Az ​ördög nem alszik 28 csillagozás

Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Az ​ördög most egy hamisítatlan angol kastélyban nem alszik. Ahol természetesen egyedül él az idős lord, csak a komornyikját engedi magához közel – bár más nem is akarna már közeledni hozzá. A kastély esik szét, az igazi élők szinte csak az ősök képei a falon, azokkal beszélget néha őlordsága. Mígnem egyszer valami falrengető ötlete nem támad! Hogy mi, azt nem árulhatjuk el, mert ettől fordul át a regény igazi, jó, békebeli angol krimibe. Vaszary már bemutatta eddigi regényeiben, milyen könnyedén játszik a párizsi regény húrjain, most viszont tág tere lesz, hogy az angol stílust is megszólaltassa! Az angol kisasszonyokból, akik ugyan nem olyan tüneményesen légiesek, mint a franciák, csak úgy árad az értelem, rafináltságuk egy nagy stratéga rafináltsága, igazi életelemük a férfival vívott harc (lásd Shakespeare vígjátékait és Jane Austen regényeit!). Ahol amúgy vaszarysan persze a szerelem győz. Még a krimit is legyőzi: a toronyszobába zárt szellemeket és a kocsmában egész éjszaka… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1940

>!
Helikon, Szekszárd, 2007
252 oldal · ISBN: 9789632271217
>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1940
320 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

pipacstappancs>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Lassan indult be a történet, és tudja az ember az első oldaltól, hogy mi lesz a vége, DE mint egy romkomot, ezt sem az izgalomért, hanem a helyzetkomikumokért, kikapcsolódásért olvassuk. Olyan igazi őszi limonádé igényes megfogalmazásban, nekem tetszett. Igazi őszies hangulatelemekkel teletűzdelt történet: van benne forró angol tea, őszi falevelek, völgybéli kunyhók, vihar, szellemek. Fiatal lányoknak való olvasmány az igényes fajtából, én 10-12 éves kortól ajánlanám.

aram76>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Kicsit döcögve, de beindult a történet. Lassan haladunk, kiszámítható, és valahol mégis egyedi. A humora, a helyzetkomikum, a nyelvezete szinte utánozhatatlan. Olyan kis nyári limonádé ősszel. Nem kell túlgondolni, nem kell nagyon rágörcsölni, csak olyan félig lehunyt szemmel. Megy ez.

mohapapa I>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Vaszary Gábor a XX. század Magyarországának és Ausztriájának ünnepelt szerzője volt. A Monpti című regénye és annak színpadi változata (számomra egyébként érthetetlenül) fergeteges sikert aratott, 1957-ben, Romy Schneider-rel a főszerepben egy NSZK-francia filmváltozat is a mozikba került. S persze nem ez volt az egyetlen műve, ami mind színpadon, mind nyomtatásban is előfordult. A másik nagy siker az Az ördög nem alszik volt, aminek minden változatát, könyv, színpad, film, zabálta a nagyérdemű.

Minden bizonnyal azért, mert Vaszary Gábort egy másodpercig nem lehet azzal vádolni, hogy ne szórakoztatni akarna. Tisztán, sallangmentesen, romantikusan, röhögve. Ebben a művében főként röhögve. Még csak nem is mosolyogva.

A stílus egyértelműen P. G. Wodehouse, amit aláhúz az angol környezet, a városi fruskák vidéki sivalkodása és a pénztelen, előre lépni vágyó, szerethető, a fruskák szépségétől elbódult ficsúrok pénzszerző akciói, a komornyik blazirt beszólásai, a habókos, öreg lord fejkapkodása. És a beszólásos és helyzetkomikumos poénok tömkelege. spoiler

S ahogy Wodehouse-nál, úgy Vaszarynál is a történet magáról a történetről szól, arról, hogy szeressünk, nevessünk és az sem baj, ha van pénzünk, csak a becsület meglegyen! De őszintén, nagy baj ez? Mármint, hogy van, aki tiszta, minőségi szórakozásra teszi a hangsúlyt? Dehogy baj! Tengernyi olyan alapmű van, könyvben is, filmben is, ami nem is akar többet tenni, és amihez képest például a Hippolyt, a lakáj tömény társadalomkritika. Őszintén, kértük valaha is mondjuk a Ponyvaregény-t, hogy szóljon valamiről? (Jé, és kapásból két filmet citáltam. Talán mert Vaszary is filmszerűen írt.)

Szóval jó kis könyv ez, de komolyan. Személy szerint nekem sokkal jobban tetszik, mint a sokkal nagyobb sikert elért Monpti nyavalygása. Talán mert végigröhögtem.

A könyv először 1940-ben jelent meg. Történetesen nekem ebből a kiadásból van egy példányom. A belső szennycím-oldalon egy beragasztott ex libris-címke, Lieszkovszky Éva könyveire hivatkozik. A címoldalon pedig egy kézzel írt bejegyzés: „1940, VI. 05. Könyvnapra Magamnak Tőlem” S ebben van valami nagyon megindító. Valaki, valószínűleg Lieszkovszky Éva annyira egyedül érezte magát 1940 nyarán, hogy a könyvnapon megajándékozta magát egy szerelemről szóló, nagyon vidám könyvvel, magának, tőle. S valahogy ez a kis címke és a tollal írt bejegyzés tudatosítja, hogy a történelem nem csupán tananyag vagy vitakérdés, hanem valóban valós, emberek által megélt történések sora. S amikor ég a világ, van, aki mégis vidám könyvet ír, hogy legyen, aki a világégés közepette is olvashassa, ha egyedül van.

BiankaღAsLight>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Nem igazán az én stílusom a 20. századi könyvek, de nem volt rossz. Sőt igazából jó volt. Egy könyv rengeteg fordulattal és klisével. A színjátszó miatt kellett elolvasnom, de nem bántam meg. Igazán remélem, hogy fel tudunk nőni a feladathoz, hogy ezt eljátsszuk.

Aczeoba>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Az első kiadás helyesírása elképesztően csapnivaló, de ez nyilván a szedő bűne volt, nem a szerzőé. Fordulatos cselekmény, nem könnyen kiszámítható végkifejlet, néhány tollvonással hitelesen, elevenen, kissé karikírozva megrajzolt jellemek. Ilyen karikatúra-szerű a két legfontosabb szereplő, lord Wronghead és Clark Patterson is, hogy Yellow komornyikról vagy Unspar ügyvédről már ne is beszéljünk. Néha gegparádévá fajuló „angol humor”, gyakori helyzetkomikumaival akár a „Halló, halló!” című angol vígjátéksorozatra is emlékeztetheti az olvasót. És nagy vonalakban ugyanaz az általános üzenet olvasható ki belőle, mint az angol sorozatból: az életben sokféle baj előfordul, de azért köszönjük, mi alapjában véve teljesen jól vagyunk… Hogy ezt a fajta magabiztos optimizmust esetleg a bécsi döntés nyomán újra talpra álló Magyarország társadalmi-politikai közhangulata is ihlette volna? Meglehet, ezt ma már nehéz volna eldönteni.

Joeymano>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Vaszary nem tagadta meg magát, csak most Angliába vitt engem, nem a híres francia nőket figurázza, hanem a hűvös angolokat. A történetet nagyjából ismertem, mert egyszer elcsíptem egy színházi közvetítést, amire aztán igyekeztem nem annyira odafigyelni, mert tudtam, hogy el akarom olvasni, és azért ez egész jól sikerült. Szóval könnyed tavasz eleji olvasmány volt, amin néha hangosan derültem, máskor elmélyültem a gyönyörű angolhon tájainak leírásában.

3 hozzászólás
Doresz>!
Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik

Egy könnyű kis olvasmány, ami kellőképpen leköt, de azért nem tornáztatja meg túlságosan az agyi tekervényeket – sőt, sajnos mára már tényleg inkább az hollywoodi szerelmes vígjátékokra emlékeztet kliséstül. Benne van minden, ami kell: sok-sok szerelmespár (persze eleinte harcban), ki-idegesíti-hamarabb-halálra-a másikat-verseny, bonyodalmat okozó véletlenek sorozata, meg az a fránya, titokzatos, kibírhatatlan öreg lord. Nem is igazán lehet komoly filozófiai kérdéseket és nagy igazságokat várni egy ilyen történettől, szükség van néha a mindenjóhaavégejó-könyvekre. :)


Népszerű idézetek

mohapapa I>!

Pontosan 41 évvel ezelőtt lord Humphrey Wronghead szerelmes lett egy libapásztor lányba. Mondani sem kell, hogy tavasz volt. Az eféle kellemetlen dolgok rendszerint szoros összefüggésben vannak az időjárással. A legritkábbak közé tartozik, ha valaki például hóviharban lesz szerelmes, vagy zuhogó záporban.

44-45. oldal

pipacstappancs>!

– A kedélyes halott- jegyezte meg Suzy.- Szellemi képességet mindenesetre nem vitt magával a másvilágra.

pipacstappancs>!

– Várjon csak! – és izgatottan feléje fordult.- Az ördögbe is! Kezdem érteni a dolgot… Pokoli!- és vidáman nevetett. -Hogy ez nem jutott mindjárt az eszembe? Ön a harmadik kísértet?

pipacstappancs>!

Mabel kisasszony az őszi fényben úszó tájat szemlélte álmodozva. Előtte volt a hegyhátak koszorúzta völgy, Roofless piros tetejű házikóival. Ott folydogált a patak ezüstös szalagja az öreg malom felé, amely innen óriási szitakötőnek látszott.

liliom72>!

„Nem tudom, miért fecsegnek annyit a költők a tavaszról, amikor alapjában véve a tavasz nem sokat ér. Átmenet a télből a nyárba, hol ettől, hol attól kapja jellegzetességét. Gyakran hideg, szeles, esős az idő, akár egy elzüllött téli hónapé, máskor pedig a nyártól vesz kölcsön egy-két meleg napot, de ez se sokat ér, mivel erejét elveszti, mint a sok vízzel hígított bor.
A tavasz vágy a nyár után, amely jöttét jelzi.
Ha a tavaszt a kezdő szerelemhez hasonlítanánk, akkor a nyár olyan, mint egy szenvedélyes szerető: vad és perzselő, a józanság minden hiányával, csak a jelennek él, és a holnapra nem gondol.
Az ősz a már megnyugodott, tiszta szerelem: öntudatos, és gondolkozó. Csókjai szelídek, és lelkének ezernyi árnyalatát őszintén megmutatja.
Ha a statisztikai adatokat lehetne vezetni arról, hogy a tavasz vagy az ősz dobogtatja-e meg inkább a szívünket, úgy kétségtelen, hogy az utóbbié lenne a pálma.
A tavasz sokakat beteggé tesz, a nyár kimerít, de az ősz mindenkit megjavít kissé. Hálásak vagyunk minden szép napjáért, mert a télre gondolunk."

mohapapa I>!

Lord Wronghead utóvégre azt teheti, amit jónak lát, nem köteles a józanság és logika útjait követni, Ez csak azokra nézve kötelező, akiknek egy pennyjük sincs.

206. oldal

mohapapa I>!

– Mi az, Unspar úr? ön vissza felé lép a paraszttal?
– Dehogy, kérem. Csupán az előbbi lépésemet viszavonom és mást lépek helyette.
– De azóta már én is léptem.
– Nem tesz semmit. Az engem nem zavar.
– Mondhatom meglepő. És most egyszerre kétszer lép?
– Világos. A parasztot visszaveszem, tehát helyette jogom van újra lépni és azonkívül rajtam van a sor.
– Amint a másik lépett, nincs joga visszalépni. Ön nincs tisztában a játék szabályaival.
– Kérem, most vidéken vagyunk és nem vesszük a dolgokat olyan szigorúan. Ez aféle nyaralás féle.
– Ön az én lépésem után visszaigazítja az önéit.
– Ön annyira sürgetett, hogy nem vettem észre a futóját.
– Nem érti, hogy így nem lehet kombinálni? Ön minden tervemet utólag megzavarja.
– Ez a játék lényege, kérem.

153. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Julie Garwood: Váltságdíj
Heniko Sakka: Süß & Turner
R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona
Johanna Lindsey: Ég rendelte frigy
Virgin Bergh: A fekete vár
Lana Millan: Átkozott Hannah Brown
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
J. Goldenlane: A jósnő hercege
Chris Land: Jaguár árnyéka
J. Goldenlane: Pokoli balhé