„Z” 4 csillagozás

Szaloniki, Szaloniki!…
Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1963-ban ​egyik napról a másikra óriási Z betűk tűntek fel Athén, Szaloniki és más görög városok házfalain. A Z a görög „él” szó kezdőbetűje. Él, hirdették ezek a betűk, él Lambrakisz, a baloldali EDA párt parlamenti képviselője, a fiatal orvosprofesszor, akit Szalonikiben egy békegyűlés után, amelynek ő volt a szónoka, a nyílt utcán meggyilkoltak. Az esetről kiadott hivatalos jelentés gyorsan megállapította, hogy „közlekedési baleset” történt. A haladó közvélemény azonban felzúdul, hiszen bármilyen ügyesen rendezték is meg ezt a „balesetet”, nyilvánvaló, hogy politikai gyilkosság történt. Vaszilisz Vaszilikosz, a párizsi emigrációban élő fiatal görög író nagysikerű könyvében ezt a politikai gyilkosságot és az azt követő vizsgálatot írja meg. A regény azonban nem egyszerű dokumentumokra épülő elemzés, hanem vérbeli irodalmi alkotás. A író megkapó lírai szeretettel ábrázolja hősét, szenvedélyes haraggal támad gyilkosaira, akik elvették Lambrakisz életét, de halhatatlanná tették,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1967

>!
Kossuth, Budapest, 1969
394 oldal · keménytáblás · Fordította: Nagy Géza

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

Éjjel kettőig olvastam. Újra egy jó könyv, amelyet még nem értékelt senki. Igaz, ezt a történetet az élet írta – ahogy sok másikat is – s Vaszilisz Vaszilikosz, csak hozzáférhetővé tette számunkra könyv formájában, miután nem lehettünk valamennyien ott. De én ott akartam volna lenni – ha nem tíz éves és görög lettem volna –, ahol Lambrakisz képviselő beszédét meghallgathatom a demokráciáért, a szabadságért. Mint ahogy évek óta számos alkalommal ott vagyok, ahol várhatóan történik valami, csak sajnos mindez ideig nem elég sokadmagammal. Costa Gavras emlékezetes filmje, amely a történetből, ill. a könyv alapján készült a mai technikákkal mindenki számára elérhető, valszeg könnyebben, mint a könyv példánya, mert az már több mint 45 éve jelent meg. Üzenete azonban a mai Magyarországon nem is lehetne aktuálisabb. 1963-ban a görög rezsim végett vetett az országban a jogállamiságnak, központi döntési hatáskörbe vont mindent, s betiltotta a „demokráciát”, – s hogy-hogy nem ez valahogy ismerős a mai Magyarországról. A könyv főszereplője, Lambrakisz képviselő akkor egy megszervezett „közlekedési baleset” áldozata lett, s ha még emlékezünk, halálos áldozatai már a mai magyar ellenzékieknek is voltak, és gyanús, szervezett „baleset” is előfordult már. Aki szereti a közelmúlt történetét, s szívében él még az igazság és a szabadság, a „sárga rózsa” szeretete iránti vágy, bátran nézze meg a filmet(Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája), keresse a könyvet, nem fog csalódni ebben az élet írta, lelkesítő, magával ragadó, lírai történetben. Az élet egyébként megfelelően gondoskodott a görög katonai huntáról, amely szerencsére mára már történelem.

>!
vercsa
Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

Vaszilikosz vékony jégre lépett ezzel a könyvvel, amiben egy megtörtént eseményt feldolgozva mutatja be, mennyire nem válogatott az eszközökben a kormányzó hatalom, mikor egy politikai ellenfelet akart eltüntetni a hatvanas években. Ingoványos talaj, könnyen elmehetne politikai propaganda irányba, voltak is ilyen félelmeim, mielőtt belekezdtem, de sikerült ezt elkerülni.
Erős a tartalom, feszes a szerkezet, jól kidolgozottak a karakterek. A szereplők perspektívájának váltogatásával mindenki motivációjával, életével, sérelmeivel megismerkedünk, így végig a gyomrunkban érezzük a feszültséget és a felháborodást a gátlástalanság miatt.
Nem csodálom, hogy betiltották a könyvet, és hogy az írónak el kellett hagynia Görögországot miatta.

>!
Ferenc_Molnár_3
Vaszilisz Vaszilikosz: „Z”

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

Elsőre politikai röpiratnak gondoltam, de fokozatosan derült ki, hogy a legtisztább szépirodalom, jogi tényleírásokkal tarkított cselekménnyel, szikár jellemábrázolásokkal, és mégis fájdalmasan szép belső monológokkal. Folyton visszatérünk a gyilkosság színhelyére, de más-más időpontban. Az író készít nekünk egy fotót, megnézi ki van rajta ott és akkor, milyen szerepe volt a bűntényben, mit tett aztán, hogyan próbálja növelni vagy kisebbíteni saját szerepét a történtekben. Vaszilikosz nem nyugszik, rágódik az eseményen, mintha nem hinné el, nem érti. A szálak kibontása során jut arra a következtetésre, hogy politikailag nem változott semmi, a zavaros görög belpolitika fasiszta múlttal terhelt időszakában nincsenek jó válaszok a társadalom kérdéseire. „Z” halála, mint minden halál, értelmetlen.


Népszerű idézetek

>!
vercsa

Ha egy töltény annyiba kerül, mint egy liter tej, s ha egy atomtengeralattjáró építésének költsége egy egész nép egy heti – méghozzá bőséges – táplálkozását fedezné, akkor nem kell másutt keresni az abszurditást.

49. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
SteelCurtain

Puff! Egy hatalmas pofon. Aztán egy másik. Megragadta a hajánál fogva, az asszony visított, mintha nyúznák. A gyerekek berohantak az utcáról: ők is megkapták a magukét. Szappanhabbal befröcskölt, színehagyott, nedves ruhájában, bőgve rohant az asszony a rendőrőrsre, s torka szakadtából ordította, hogy újra megverte az a vadállat, hogy ő válni akar, de mindjárt, meg hasonló marhaságokat.

17. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
Ferenc_Molnár_3

Csak az nem tudja mi a félelem, akinek nincs hol sétálnia, nincs hol leheverednie, aki nem simogathat asszonyi testet; csak az nem tudja mi a félelem, aki silány, akinek a feje nem ér fel a fák lombjáig, a csillagokig, aki lemondóan hozzászokott a nehézkedés törvényéhez, mely úgy hozzátartozik földünkhöz, akár a tojás a tyúkhoz. Más csillagzatokon, ahol más törvények érvényesek, újra meg kell tanulnunk élni.

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” – Szaloniki, Szaloniki!…

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
SteelCurtain

A zsidó Sztálin halála óta, mióta árja oroszok kerültek hatalomra, mosolygós és barátságos lett a szovjet propaganda. Film és színház, műholdak és űrutasok: ezek az új fegyverei… Hogyan? Sztálin olyan volt mint Hitler?… Üldözte a zsidókat? A Tábornok nem akar megbántani senkit, de nyugodt lelkiismerettel állíthatja, hogy alaposan ismeri az élettörténetét, s tudja, hogy Sztálin zsidó volt. A legnyomósabb bizonyíték: Joszifnak hívták.

304. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
vercsa

A Tábornok az órájára pillantott. Az est fő szónoka, a földművelésügyi miniszter már a vége felé járt a peronoszpóra elleni küzdelemről tartott előadásának.

(első mondat)

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
vercsa

(…) a vizsgálóbíró egyre-másra feszegette fel a bűntettet fedő deszkákat – és csak egyre áthatolhatatlanabb sötétséget talált alattuk, mivel a szélsőjobboldali kormánypárti építmény korhadt gerendái egy kísértet-kastély homlokzatán éktelenkedtek, melynek minden egyes ajtaja egy másikhoz vezet, míg végül kint nem találja magát az ember az ellenkező oldalon, mint ahol belépett (…)

257. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
vercsa

Zúgnak a harangok. Vasárnap van. Elképzelem, hogy egy szigeten vagy, s én lekéstem a hajót, mely hozzád vitt volna ma este. Hogy bírom kivárni a következőt, hogy tudom eltölteni az egész hetet, a következő vasárnapig? Az az érzésem, vasúti átjáróban vagyok, a bakter éppen leereszti a sorompót közénk, s mi addig vagyunk elszakítva egymástól, amíg a síneken zakatoló véget nem érő vonat el nem halad, pontosan annyi vagon, ahány évig nélküled kell még élnem. Egy-egy pillanatra villan szemembe a képed, a vagonok közti résen át, amint ott vársz rám a túloldalon.

277. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…

>!
SteelCurtain

– Úgy véli, ön is bírói tévedés áldozata, mint annak idején Dreyfus kapitány volt? – érdeklődött az újságíró.
Dühösen lecsapta a kagylót. Hogyan merészelik egy zsidó kommunistához hasonlítani? A disznó, direkt csinálta!

334. oldal

Vaszilisz Vaszilikosz: „Z” Szaloniki, Szaloniki!…


Hasonló könyvek címkék alapján

Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Kosztasz Taktszisz: A három gyűrű
Alkyoni Papadaki: A Hold színe
Nikosz Kazantzakisz: Akinek meg kell halnia
Nikosz Kazantzakisz: Jelentés Grecónak
Alexandrosz Papadiamandisz: A gyilkos asszony
Ioanna Karisztiani: Batyu
Andreasz Frangiasz: A vasrácsos kapu
Makisz Citasz: Isten a tanúm
Nikosz Kazantzakisz: Isten szegénykéje