A ​jégmezők lovagja 41 csillagozás

Regényes életrajz
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

A ​könyv rég letűnt időkbe, régvolt emberek közé, régi csaták színhelyére vezeti el olvasóit. Ellenség támad mindenfelől Nagy-Novgorod híres városára, portyázó tatárok, kegyetlen német keresztes lovagok, rabló svédek gyötrik az orosz erdők, puszták, mocsarak egyszerű népét. A tatárok végigsöprik a déli vidékeket (s eljutnak Magyarországba is), északon ugyanekkor a svédek és a kardhordozó német lovagok indulnak „keresztes hadjáratra” az oroszok ellen, akiknek egy része az „eretnek” görögkeleti egyház híve. De méltó vezére támad a sanyargatott népnek. Az ifjú Alekszandr fejedelem, a novgorodi bojárok árulása, ezernyi gáncsoskodása ellenére is élére áll a parasztokból, vadászokból, halászokból toborzott seregének, és a nagy túlerő ellen győzelemre vezeti őket: előbb a Nyeva folyónál lepi meg a svédeket és szétszórja őket, később pedig a talpig páncélba öltözött német keresztes lovagokat győzi le a Csud-tó jegén. A Nyevai Győző, Alekszandr Nyevszkij fejedelemnek regényes életrajza tele… (tovább)

Eredeti cím: Юность полководца

Eredeti megjelenés éve: 1952

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Kárpáti / Móra, Budapest - Uzsgorod, 1982
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631133303 · Fordította: Gallyas Ferenc · Illusztrálta: Csergezán Pál
>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1968
256 oldal · puhatáblás · Fordította: Gallyas Ferenc · Illusztrálta: Csergezán Pál
>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1964
248 oldal · Fordította: Gallyas Ferenc · Illusztrálta: Csergezán Pál

2 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

regulat>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Kamaszként is öt csillagot adtam rá, felnőttként sem változik.

Kalandos, kardozós, honvédős… talán csak a szerelem hiányzik úgy igazából belőle, bár nyomokban azt is tartalmaz.
Hogyan lesz az ifjú hercegből Alekszandr Jaroszlavics Nevsky (azaz I. Sándor) nagyfejedelem.

Életrajz.
Romantika (…még a hagyományos értelemben)
Hősiesség.

Tökéletesen megfelel kicsiknek, nagyoknak.
Minek kéne ezt ragozni?

>!
Móra, Budapest, 1958
212 oldal · Fordította: Gallyas Ferenc · Illusztrálta: Csergezán Pál
4 hozzászólás
pwz I>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Megint egy klasszikus, amivel még gyerkőckoromban, de filmen találkoztam először. A világhírű szovjet filmrendező, Eizenstein a mi korosztályunknak (+40) a Patyomkin páncélossal, a Rettegett Ivánnal és a Jégmezők lovagjával tette le névjegyét a mozikban, illetve a TV-ben, hiszen ezeket a filmeket még a TV is vetítette.
Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkij, vagyis I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem legalább olyan fontos személyiség az orosz történelemben, mint a magyarban Mátyás király. IV. Béla kortársa volt, de ő sikeresebben vette fel a harcot a mongolokkal, mint a magyar király.
Nevében a Nyevszkij, vagyis „Névai” kitétel az 1240-es svédek elleni győzelemre utal, amikor a svédek vezette expedíciós hadsereget – ami Novgorodra tört – a Néva és az Izsora összefolyásánál meglepetésszerűen legyőzte.
Vaszilij Grigorjevics Jan (van ahol V. G. Jan, máshol Vaszilij Jan, vagy csak V. Jan) könyve magyarban az „Eizenstein”-i hagyományokat követve A jégmezők lovagja címet kapta, ami az 1242-es Csúd-tavi Német Lovagrend feletti győztes csatára utal. Magyarországon a filmnek és a könyvnek is ez volt a címe. Az 1938-as film az Александр Невский (Alekszandr Nyevszkij), míg a Jan-könyv a Юность полководца (talán úgy fordíthatnánk, hogy A vezér ifjúsága) címet kapta. Ebből is látszik, hogy a két feldolgozás különbözik egymástól. Ez a könyv a gyerekkortól a Csúd-tavi csatáig követi nyomon Alekszandr Jaroszlavics életét, ráadásul erősen idealizált változatban. Ez egy ifjúsági átdolgozás. Nem minden úgy történt, ahogy azt itt leírják. Ezt nem szabad szentírásnak venni, mint ahogy az Eizenstein-filmet sem, ami meg nagyon jó kis német ellenes propaganda filmnek készült.

>!
Kárpáti / Móra, Budapest - Uzsgorod, 1982
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631133303 · Fordította: Gallyas Ferenc · Illusztrálta: Csergezán Pál
1 hozzászólás
Hanaiwa>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Milyen érdekes dolog a nosztalgia és a múló idő.
Van amiben teljesen új dolgokat, nézőpontokat fedezek fel ha újraolvasom (pl: Dűne), van amit ugyanúgy tudok élvezni mint akár huszonéve (Moorcock, Howard például) ; van ami még jobban meg is fog, mert már másképp értékelem veterán, korosodó fejjel (első három Sötételf könyv Salvatore-tól, a Törött Kard, vagy a Hagakure) .
Na és persze van ami már nem ugyanaz. Ami már nem tűnik olyan ütősnek, már nem olyan sodró, magávalragadó. Talán az érzést még hozza, de az idő óhatatlanul bevonta azzal a porral amit már nem fúj le az újraolvasás sem. Már kiviláglik a lapok közül az elfogultság, a finoman befolyásolni vágyó szándék, vagy már szimplán csak kevés maga a mű.
Olyan ez mint az Arthur legenda, vagy a Gyűrűk Ura. Ahogy jobban belemerülsz abba a világba ahonnan azokat is merítették, azután ami elvarázsolt ifjú fejjel, már hatástalan, mert sokkal izgalmasabb, több az eredeti forrás. Vagy mélyebbé teszi a valódi eredet (esetemben ez az Arthur mondakör), vagy súlytalanná teszi a forrásául szolgáló mitológia gazdagsága (nálam így foszlott szét Tolkien világa)
És persze nem mellékes, hogy ma már többszáz oldalas könyveket olvasunk, igényeljük a karakterfejlődést, a világbemutatást.
Egy történelmi alapú regény ma már komoly kell legyen, mert könnyű már utánanézni, utánaolvasni.
A jégmezők lovagja talán régen is inkább ifjúsági regénynek számított, de ma már én is inkább csak bevezetőnek szánnám, afféle olvasás szeretetére hangolásnak. Annak viszont jó.
Vagy egy kis nosztalgiára..

Ibanez P>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Ami jó volt: megszokottól eltérő környezet, egy olyan történelmi esemény (sor), amelyről nem tudunk sokat, így a könyv alapján utánajárhatunk ezeknek. Ami nem jó: nagyon sokszor unalomba fulladt ez a kis kötet, és meggyőződésem, hogy a fiatalok, akiknek szánták, se élveznék annyira. Tele van olyan részlettel, ami igazából nem is kellene, vagy éppen nincs megmagyarázva, nincs kibontva és levezetve (például a fejedelem házassága), sokszor úgy éreztem, hogy a fejedelem nem is fejedelem, mert – főleg Novgorod – állandóan ellene van, hát már az első esetben szétcsaptam volna közöttük és fellógattam volna a bojárokat :-D, a vége felé egyébként már az öregek/bojárok állandó siránkozása-védekezése is zavart, ha nem lett volna a város épeszűbb, orosz fele, én bizony koncra dobtam volna a várost velük együtt a németeknek… A fejedelemről sajnos nem tudunk meg sokat, azon kívül, hogy szeret vadászni (akár medvebocsokkal lévő anyamedvére is, grrr….)… De valahol ez érthető, gondolom, nem sok feljegyzés maradt meg erről a korszakról, illetve a benne élt emberekről (vagy ha igen, az is valószínűleg el lett ferdítve az udvari krónikás által) :-D A kötetből szerintem lehetett volna egy igazán izgalmas, inkább a csatákra épülő jó kis regényt kreálni, ma sajnos jó pár fejezete altató hatással rendelkezik.

Dávidmoly>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Megvan a maga diszkrét bája, ahogy a történelmet ifjúsági kalandregénnyé desztillálja, és megszűri nem kevés orosz nacionalista propagandán spoiler. Árnyalt jellemrajz nyilván nincs (Sándorról a címével együtt is nehéz lenne két bővített mondatnál többet mondani, a többi szereplőről pedig már kettőt is), a történet nyílegyenes spoiler, mégis képvisel bizonyos szórakoztató értékét bár húsz éve nyilván jobban tetszett volna. És még inspirációs forrásnak is fel lehet használni, ez a hely és idő még nem ezerszer lerágott csont…
A zsáner korlátaira tekintettel megadom a három lánglelkű orosz hazafit az ötből.

Mortii>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Kalandos volt és életrajzi is.
A csúd-tavi ütközetről esett a legkevesebb szó, bár Alexandr fejedelem a cím szerinti nevét itt szerezte.
Ezt leszámítva is olyan volt minden történet mintha kivonatozva lenne egy terjedelmesebb életrajz.
Egyébként nagyon jó könyv volt.
Újra olvasásra is érdemes!

Gáborr_Nagy>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

A borítója az egyik legmenőbb a Delfinek között. De a szöveg már nem mindig tetszett. Sok az elvarratlan szál, sok súlytalan szereplő jön be 1-1 jelenetre, aztán végleg eltűnik (papok, fiatal vitéz, öcsike, csajszi, bérgyilkos stb.) Hol a tatárok, hol a németek meg a svédek (dánok, lívek, észtek) fenyegetnek, de a gazdag bojárok is genyák, csak nem áll össze a fő konfliktus. Rágugliztam viszont a Csud-tóra, hogy az mekkora baromi nagy, döbbenet (ahhoz képest semmit nem tudtam róla), már ezért megérte elolvasni. És meglepődtem, hogy a rajzoló (Csergezán Pál) már ’64-ben huskykat rajzolt a medvés képre, nem tudtam, hogy már akkor ismerték ezt a fajtát nálunk is.

Zoltán_Bálint>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Nagyon jó könyv, egy baj van csak vele, hogy rövid :)

ilmater>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Nem tudom, hol lehet a hiba, de engem valahogy nem tudott igazán lekötni a könyv. Pedig érdekes volt, izgalmas csatákkal és mindennel, amit az ember vár egy hasonló könyvtől. Talán a sok orosz név zavart össze, vagy a könyv nagy részén átívelő elégedetlenség, engedetlenség, a novgorodiak „haragszomrád” hozzáállása, amikor sok-sok oldalon keresztül arról volt szó, hogy szeretnék-e fejedelemnek Alekszandr-t vagy sem. Emellett több olyan mellékszál is volt, amiről sokáig ki sem derült, hogy mi lesz a szerepük majd.
Talán ha kicsit többet tudunk meg a főszereplőről, nem csak azt, hogy az orosz nép nagy része szerette és hitt benne, s ha jött az ellenség odament és odacsapott. Közben alig valamit tudtunk meg róla magáról.
Az örökös csatározások, a folyamatos fenyegetettség leírása többször is a magyar történelmi regényekre emlékeztetett amúgy, hiszen a mi országunkat is egymás után akarták elfoglalni, uralom alá hajtani, felégetni, elpusztítani a különféle népek. (A tatárjárás meg is van említve futólag a könyv vége felé.)

KisHendo>!
Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Átlagosan megírt, néha nagyon izgalmas, néha unalmas sztori, az menti meg nálam, hogy görbe tükröt állít a kereszténységnek


Népszerű idézetek

Szelén>!

Alekszandr vidáman nevetett:
– Igen, úgy alájuk gyújtottunk, hogy a német a jég alá bújt, be a vízbe, hogy lehűljön egy kicsikét!

230. oldal

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Szelén>!

– Az út közismert, megszokott, Olaszországon át a gazdag Velencébe, onnét Trieszt városába utaztam. Majd hegyi utakon eljutottam a távoli Budáig, ahol láttam Béla királyt. Újre felépíti és csinosítgatja fővárosát, Budát, mit elpusztítottak a tatárok. Béla király nagyon kegyes volt hozzám, kísérőket is adott mellém, hogy biztonságosan átkelhessek a Tátra gerincén. Onnét Halicsba jutotam, ahol meg akartam látogatni Danyila fejedelmet, de nem találtam ott. Gondoltam, megnézem Kijev romjait is, s imádkozom azokért, akik életüket áldozták hazájuk földjéért a harc mezején, de siettem, hogy teljesíthessem szentatyánk parancsát,s továbbmentem Szmolenszkba, onnét egyenest ide, Perejaszlavlba jöttem, hogy fejedelmi nagyságod lábai elé boruljak.

239-240. oldal

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz

Kapcsolódó szócikkek: Buda · IV. Béla · Velence
Gáborr_Nagy>!

Ha közel van is a könyökünk, bele nem haraphatunk!

Vaszilij Jan: A jégmezők lovagja Regényes életrajz


Hasonló könyvek címkék alapján

Kertész Erzsébet: A tábornok lánya
Vera Adlová: Tavaszi szimfónia
Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme
Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Váradi Z. Ferenc: Szökőév
Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Karczag György: Zúgó nyilak
Benkő László: Táltosidők
Németh Imre: Zsarnokok futára