Krásznájá ​Moszkva 98 csillagozás

Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Európa ​legnagyobb városában, ahol a Pravda helyett a Prada dívik, és a lidérces múlt a jövő neonfényű ígéreteivel találkozik, már a szerelem törvényeit sem tartja be senki. A frissen elvált Lili egy alföldi kisváros fojtogató légköréből érkezik Moszkvába, hogy megpróbálja az életét rendbe tenni. Az elegáns partik és elhagyatott lakótelepi lakása között ingázva találkozik Kátyával, a Bolsoj Színház balerinájával, akinek a karrierje dúsgazdag barátjától függ, noha a lány legszívesebben az egész kapcsolatból kitáncolna. Nonita, az indiai újságírónő egy elrendezett házasság romjai közül menekült a távoli északra.
Ők hárman, gyönyörűek, tehetségesek, harmincasok. Az orosz művészvilág, alvilág, a szenvedélyes szláv lélek, a szibériai és indiai hagyomány életbölcsességei közt egy nagyon is aktuális kérdésre keresik a választ: összeegyeztethető a női odaadás, vonzerő azzal, hogy pontosan azt az életet élem, amire mindig is vágytam? És vajon van remény az újrakezdésre, ahogy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2011
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632544434

Kedvencelte 5

Most olvassa 6

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

nola P>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

mindig kíváncsi leszek, ha egy könyvről vagy íróról egyre többet hallok. noha sosem várok semmit az ilyen „sikerkönyvektől”, most még így elvárások nélkül is sikerült csalódnom.
montázs klisékből és sztereotípiákból.
ha oroszország, akkor vodka, kaviár, pirog, oligarchák, szőrmék, hideg, kommunizmus, tolsztoj, balett és vörös moszkva… minden, ami elsőre eszébe jut egy 10 évesnek is az oroszokról. meg is lepett, hogy a medvék kimaradtak a könyvből…=)
de megbocsátanám a kliséket is, ha legalább szórakoztató, kikapcsoló történetet sikerült volna köréjük építeni, de sajnos egyáltalán nem volt történet. de félretéve minden előítéletemet, elnéztem volna a történet hiányát is akár, az ide-oda ugrálást az időben, a teljesen felesleges három külön szálat, ha mindebből az ad hoc egymásra dobált kissé sekély alapanyagból valami hangulatos írás születik, de nem, hangulat sem volt.
illetve, az egész azt az érzést hagyta bennem a végére, mintha egy átkozottul hosszú cikket olvastam volna a cosmopolitanban.
az indiai és a magyar lány egyáltalán mit keresett ebben a történetben? ha ez az írás egyetlen központi karakterre, egy balerina személyiségfejlődésére lett volna felépítve és emellett mutatja be reálisan, esetleg éppen a sztereotípiákkal szembe menve az orosz életet, a balett világát, az oligarchák világát, akkor még regénynek is lehetne nevezni.
vagy ha nem veszi komolyan magát, esetleg némi szatirikus felhanggal fűszerezve festette volna le ezeket a műanyag-nőket… akkor is lett volna értelme. de így sikítani tudtam volna, mikor olvastam ezekről az egydimenziós, teljesen valószerűtlen jellemekről. az állandó leírások a szereplők ruháiról, az eszement tobzódás a márkanevekben pedig végképp meggyőzött, hogy többet ne legyek kíváncsi olyasmire, amiről első ránézésre is sejtem, hogy nem nekem való.

2 hozzászólás
Coffee IP>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Ahhoz képest, hogy a könyv milyen, túl sok időt vett el az életemből. Órákat pazaroltam az olvasására… Mi értelme volt egyáltalán megírni?

Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, amikor becsuktam. De legalább befejeztem, végre! Nagyon magamra kellett erőszakolnom, hogy legalább haladjak vele lassan…
Virág dobálózik olyan nagy nevekkel, mint Anna Karenina, Tolsztoj, Orwell, de nem hiszem, hogy ettől több lesz a könyve.
Aztán amitől plafonon voltam, teljesen: Porsche, IKEA, tűzpiros Peugeot, Gucci, Vogue cigi, BMW… Minek? Úristen, amint megláttam egy új „divatságot”, már el kellett szívnom egy cigit, mert felhúzott…
Két idézetet még írnék az értékelésemhez, hátha kedvet kaptok az olvasásához. :D:D:D

„Egy érzelmi paca vagyok.” – Mi az az érzelmi paca? Valaki elmagyarázza ezt a mondatot nekem? :D

„Kátya most mégis azt érezte, ideje begubózni egy hétköznapi házasságba. Nem tudta biztosan, megvan-e a szaktudása ehhez a bonyolult feladathoz, ő a szerelemhez értett, ami egészen másfajta képességeket igényelt.”
Leírtam ezt az idézetet a jegyzetelős füzetembe, és melléírtam ezt: „ÚÚÚÚRISTEEEN!”

Egyébként nem igazán látom ennek az egész könyvnek az értelmét. Olyan semmilyen volt… Nők meg parfüm, de ha ennyi, akkor az legalább igényesen legyen tálalva, vagy legyen benne valami plusz.

Reméltem, hogy tudok majd adni egy csillagot a könyv külalakja miatt, mert nagyon tetszett, hogy oldalt piros, de tudjátok mit? Nem! Olvasás közben zavart a piros… Úgyhogy ennyi.

13 hozzászólás
Dorina_S>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Lebilincselő bemutatást nyújt az új moszkvai elitről, a felső tízezer hétköznapjairól, életviteléről, felfogásáról, és az orosz balettről! Drámaian mutatja be egy prímabalerina életét, akinek ahhoz, hogy olyan színvonalon éljen, amit munkásságával megérdemelne egy dúsgazdag oligarcha segítségével tudja csak elérni! Viszont a főhősnő nem riad vissza az orosz milliárdosoktól, és nem ijed meg ha változtatnia kell, és vissza kell térni ahhoz az életvitelhez, ami gyermekkorában már megszokott volt! Kiváló karakterek, és vívódások!

Lady_L>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Most visszakerestem a Vulévuhoz írt értékelésemet. Akkor azt írtam, hogy „Attól félek, ha majd a (nem közel-)jövőben ölembe pottyan a másik könyve, azt is elolvasom.” Ennek három éve. Örömmel jelentem, a minap az ölembe pottyant. A macskát vittem állatorvoshoz, úgyhogy a táskámban telefon-pénztárca-kulcs volt csak, aztán a zuram telefonált, hogyha várunk kicsit, hazavisz kocsival, mert arra van dolga. A várakozás mellett döntöttem, gondoltam mindegy, vészhelyzetekre mindig van a telefonomban is néhány könyv. Aztán jött a meglepetés, a telefonom nem nyitott meg semmit, kivéve egyetlen könyvet. Vááááááá! Kénytelen voltam Vass Virágot olvasni. Moszkvai balerina a Bolsojból, ha játékot indítanánk a legunalmasabb klisé kitalálására, ez az ötlet vinné a pálmát. Azt meg ugye sejtitek, miért volt meg pont ez a könyv ahányszor látom a címét, mindig elgondolkodom, hogy miért nem Krásznájá Mászkvá, hihi. Na, rövidre fogva, mert most nagyon közlékeny hangulatban vagyok egyébként, affene, túl sok volt a süti ma, felpörgetett a cukor, szóval elkezdtem kényszeredetten olvasni, miközben a védőoltástól bágyadt macskám, Pofig (a neve oroszul azt jelenti, hogy mindegy) a térdemen fekve bámulta a galambokat, én egyszercsak azon veszem észre magam, hogy a kezdeti nye-nye-nye, jajmááár és szájhúzások után egyre nagyobb érdeklődéssel olvasom, mikor hazaértünk, már puffantam is le az ágyra folytatni. Mert csak az elején volt a sok idióta mondat (pl „Addig csupán egy aggasztóan gyönyörű, fekete férfi viharos szemeire figyelt fel” – és a páros szervek többes számára nem térek ki ), aztán ritkulni kezdtek, azzal együtt úgy lett gördülékenyebb is az egész. Moszkvában éreztem magam. Vass Virág becsületesen elolvasott sok-sok orosz pletykalapot, a pletykákat szóról szóra néha ki is lopkodta onnan, és ha van hely, ahol megállja a helyét a márkanevek tömkelege, akkor egy flancos moszkvai közeg mindenképpen annak mondható ismerve közelebbről az oroszokat én még keveseltem is, igaz, mostanában kezdenek Európa felé kacsintgatni, az igazi elit a kötelező márkaneveket inkább diszkréten rejtegeti. OK, csupa-csupa közhely, de nem ezt várja mindenki egy női lektűrtől? Meg is lepődne az ember, ha mást adna, mint amit vár. Meg mitől közhely a közhely? Mert igaz. Oligarchafeleség 1: milyen csinos a fölsőd, mennyiért vetted? Feleség2: 1500 dollárért, a főutcán. Feleség1: Elment az eszed??? Két sarokkal odébb 2000-ért is megkaptad volna!
Tulajdonképpen meg kell, hogy állapítsam, ez a regény már majdnem rendben van a maga kategóriájában. Utoljára Fejős Évától a Csajok került a kezembe, és az úgy két évre elvette a kedvemet a magyar női ponyvától, most ránézve arra az értékelésemre, nagyon igazságtalannak érzem, hogy a két könyv értékelési átlaga egyforma. Itt nem kapartam a falat a főszereplők vénuszi bugyutaságától, akik marslakókkal akarnak együttélni, nem mutatott rossz példát az embernek, nem akart erőltetetten trendi lenni és valamivel több pszichológiai érzék villan fel, mint azt reméltem. No persze, ez szubjektív vélemény, én mindig az adott műfajnak megfelelő elvárásokkal indulok neki egy regénynek, ráadásul nem vagyok az a fajta, aki a kezét dörzsölgetve, gonosz nevetéssel azért vesz a kezébe egy, a sznobok által eleve lenézett regényt, hogy aztán minél elmésebb formában lehúzza, azzal begyűjtve 50 másik sznob lájkját és virtuális vállveregetéseit.
A Vulévuhoz képest szerintem határozottan sokat fejlődött, kezdi megtalálni a középutat a bájolgás és az írás között, ráadásul a főszereplők is normális, igazi emberek (igen, szerintem Kátya is az, a maga módján, a maga világán belül), megmondom őszintén, kellemesen csalódtam. Ismétlem, a maga kategóriájában szerintem OK volt.
Jó, ez volt a kedves rész, a kukacos részt (is) igyekszem rövidebbre fogni: minek kellett beleírni a Nord-Ostot??? Annyira kilógott, mint egy piros puzzle-darab a sok sárga között. Bele tudom magyarázni, hogy ezzel jól lehetett szemléltetni, milyen fontos Kátyának a színház, de ezt mindenki tudja, ha egy primabalerináról van szó. Szájbarágós (gyakran!) És tetszett, hogy valaki megmutatja, hogy a terrortámadások mögött is érző emberek vannak, mert én vagyok az, aki robban, mint egy öngyilkos terrorista, ahányszor Amerikában meghal három ember és az egész világ sír-rí, de senki sem kérdezi meg, hogy mi váltotta ki a gyilkosaikból azt a merényletet most JB megkérdezte, hogy miért gesztikulálok olyan hevesen a monitor előtt, de ennek nem itt volt a helye (hoppá, nem erről beszéltem? Kiesett a megszokott közhelyekből, valami más is odakerült, és én már reklamálok is!:)) A másik fikázás nagy problémám, hogy MIÉRT NEM OLVASTATTA EL EGY OROSZUL JÓL BESZÉLŐ EMBERREL????????????? Ilja Alekszandrovna. Az Ilja férfinév, OK????? Fájt. Nagyon. Kátya PavlovNa Oszipova. Jaja, tudom, Anna Pavlovára utalás, tudjuk, csupa utalás van ide-oda mindenféle mindenki által rogyásig ismert emberekre, megszoktuk, ez Vass Virág, de a híres balerina nevében a Pavlova egy családi név, Kátyánál a PavlovNa az apai név volt, mert a családi név az Oszipova. Szása az Alekszander és nem Alekszej, és még folytathatnám. Már az elején világossá vált, amikor megláttam a „Csimki” negyedet (a hivatalos transzliteráció Khimki, magyar kiejtése himki), hogy az orosz szavak, kifejezések, helyek internetről, könyvekből vannak és nem egy élő embertől, ezt alátámasztotta, hogy néha rosszul lettek magyarra transzliterálva a szavak (hú de elszoktam ettől, manapság már mindenki angol helyesírás szerint ír, de ez az én privát hasfájásom, nem kifogás, csak segített, hogy jobban lássam a kilógó lólábat) néha a szavak nem voltak ragozva rendesen, a helyzethez illően, szóval nekem ez nagyon sokat rontott az összhatáson, de gondolom ez nem Vass Virág hibája, hanem a szerkesztőé, meg a smucig kiadóé. Utálom, hogy manapság a spórolás miatt egyre igénytelenebb minden, pedig szerintem akár Molyon, akár könyves bloggerek, rajongók között is lehetne találni valakit, aki átolvasná, ingyen, szívességből a kéziratot, hogy ne legyen ennyire amatőr (emberbaráti szeretetből vállalom, ha Lili esetleg visszatérne Petyával hetyegni Moszkvába).
„Attól félek, ha majd a (nem közel-)jövőben ölembe pottyan a másik könyve, azt is elolvasom.”

11 hozzászólás
Anó >!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Első könyvem Vass Virágtól. Tetszett. Annak idején volt szerencsém az egykori Szovjetunióban elég sok időt eltölteni, most meg a mai orosz valóságról olvashattam, amely már nyomokban is alig hasonlít arra… bár ahogy az embereket leírta, az orosz mentalitás, meg az orosz metró – előhívták régi emlékeimet….
Három fiatal nő áll a cselekmény középpontjában, de valójában szerintem a balerina Kátya a valódi főszereplő, az ő élete, sorsa. Hát, nem lennék balerina, annyi szent – bár ez a veszély nem is fenyeget:) De az a kiszolgáltatottság, meg ahogy alá van rendelve a testének és a gazdag barátjának – igaz, a kiszolgáltatottság közös valamiképpen mindhárom – s még annyi! nő életében. Mégis Kátyáé volt a legnyilvánvalóbb. S bár igazából nem volt annyira rokonszenves jellem – igen hamar megtanulta kihasználni az embereket – mondjuk a sorsát ismerve ez nem volt csoda – valahogy mégis szántam őt.
Kíváncsi voltam, ki tud-e hozni az írónő olyan „véget”, ami tetszeni fog és számomra megfelelően le is zárja a történetet.
Sikerült neki:)

Pogonyi_Edina>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Alig vártam, hogy végre vége legyen… Nehezen végigszenvedtem. És egyáltalán ne kötött le.

roganedina>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Annyira borzalmasan sz*r volt, hogy az valami hihetetlen… Most komolyan, ilyen könyvet MINEK ADNAK KI????? Semmitmondó, lapos, unalmas… Sajnálom a fákat, amelyekből papír lett, hogy egy ilyen szemetet nyomjanak rá… Meg ezek a nevek… Szása, Igor, Kátya… Most ez komoly? Nincs más név Oroszországban??? Miből gondolja Vasvirgács, hogy egy magyar nőnek szüksége van Chanel-ruhás idegbeteg, kitartott, primadonna-balerinákra, meg béna házasságból menekülő indiai meg magyar idegesítő libák szenvedéseire??? Kár volt az időért…

Annigine>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Hiába emelte ki az írónő a könyv megjelenése előtt egy videóban, hogy igyekszik megmutatni Moszkva előkelő ill. a szegényebb oldalát nekem mégis ez a sok orosz sztereotip dolgok jutnak eszembe pl. hideg, szőrmék, oligarchia, tolsztoj, Lenin-szobor, szóval nem vitte túlzásba az orosz valóság bemutatását.
Lili és Nonita szerepét pedig nem értem. Valamit láttam körvonalazódni, hogy hogy élik meg úgy a napjaikat, de semmi személyiségfejlődést nem látok, szükségességüket pedig nem éreztem a könyvben. Kicsit feldobta volna a dolgot, ha mondjuk Kátya életét, döntéseit, érzéseit mutatták volna a saját szemszögükből, normálisan. Szerintem azt hitte Virág, hogy ha belevisz két szereplőt, akkor kétszer olyan izgibb könyvet kapunk, de nagyon mellélőtt.

Ez a könyv olyan semmilyen volt. Valaki hasonlóan fogalmazta meg itt a véleményét. És tényleg! Semmi fordulat, plusz élményt sem adott nekem, lényegében szinte semmi nem történik. A végén az a kis meglepetés is…hááát. Most mondjam azt, hogy már az elején tudtam, hogy ez lesz? Annyira kiszámítható volt minden meg lapos.

Vass Virágról nem sok jót olvasok/hallok, szóval lehet, hogy más könyvek felé evezek inkább.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2011
362 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632544434
Alpha_Dorka>!
Vass Virág: Krásznájá Moszkva

Ez volt az első könyve,amit nem unatkoztam végig.Szeretem az orosz kultúrát, mentalitást, csillogást…de ezeket sajnos nem adta vissza. Nekem hamis volt, de legalább nem tettem le olvasás közben…


Népszerű idézetek

Anilorak>!

Tudod, Nita erre van egy orosz mondásunk: ha az ember többé már nem hisz valamiben, akkor nem a semmiben hisz. Hanem bármiben!

274. oldal

Piedra>!

Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: először hinnie kell, hogy van az életének értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.

Piedra>!

Ha a bennünk lévő áramlásnak akár öntudatlanul is ellenállunk, mondta a mankóira mutatva, akkor történik minden rossz. A Gonosz ez a blokk. Minden, ami lebénít. A szorongás. Az ellenállás. A negativitás. A spekulálás. Bármi, ami a jelen pillanat átélését megakasztja. A visszafelé áramlás, mondta Kátyának, és filctollal le is írta: LIVE. ÉLET. Olvasd visszafelé!, kérte. Kátya olvasta: EVIL. GONOSZ.

299. oldal Huszonkilencedik- Ulpius-ház, 2011.

sztinus>!

A kert, az épület és a ház belseje egyaránt tojás-, törtfehér és aranyszínű katalógustökéletességben pompázott, magabiztosan egyensúlyozva a giccs és a teátrális extravagancia határán.

118. oldal

6 hozzászólás
black_kisasszony>!

A szerelemben mindenki áldozat. Aki odaadja magát, sebezhető lesz. Ha nem áldozat, nem is szeret igazán…

261. oldal

brigi11 P>!

– Az orosz regényhősnők elég szerencsétlenek – mondtam kedvetlenül. – Nem emlékszem egyetlen boldog nőre sem közöttük. Követik a férfiakat Szibériába, vonat elé ugranak, meghalnak szülésben…, lehet, hogy a férfiak azt gondolják, hogy a nők erről álmodoznak… egyszerűen rosszul osztottak nekik kártyát!

278. oldal

Piedra>!

A tánc energia. Energia, amely átáramlik a testen. A tánc maga az élet.

Piedra>!

A küzdelem keserves ösvényén születik minden alkotói teljesítmény.

judybee>!

A BOLDOG NŐK mind hasonlóak egymáshoz. Minden boldogtalan nő a maga módján az.


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
M. G. Brown: Bimbózó Rózsaszirmok
A. O. Esther: Megbocsátás
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Leiner Laura: Valahol
Carrie Cooper: Ügynök tűsarkúban
Baráth Viktória: Az igazság nyomában
Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Gaura Ágnes: Attila koporsója