy valaki mire lehet képes – még ha tudja is a szörnyű kiváltó okát – akkor képzelhető ismét milyen finom, puha történeteket kapunk…és megint sehol semmi olyan címke!
Borzalmas és izgalmas, enyhítésként álombéli kalandokkal (bár néha pont azoktól ver ki a frász)
Megismerhetjük a már többször telefonon elszenvedett testvér – szerencsére – sokkal kevésbé elrontott fiait :)

Az egész könyv tök izgi, aztán a végén meg ott a pontpontpont vagy a kérdőjel..
Baromira jó döntés utólag, hogy én ezeket csak most olvasom sorban, belegondolva, hogy a megjelenésükkor olvasva mennyit kellett volna izgulni, hogy miiiii történik a következő részben :D Huuu :)

A női hatodik, hetedik, sokadik érzéknek tessék hinni !

Ja és micsoda technikát tanulhatunk :D spoiler

Továbbra is nagyon nagy kedvencem ez a sorozat. Meglepő, hogy most mennyivel jobban tetszik, mint annyi idején. Kyra és Vis Major jó karakterek, igazi hősök. Itt most nekem már kicsit sok a „természetfölötti megérzés”, de ez semmit nem von le a történetből.
Akkor jöjjön a következő rész. :)

Azt hiszem, menthetetlenül Vis Major és Kyra Emett rajongó lettem. Egyre jobban szeretem a felülmúlhatatlan zsarupárost, s a többiek is belopták magukat a szívembe: Jazz és a fiúk mellett Titanic, Popeye, sőt Kacat is helyett kapott a kedvenc keblenc listán. A történet sodró volt, siratott és kacagtatott egyszerre, a gonoszok gonoszkodtak, rühelltem is őket ezért, a szívügyek rendeződtek, s én azt vettem észre, hogy máris készítem a polcra a következő részt, tudván, nem bírom sokáig Fertő City nélkül.

Nem tudom, hogy Fable honnét veszi a rossz arcokat, meglehet, hogy csak sűrűn néz híradót. Mindenesetre van, hogy nem csak Kyra lúdbőrözik, hanem én is…