Könnyű ​álom (Vis Major 3.) 89% 229 csillagozás

Még mindig megszavazok meseanyónak 4,5 csillagot, bár vannak akiknek ez a rész nem feküdt annyira. Én nagyon szeretem, mert hangulata van!!! Nem tudom talán 243-szor olvastam már eddig, mert én állandó újraolvasó vagyok (Vavyt mindenképp), főleg azt ami engem magába ránt, körülteker mézesmadzaggal, felmelegít és a szívemhez dobban ebben a förtelmes világban.

Ez a rész már kicsit nehezebben olvasható, értelmezhető, és a sok álommal, megérzéssel kezd lilulni a történet. A történet is egy kicsit akciódús… ez számomra most nem volt akkora durranás. Remélem a következő rész kárpótol.

Érdekes, most nem tetszett annyira, mint korábban vagy mint az első két rész. Nem először (nem is másodszor:) olvasom, de ez az első alkalom, hogy többször is türelmetlenül lapoztam.

Nagyon szerettem ezt a történetet, van egyfajta hangulata, amit én nagyon élveztem, bár már kezdett egy kicsit lilulni az egész könyv, ezért van a fél csillag levonás.
Viszont azok az életbölcseletek, amiket itt lehet olvasni, tényleg hihetetlenek.

A molytársas keretében kényszerültem rá, bár megmondom őszintén, nem szívesen. A borító alapján egy limonádé butaságra számítottam, és mekkorát tévedtem! :D Már az első oldalon ledöbbentem. Nem olvastam még ilyen nyelvezetű írást, iszonyú sokat nevettem, még a véresen komoly akciójelenet is inkább paródia-jellegűek benne, nagyon szórakoztató olvasmány!
Aztán jött a következő megdöbbenés, mikor utánanéztem az írőnőnek: a hölgy MAGYAR! Hát ettől eldobtam magam, de rá kellett jönnöm, hogy nem is lehetne másként: fordításban nem jönnének ki ennyire jól a poénok, szóviccek.

Nem is tudom, mit írjak róla.
Első könyvem Vavyan Fable-től, így egészen új volt az igencsak jellegzetesnek ígérkező stílusa.
Egyrészt állatira tetszett, másrészt voltak vele gondjaim, amiket nem is tudom, hogy gondok-e és hogy egyáltalán zavartak-e.
Részint imádtam az ízes nyelvezetet, a számtalan szinonimát, a színes fogalmazást, az ebből adódó csattanókat, másrészt néhol kissé túlcizelláltnak, sőt itt-ott túlzónak, bosszantónak, zavarosnak találtam, de aztán megint valami szépségbe akadtam, és átlibbentem a pillanatnyi fura érzésen.
Kicsit furcsállottam Kyra álmait, főleg azért, mert bár az első könyvem, és kimaradt a megelőző két rész (a történet szempontjából csöppet se zavaró), azért úgy tűnik, hogy ő nem egy médium alapjáraton, így nem értem, honnan jöttek az álmai, amikben ennyire bízik.
Itt-ott mintha egy Norbi Update könyv lett volna az egészséges életmódról, ez egy picit zavart néha, bár alapvetően egyetértek vele, és jól hangzottak a kaják is, amiket Kyra készített.
Egy picit hiányoltam a főszereplők kommunikációját, jelentősebb beszélgetésből kevés volt, bár olvadoztam attól, mennyire normálisan szeretik egymást. Attól, hogy Vis Major életnek nevezi kedvesét, egészen ellágyultam, annyira kedvesnek találtam.
Picit esetlennek találtam Kyrát, valahol zavart, hogy ő fizikai konfliktusban nem tudna győzni, mindig szamuráj teszi a pontot az i-re, ő menti meg főhősnőnket.
Az állatokat nagyon megszerettem, még Kacatot is, de Titanic-ot a belefojtó kutyát különösen.
Érdekes volt annak ellenére is, hogy nem volt nagy titok, ki mit csinált, nem voltak nagy meglepik, mégis sodort a sztori, vitt magával.
Nem is tudom, melyik Fable történettel folytassam… irány a könyvtár holnap.

Szeretem a Fable könyveket, azokon nőttem fel. Nem ez lesz a kedvenc kötetem, de így is jól szórakoztam. Szerintem ez egy kicsit lassabbra sikeredett, mint a többi. A gyerekek szála nekem nagyon tetszett, remekül szórakoztam rajtuk. Venessa szála viszont nekem nem tetszett. Ettől eltekintve Vis Major és Kyra még mindig menők.

A Fable könyvek tipikusan olyanok, hogy vagy fél órán át ömleng róluk az ember, vagy egyszerűen azt mondja: imádom! Szóval imádtam!

Mikor a sokat látott, kemény zsaru se akarja elhinni, hogy valaki mire lehet képes – még ha tudja is a szörnyű kiváltó okát – akkor képzelhető ismét milyen finom, puha történeteket kapunk…és megint sehol semmi olyan címke!
Borzalmas és izgalmas, enyhítésként álombéli kalandokkal (bár néha pont azoktól ver ki a frász)
Megismerhetjük a már többször telefonon elszenvedett testvér – szerencsére – sokkal kevésbé elrontott fiait :)

Az egész könyv tök izgi, aztán a végén meg ott a pontpontpont vagy a kérdőjel..
Baromira jó döntés utólag, hogy én ezeket csak most olvasom sorban, belegondolva, hogy a megjelenésükkor olvasva mennyit kellett volna izgulni, hogy miiiii történik a következő részben :D Huuu :)

A női hatodik, hetedik, sokadik érzéknek tessék hinni !

Ja és micsoda technikát tanulhatunk :D spoiler

Bár Fertő Cityben tort ül a rossz, és ennek eredményeképpen nem sok pihenőt enged meg kedvenc zsarupárosomnak, így is bőven jutott idő mindenre.
Bár ez a kötet picit gyöngébbre sikerült, mint az előző, de Meseanyó írói stílusa és humora – nem beszélve az akcióról – bőven megérdemli a max pontszámot!
Tetszett, hogy végre jobban megismerhettük a 'szeretett' testvér porontyait, és egyszerűen imádtam az állathadtestet! Az álom részek nem mindig voltak egyszerűek, de Kyrától már megszoktam, hogy nem mindenre kell nála magyarázatot keresni.
Vis Majorral együtt továbbra is ők vitték a pálmát, egyszerűen nem tudom megunni a kedvenc zsarupárosomat!