Varázstudomány ​I-II. (Sziriat oszlopai 3.) 6 csillagozás

Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II. Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II. Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II.

Várkonyi ​Nándor 1896-ban született Pécsett.
Nyitrán érettségizett, majd magyar-francia szakot végzett Budapesten.
1918-19-ben a későbbi neves író-filológus, gróf Révay József házitanítója. 1921-ben, az I. világháborúban szerzett sérülése következményeként elvesztette hallását. 1924-től a pécsi egyetem könyvtárosa. Egyetemi éveitől számos helyi és országos lapban, irodalmi folyóiratban publikálja elbeszéléseit, műfordításait, esszéit. 1925-26-ban a Symposion szerkesztője, 1935-től egyetemi magántanár, 1941-48-ig a Sorsunk egyik alapítója-szerkesztője. Jelentős irodalomszervező, számos fiatal írói tehetség támogatója, felfedezője, útnak indítója (Csorba Győző, Galsai Pongrác, Mészöly Miklós, Sásdi Sándor, Simon István, Tatay Sándor, Weöres Sándor és mások).
1929-ben jelenik meg A modern magyar irodalom története 1880-1920 c. munkája, 1940-ben az Elmék, eszmék, ill. Petőfi arca c. kötete. Az újabb magyar… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

Tartalomjegyzék

>!
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155479151
>!
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2000
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 963902869X
>!
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1998
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639028312

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Assisi Szent Ferenc


Kedvencelte 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II.

Ötből öt csillag, kapásból, mindenféle levonások, valamint utólagos megbánás nélkül.

Feltételezzük, hogy létezik a Roxfort. Feltételezzük, hogy létezik neki közép- vagy kelet- vagy mindkét-európai változata. Feltételezzük, hogy négy tornya van neki, roxfortos rendszer alapján, legfeljebb a nevük más. Ha mindez igazolódna, akkor száz százalékos biztonsággal állíthatnánk, hogy Várkonyi Nándor (Hamvassal meg Weöressel együtt) ebben az intézményben végzett, a Hollóhát (vagy annak helyi megfelelője) növendékeként, műveit ebben az intézményben évtizedek óta a felsőbb évfolyamok tankönyvként használják – és buknak belőle rakásra. Én is hollóhátas lennék, és én is megbuknék, ha kihúznám a mágusérettségin, de sajnos erre esélyem nincs, mert a felvételi levelemet elsikkasztották.

Alap-szakirodalom. Roppant értékes, fontos források nélkülözhetetlen gyűjtőhelye.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/05/varkonyi_n…


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

[…] a derék apát [Johannes Trithemius] éppen nem valamely égi szellemsereget, mennyei hierarchiát mutat be nekünk, hanem a néphit tündér, manó, lidérc, sellő, dobroc, güzü, hiz, rém, báb, garabonc, hegygörgető, hopcihér, kincsőr, sárkány, patvar, törpe, óriás stb. mitológiáját osztályozza tudományosan, keverve némi mágiával, s igyekszik az egészet betelepíteni az újplatonizmus hajlékába.

180. oldal, I. kötet

22 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Az úgynevezett nagyközönség az okkultizmust illetőleg általában négy csoportra oszlik, vannak tagadók és közönyösek, vannak kritikátlan hívők, csodavárók, végül elfogulatlan tudnivágyók, akiket az igazság szeretete indít. Az utóbbiak száma a legkisebb, pedig éppen hozzájuk kívánnánk szólni a következőkben.

73. oldal, I. kötet

5 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Thraszülosz tisztán látó és gondolatolvasó képességekkel bírt, s ennek sok kedvező, sikeres jelét adta, de mindentudása végül is terhessé vált Tiberius számára, úgyhogy elhatározta, megöleti: felvitte egy magas bástyafalra avval a szándékkal, hogy orozva lehajíttatja, előbb azonban gúnyosan megkérdezte, vajon látja-e a saját sorsát, mi fog történni vele? A jós talpraesetten azt felelte, hogy a legnagyobb életveszedelemben forog, de Tiberius csak 24 órával fogja túlélni őt. A császár erre sürgősen letett gyilkos szándékáról.

367. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: gondolatolvasás · jóslás · Tiberius
4 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

A nádbot mint varázsvessző, Szilik-mulu-khinek, a gyógyítás istenének jelvénye [Babilonban], egy szöveg ezt mondja róla:

    Arany nádvesszője, hatalmas nádvessző, mocsarak világító nádvesszője,
    istenek szent szalmaszála,
    rézből való nádvessző, mely kiteljesíti a tökéletességet,
    Szilik-mulu-khi követe vagyok,
    a fenséges megifjodás követe.

178. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: nád
5 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Assisi Szent Ferenc a Fiorettit írja meg, éli át, Keresztes Szent János a lélek sötét éjszakáját, Tauler a lelki szegénységet, Seuse Jézus kínszenvedését, Ruysbroeck a szeretet hét lépcsőjét, Szent Teréz a lélek várkastélyát.

36. oldal, II. kötet, A mágus

Kapcsolódó szócikkek: Assisi Szent Ferenc
Timár_Krisztina I>!

A szertartások, a külsőleges praktikák túlhangsúlyozása már hanyatlás, s ha az egész művelet csupán erre szorítkozik, belső előkészület, avatottság nélkül, akkor egyenesen tagadása az igazi mágiának, útszéli varázslás, hókuszpókusz, babona vagy csalás, imposztorság. A valódi mágusnak mindent saját erőiből kell merítenie, saját erőivel kell cselekednie, a rítus csupán szükséges segédeszköz, s arra szolgál, hogy az érzékfölötti „erőket” érzékelhetőkké tegye, az isteni nument megjelenítse.

238. oldal, I. kötet

1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Iamblikhosz csodálatosan rendezett égi hierarchiája, noha pogány, erősen emlékeztet Dionüsziosz Areopagita keresztény-újplatonista mennyei birodalmára, amelynek mintájára szervezték meg a bizánci császárok a keleti impériumot. Érdekes viszont, hogy Julianus Aposztata Iamblikhosz rendszerét akarta tervezett államegyháza alapjává tenni.

175. oldal, I. kötet

1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Főnix; ez a csodamadár, mint tudjuk, ötszáz évenként elégette magát a fészkén, s aztán saját hamvából újraszületett; értelme: vörös tűzmadár. A jelképes elnevezés talán onnan származik, hogy a higany precipitálása és hevítése vörös, tűzszínű gőzöléssel, füsttel jár, s eredménye, a Hydrargyrum oxidatum rubrum, szintén vörös preparátum; előállítása pedig, nagyobb mennyiségben, igen hosszú ideig tart, hasonlóan a Főnix megújulásához. Ily módon a megújulás, a megifjodás jelképe is.

506-507. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: főnix · higany
3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Sziriat oszlopai sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban
Kazanlár Ámin Emil: Tarot
Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban
Müller Péter: Jóskönyv
Pauline Stone: Kapcsolatok, asztrológia, karma
Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra
Vivianne Crowley: A jungi szellemiség
Szőnyi György Endre: „Exaltatio” és hatalom
Fritz Riemann: Útmutató asztrológia
Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben