Nyolc ​magyar mártír költő 0 csillagozás

Vasvári István: Nyolc magyar mártír költő

„Sehol ​több tehetség el nem pusztul, mint Magyarországon… az irodalomtörténet az ő csoportképüket választhatná a maga hátteréül… gyönyörű, nagy márványhegység, tele reliefekkel, kiugró fejekkel, karokkal, emberrészletekkel á la Rodin, amelyek nem bírják kiszabadítani törzseiket” – , 1905-ben jegyezte e sorokat Osvát Ernő, a századelő irodalma legodaadóbb, legsikeresebb ébresztője. Óh boldog békeidők, legalábbis Horthy-korszakhoz képest, mélázhatunk a továbbiak olvasásakor, mert kiderül, hogy a kiadók, szerkesztők, a közönség értetlensége, „a környezet nyomása és valami zsibbasztó varázslat… a közöny… az öngyilkos közöny vétkes” benne, hogy akkor annyi ígéret semmivé vált, hogy az irodalomban olyanok uralkodtak, akiknek „tízévi munkájában a fejlődésnek egy perce sem telt el; legkülönbözőbb tollvonásaik dátumait fel lehetne cserélni.” Hiszen tudjuk, 1914 előtt sem volt „Kanaán” Magyarország és mégis boldog békeidők voltak azok, ha az első világháború fekete fellegei elborították is… (tovább)

>!
102 oldal

Hasonló könyvek címkék alapján

Bényei József: Magyar írók perei
Mesterházi Márton: Sean O'Casey világa
Szegedy-Maszák Mihály: Márai Sándor
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Sas Péter: Kós Károly képeskönyv
Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők
Estók János – Szerencsés Károly: Híres nők a magyar történelemben
Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
Hegedüs Géza: Heltai Jenő
Domokos Mátyás: Adósságlevél