Csalóka ​emlékezet 6 csillagozás

A 20. század történelme a magyar gondolkodásban
Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet

Azok ​a kutatások, amelyeket 2001 és 2006 között végeztem, és amelyek legfontosabb eredményeiről a következő oldalakon beszámolok, alapvetően azt kívánták feltárni, hogy mit tud, és hogyan reflektál saját történelmére a felnőtt magyar lakosság. A történelemmel kapcsolatos ismeretek és vélemények feltérképezésén túl választ kerestem arra is, hogy a történelem egyes eseményeinek, korszakainak eltérő megítélése mögött milyen objektív és szubjektív magyarázó tényezők húzódnak meg, és hogy a napjainkban érzékelhető társadalmi megosztottság hátterében mennyire tapinthatóak a történelemmel összefüggő gyökeresen különböző értékítéletek.
Trianon, a Horthy-korszak, a holokauszt, 1945, 1956, a Kádár-rendszer és a rendszerváltás – mind-mind a XX. század történelmének olyan sorsfordító eseményei, amelyekről napjainkban is gyökeresen eltérő narratívák élnek egymás mellett a közvéleményben. Nem csupán a személyes történelem, a családtörténetek, a családi tradíciók, a közoktatásban és a… (tovább)

>!
Kalligram, Pozsony, 2007
196 oldal · ISBN: 9788071499879

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

Vásárhelyi könyve annak ered nyomába, hogyan érzékeli a nép, az istenadta nép a XX. század történelmét. Eszközei reprezentatív felmérések, amikből a napnál is világosabban kiderül: nem jól. Mondjuk ezen aligha lepődik meg, akinek van szeme (akár csak egy). Bár az tény, hogy meglepő eredményeket is találunk, de alapvetően a kötet inkább csak megerősíti és alátámasztja azt, amit eddig is tudni véltünk.

Tegyük még hozzá, hogy ez egy 2007-es kötet, ami olyan kutatásokat rögzít, amikre 2001 és 2006 között került sor – aminek két sajátos következménye van. Az egyik, hogy tele van olyan egzotikus pártnevekkel, mint SZDSZ, MDF meg MIÉP, amiket lassan már a hosszú távú memóriánk papírkosarának legaljáról kell előbányászni. (Ó, bár 10 év múlva a mai pártok nevére is csak nagy erőlködéssel tudnánk visszaemlékezni! Különösen a …………-ra/-re – és ezt most tessék pártpreferenciától függően kitölteni.) A másik, hogy (bár ezt a véleményemet magam reprezentatív felmérésekkel nem tudom alátámasztani, de közepes összegben le merem fogadni) az azóta eltelt években a helyzet nem hogy javult volna, de minden bizonnyal még romlott is – ami mondjuk jelzi, hogy egyvalakik biztos tanulmányozták ezt a kötetet, és le is vonták belőle a konzekvenciákat.

Ugyanis Vásárhelyi könyvéből két alapvető szabály leszűrhető: 1.) a pártpreferenciákra semmi nincs nagyobb hatással, mint a történelmi múlthoz való viszony – vagy óvatosabban megfogalmazva: a két elem gyanúsan korrelál egymáshoz 2.) bár az iskolázottságnak nincs közvetlenül köze ahhoz, hogy valaki milyen pártra szavaz, de általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb tudásszinttel rendelkezik valaki, annál leegyszerűsítőbb történelmi üzeneteket képes befogadni. Na most ha én párttanácsadó lennék, ebből le is szűrném a tanulságot: saját történelmi múlt-víziónkat egyszerűsítsük le a lehető legostobenkóbb szintre, és célozzuk meg vele a lehető legalacsonyabban iskolázott tömegeket. Hagyjuk az értelmiséget, velük nem kell foglalkozni – köztük úgyis akad annyi opportunista, diplomás idióta vagy reflexjobboldali*, hogy minden államtitkárságra jusson belőlük egy-két díszmakákó. És többre meg nincs is szükség. A többiek egyenek kefét. Amíg jut.

Másrészt zseniális tanácsadóként nyílván jó pénzért rámutatnék, hogy a Kádár korszak pozitív megítélésben abszolút konszenzus van a lakosság különböző csoportjai között (talán a liberálisok kivételével), mint ahogy abban is, hogy a rendszerváltás inkább bukta volt, mint siker -úgyhogy érdemes lenne ezeket az elemeket leválasztani a hagyományos gazdatestről, a baloldaliságról. És még jobb pénzért (mert az előbb emlegetett jó pénz csak a rámutatás miatt járt, a konkrét terv az külön kerül kiszámlázásra) saját, botegyszerű retorikát dolgoznék ki erre, hogy kisajátítsuk ezt a Nagy Magyar Nosztalgiát is. (A sok más Nagy Magyar Nosztalgia mellé.)

Összességében Vásárhelyi könyve megkerülhetetlen alap azoknak, akik a kollektív emlékezet tárgykörébe kívánnak kirándulni. Pici csalódás azért ért, mert egy kicsit konstruktívabbra számítottam – de természetesen ez a könyv nem problémamegoldásra, hanem problémafeltárásra született. Úgyhogy a négy csillag inkább az elvárásaimat, mint a könyvet minősíti.

* Reflexjobboldali (vagy –baloldali) az, aki valaha jobb-(vagy bal)-oldali lett, és megszokásból az is maradt. Többnyire onnan ismerni fel, hogy politikai viták során az egyetlen érve rezignált** arccal amellett kardoskodni, hogy mások azért biztos még többet lopnának. Nagy mesterei továbbá annak, amit a szociálpszichológia a kognitív disszonancia redukciójának nevez: hogy a hibákat, amiket ellenkező pártállású személyek esetében megbocsáthatatlannak vél, saját térfelén egyszerűen ne vegye észre, mert az világértelmezésében olyan kérdéseket vetne fel, amikre aztán tényleg marhára nincs szüksége.
** Ha arcuk nem rezignált, hanem már-már bűntudatos, az többnyire az utolsó stádium.

56 hozzászólás
Brigi007>!
Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

Nem számítottam arra, hogy ez a könyv ennyire jó lesz, de nagyon élveztem az olvasását. Annyira érdekes volt elmerülni abban, hogy hogyan is látjuk mi magyarok önmagunkat akár nagy, akár kis időtávlatból. Érdekes volt végiggondolni, mennyire manipulálhatóak is az emberek, és mennyire meghatározza a tudatunkat egy-egy dolog, még fix történelmi tények esetében is kénytelenek vagyunk szubjektív véleményekről beszélni. Érdemes volt elolvasni!


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

A történelmi tisztánlátás tehát nem csupán az önmagáért való megismerés okán fontos feladat egy társadalom számára, hanem napjaink valóságát is elemi erővel alakító tényező. És nem pusztán azért, mert a „múlt használata” a jelenben is hatékony politikai fegyver, hanem legfőképpen azért, mert a modern, „felnőtt” nemzetté válásnak éppúgy elengedhetetlen feltétele a múlt reális értékelésén alapuló nemzeti önismeret, ahogyan az egyén felelős felnőtté válásának is megkerülhetetlen része a reális önismeret kialakítása.

18. oldal, Bevezető

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

7 hozzászólás
Kuszma P>!

„Attól tartok, a mégoly széles körű nevelést célzó intézkedések sem tudják majd megakadályozni, hogy ismételten felnőjenek olyan emberek, akik készek a háttérből irányítva, íróasztaluk mögül gyilkolni. De az ellen, hogy emberek lent, rabszolgaként éppen azt tegyék, amivel állandósíthatják szolgaságukat és lealacsonyítják saját magukat, az ellen neveléssel és felvilágosítással igenis lehet valamit tenni.”
Theodor W. Adorno: Nevelés Auschwitz után

120. oldal, A munka ránk eső része...

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

jadett>!

Ameddig egy nép nem képes felelős felnőtt módjára szembenézni saját múltjával és önkritikusan értékelni saját történelmét, nem is tanulhat múltjából, és a gyermekkori illúziók és tévhitek foglyaként nem válthat belépőt az érett, önálló, saját sorsáért felelősséggel tartozó demokratikus társadalmak közösségébe.

18. oldal

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

Brigi007>!

Ez az áldozatszerep sajátos torzításokat eredményez a történelmi felelősségvállalás kérdésében is: a domináns narratívákban a történelem dicsőséges korszakaiért az érdem a miénk, a sikertelenségekért, bukásokért és gaztettekért azonban a külső, tőlünk független tényezők felelnek.

19. oldal

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

Brigi007>!

A trianoni békeszerződés megkötésének évét mindössze a felnőtt lakosság 29%-a tudta pontosan. A megkérdezettek 42%-a egyáltalán nem tudott évszámot mondani, 3%-a úgy gondolta, hogy 1917 előtt, 10%-a az 1918-as és 1919-es évek valamelyikét, 11%-a 1921-et vagy 1922-öt jelölte meg, 6%-a pedig úgy vélte, hogy valamikor 1923-ben vagy azután ratifikálták a békeszerződést.

77. oldal

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

4 hozzászólás
jadett>!

A tisztánlátást nagymértékben nehezíti, hogy mindaz, ami a 20. században történt, valahol a múlt és a jelen között, időbeliségét tekintve a „senki földjén” egyensúlyoz. Ahhoz túlságosan közel vannak ezek az események, hogy közvetlenül a jelen részeként tekintsünk rájuk.

191. oldal

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

Brigi007>!

Kádár Jánosnak a forradalom leverésében és vérbe fojtásában vállalt szerepét egyébként – amint ezt a halála után megjelent dokumentumok és beszámolók érzékeltetik – maga Kádár sem tudta feldolgozni. Hogy pontosan mi történt november első napjaiban, arra életrajzírói is csak következtetni tudnak, az viszonyt nyilvánvaló, hogy életének utolsó hónapjaiban félig bomlott elméjét már csak ez foglalkoztatta.

135. oldal

Vásárhelyi Mária: Csalóka emlékezet A 20. század történelme a magyar gondolkodásban

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia
Tábori Kornél: Kalandornők
Géczi János: Vadnarancsok
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában
Krúdy Gyula: Régi pesti históriák
Gyáni Gábor: Nép, nemzet, zsidó
Papp Barbara – Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban
Kövér György: Iparosodás agrárországban