Átváltozások 19 csillagozás

Varnus Xaver: Átváltozások Varnus Xaver: Átváltozások Varnus Xaver: Átváltozások

Részben személyes emlékeiből, részben képzeletének termékeiből áll össze a furcsa történet: a főszereplő fiú és közeli barátjával közösen eltöltött évek, majd a barát igen különös elvesztése. Az orgonaművésznek nem ez az első könyve, de ebben a műfajban ez a bemutatkozó kötete, melynek írásával az volt a fő célja, hogy megismertesse a közönséget az általa kitalált nem mindennapi témával.
Egy igaz barátság bemutatásával indul a regény, ám hirtelen a bárátok egyike eltűnik a valóságból és az emberek emlékezetéből is. Mi történt valójában? A olvasó izgalmas választ kap erre a kérdésre.

>!
Kossuth, Budapest, 2015
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630982191
>!
Aquincum Archive, Budapest, 2005
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632182723

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
konyvolvaso 
Varnus Xaver: Átváltozások

Xavér érdekessége, különcsége ebben a könyvben is megmutatkozik. Ami érdekes, hogy eddig nem tudtam, hogy ez csak a müvészneve lenne, eredetileg nem így anyakönyvezték. Szívesen olvastam volna arról miért választotta ezt a nevet arra, hogy ezen a néven szerepel müvészként. És már mesélt korábban fiatalságáról, házasságáról, családjáról, most nem került szóba. Gyerekkori barátságát, iskoláját ismerhetjük meg most és a szüleit.

>!
Enzo314
Varnus Xaver: Átváltozások

Mondom, ami nem tetszett:
– nemhogy a 90-es években, de szerintem a 30-as években sem voltak olyan párbeszédek, amilyeneket a könyv 18 éves szereplői folytatnak
– nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy az író az Utas és holdvilágot akarta újra megírni. Nem árulok el titok; ez nagyon nem sikerült.
– az is végig kísértett, hogy egy eltúlzott, ál-értelmiségi könyvet olvasok, rengeteg olyan mondattal, ami mintegy önmagáért, l'art pour l'art tele van pakolva nagyon „okos” szavakkal, amikből csak úgy süt, hogy a használójuk különleges intellektus
– stílusbeli hullámzás: az arisztokratikus etikai és erkölcsi fejtegetések mellé simán belefér a minden nap mást kúrtam meg, stb.
– mindenki középszerű csak én nem
– nálam ez nem működött könyvként, hanem jó (mert voltak azok is) és kevésbé jó/semmilyen/rossz mondatok, gondolatok, történetek összessége volt, pont az a nemtommi hiányzott, ami könyvvé tesz egy írást
– nem bírom a logikátlanságokat és a nem életszerű történéseket

Ami tetszett:
– jó kezdet, kár, hogy nem tudta ezt tartani végig
– jó mondatok, gondolatok; amikor az értelmiségi erőlködésbe belefáradva már csuknám be a könyvet, akkor jön egy olyan mondat, ami újra reményt ad a folytatást illetően

Konklúzió:
Attól még, hogy valaki művelt és le tud írni szép és egyedinek tűnő mondatokat, még nem válik íróvá.

>!
RandomSky
Varnus Xaver: Átváltozások

HammerWorld No. 179 / 2005. november
Minden jó szándékom és igyekezetem ellenére sem állíthatom, hogy elég jól ismerem a kortárs magyar irodalmat. Arról sem tudok, hogy jós képességeim lennének. Mégis úgy érzem, ezt a könyvet akárhány év múlva is úgy fogják emlegetni, mint a magyar szépirodalom XXI. századi remekét.
Már ha a jövő irodalomtörténészei felül tudnak emelkedni azon, hogy az Átváltozásoknak része a fantasztikum, a misztikum is. De ha Hesse Demianja, vagy Szerb Antaltól az Utas és holdvilág megbecsült hellyel bír a szépirodalomban (s emellett kultuszkönyvnek is beillenek), akkor ez a rövid könyvecske is megkaphatja azt. Mert megilleti. És persze épp e fenti kettőre emlékeztet (no meg a vége felé már egy kicsit Gustav Meyrinkre is).
Jó érzés olyan regényt olvasni, aminek helyszíneit, atmoszféráját ismerheti az ember. Az mindig egy kis pluszt ad. De milyen furcsa, hogy Xavér regénye hiába is játszódik napjainkban (főszereplő-elbeszélője, Péter, ’76-ban született, Budapesten), hiába is modern a háttér, a környezet (chatelés, füvezés, stb.) – idegenül hatnak, mert olyan, mintha egy a két világháború között született és akkor (ha nem régebben) játszódó sztorit olvasnék. Biztos az írói szándék is közrejátszik ebben, mégis, Xavér annak a kornak az értékeit vetíti elénk. Hogy visszahozná-e, egyáltalán visszahozhatná-e, nem tudom, de úgy látom, a maga művészlélekhez illő módján ő maga (és könyve) annak a világnak a tükröződése, talán letéteményese.
Miről is szól az arannyal nyomott, Biblia-fekete kötet, amit oly’ jó kézbe venni? Két Péterről, akik között olyan barátság van, amihez foghatót manapság alig hiszem, hogy találnánk. Többet nem árulok el. Elvont, nehezen vagy többféleképpen értelmezhető, csavaros sztorikhoz szokott világunkban a regény vezérszála nagyon is siker-képessé teheti az Átváltozásokat. Csakhogy filozófikus sorai, irodalmi szépsége, és – Uram bocsá’ – Xavér tehetsége égbolt-magasan az átlag fölé emeli. És Varnus szerint ma a középszer uralkodik, ami nem enged teret a kiemelkedő tehetségeknek…

>!
Carmilla 
Varnus Xaver: Átváltozások

Meglepően jó könyv, pedig kb. a feléig egy kispolgári történetnek tűnt, de aztán jött a csavar, és áthajlott misztikumba, a lét értelmét feszegető, gondolatébresztő írásba. spoiler
Varnus Xavérban az az érdekes, hogy ő olykor tudomást sem vesz a mi korunkról, a kétezres évekről, amelyben élünk, és az 1920-as, ’30-as évek polgári világát vetíti elénk, megteremtve annak a korszaknak folytonosságát mai silány díszleteink közepette. Időtlen tájakat talál is hozzá: Kerepesi temető, Budai Vár stb., ő bizony nem a hipermarketek és gyorséttermek között mozog.
spoiler

>!
narziss
Varnus Xaver: Átváltozások

Ugyan nem tudom, mennyiben számít olvasásnak a hangoskönyv formátumban való megismerése valamilyen irodalmi műnek, de ha igen, először e módon „olvastam” a regényt, és tetszett.
Van benne leheletnyi misztikum, filozofálgatások (a gyengéim… :)), titkokat csak félig-meddig feltáró végkifejlet. Elgondolkoztatott.

>!
Sziszi
Varnus Xaver: Átváltozások

Ezt a regényt is szerettem, mint általában Varnus Xaver egyéb írásait.

>!
hellemaxi
Varnus Xaver: Átváltozások

A minap ismét – immár sokadjára – újraolvastam-hallgattam Varnus Xaver regényét…
Feldolgozásra váróan megdöbbentő tézisek pörögtek le bennem, s még elborzasztóbb igazságok nyertek tanúbizonyságot e röpke három óra leforgása alatt. Közülük az egyik, melyet olyannyira fontosnak tartok kiemelni, hogy nem is az idézetek közé teszem, hanem zárszóként a gondolataim végére…

„A múltból csak keserédes szomorúságot örököltem. Az egykori örömök és árnyak egyfajta feloldhatatlan melankólia fátylát borították jelenemre. S e mögül a fátyol mögül a dolgok igazabbnak és magasztosabbnak látszottak. Néha váratlanul, rohamszerűen lepett meg ez a szomorúság. De az ilyen rohamok után kristálytisztán láttam mindent: életemet is, és az azzal nem törődő, de azt mégis szorosan körbeölelő világot. Tudatára ébredtem a kiábrándító valóságnak: senkinek sem vagyok fontos. És annak is, hogy senki senkinek nem fontos.”


Népszerű idézetek

>!
_selene_ IP

Mert mi másból is állunk, mint emlékeinkből, és mi köt minket jobban e világhoz, mint azok, akikkel közösek az emlékeink?

84. oldal

>!
_selene_ IP

A csodák tényleg három napig tartanak. Legalább ebben következetes ez az ország.

60. oldal

>!
_selene_ IP

Milyen keveset is tudunk sorsunkról. Itt élünk, a végzet által kristályok és óceánok, villámok és titokzatos áramlatok közé zárva, kiszolgáltatva teljes tudatlanságunknak.

135-136. oldal

>!
konyvolvaso 

Elmondta: meghalt egy rokona, akinek temetése miatt haza kellett jönnie, de már holnap reggel utazik is vissza Moszkvába.

76. oldal

>!
_selene_ IP

Mert a legtöbb hazugság egy pontig ártatlan, és akkor a lélek nagy őrei kigyújtják a zöld lámpát, és be kell vallani az igazat. Addig a pontig még nincs harag, nincsen csalódás sem. De aki maga is megigéződik, az sokszor nem veszi észre a zöld jelzést, vagy figyelmen kívül hagyja azt. És onnantól lesz bűn a hazugság. De akkorra már összefonódik velünk, és nem hagy szabadulni.

80. oldal

>!
_selene_ IP

[…] kezdetben irigyeltem azokat, akik tudatosan élik meg minden percüket, és nem hagyják, hogy az álom belehúzódjon az életükbe. Én végigálmodom az életet, és sokszor úgy érzem, mintha egyszerre látnék két dimenziót. Mintha csak egy áttetsző tüllfüggöny lenne kifeszítve a szemem elé, amelyikre egy filmet vetítenek, és az összemosódik azzal a képpel, amit a szememmel látok.

86. oldal

>!
_selene_ IP

[…] az első szerelem érzésével belekezdünk a világ legreménytelenebb mozizásába: a bennünk élő képet próbáljuk rávetíteni azokra a szerencsétlenekre, akiket elénk sodor a sors. És függően attól, hogy az illető milyen filmvászonnak bizonyul, hosszabb-rövidebb ideig futtatjuk rajta a filmet, és elhisszük, hogy a film ő maga. Aztán egy napon rájövünk, hogy az a szemölcs nem a főszereplő orrán van, hanem csupán a vászon rücskös. És innentől kezdve naponta vesszük észre a vászon hibáit, mindaddig, amíg egy napon kimondjuk: további vetítésre alkalmatlan.

97. oldal

>!
konyvolvaso 

Lassan bandukoltam hazafelé, átgyalogoltam Pesten és a Lánchídon.

125. oldal

>!
_selene_ IP

[…] a költészet és a művészet hatalmas bestiája embervérrel táplálkozik. Ez a nagy vámpír kiszívja az életet, és valami szublimátumot ad cserébe, amely nem élet, nem is vigasztal, nem forrasztja be a sebeket, de a szépség északfényét ragyogtatja fel. A művészet az ördög mellékterméke: nem a személyes ördögé, hanem azé, akinek munkáival nap nap után találkozhatunk a földi bolyongásban, amikor parancsára az ember kivetkőzik önmagából, hogy elveszejtse a másikat.

56. oldal

>!
_selene_ IP

Valami titokzatos sorsszerűség határozza meg a létezésünket, ülünk egymás mellett e földi tömlöcben, láncainkkal játszogatunk, és kétségek között várjuk, mit döntenek rólunk a titkok mozgatói. Mindenki a saját sorsát fürkészi, és az ösztönéleten felül csupán annyira törődik a másikkal, amennyiben ez saját sorsát is befolyásolja.

132. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bán Mór: Az ezeréves háború
Tőke Péter: A kocka hatalma
Lőrincz L. László: Az elátkozott hajó
Kakuk Móni: Holdvilág
Hernádi Gyula: Frankenstein
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Viktor Pelevin: T
Michael Crichton: Őslénypark
Marina Gyacsenko – Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg