Az ​elveszett Paradicsom (Sziriat oszlopai 2.) 14 csillagozás

Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

Várkonyi ​Nándor (1896, Pécs – 1975, Pécs) „A harmincas évektől kezdve Pécs és a Dunántúl irodalmi életének legjelentősebb organizátora, a Sorsunk című folyóirat szerkesztője” – írja róla Tüskés Tibor. Életében megjelent, rendkívüli terjedelmű kritikai, irodalomtörténeti és művelődéstörténeti írásai közt a legismertebb a Sziriat oszlopai, amelynek négy korábbi kiadás után 2002-ben jelent meg a hagyatékban maradt, cenzúrázatlan, teljes változata. Várkonyi Nándor munkásságának nagy jelentőségű hányada, mintegy 7000 kéziratoldal, az ötvenes-hatvanas években, a rá kirótt írói szilencium idején született, és csak évtizedekkel a halála után, a Széphalom Könyvműhely (Budapest) 1994-ben indult életműkiadásában vált hozzáférhetővé. Az eddig megjelent tizenegy kötetet (Az elveszett Paradicsom, 1994, Az ötödik ember I-III. 1995-97, Varázstudomány I-II. 1998–2000, Az írás és a könyv története 2001, Sziriat oszlopai 2002, Pergő… (tovább)

Az 1988-as kiadás csak részleteket tartalmaz. Az 1994-es és a 2009-es kiadás a teljes szöveget.

Tartalomjegyzék

>!
770 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639903067
>!
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1994
760 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638277238
>!
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637272046

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

Szép volt, jó volt, elég volt. :)

A kötet elvileg a Sziriat oszlopai és a Varázstudomány között foglal helyet időben, gyakorlatilag a Sziriat oszlopait Várkonyi évtizedekkel később még átírta egyszer, vagyis Az elveszett Paradicsom tulajdonképpen mindkettőt megelőzi. Ez pedig látszik is rajta. Hasonlóan emberfeletti mennyiségű ismeretanyagot gyűjtött össze hozzá a szerző, mint a másik kettőhöz, csak a feldolgozás módja kevésbé meggyőző. Sem azt nem bántam meg, hogy megvettem, sem azt, hogy rászántam több mint egy hónapot az elolvasására (napi egy fejezet pont elég), de azért ha nincs rajta a Várkonyi neve, helyenként hangosan kiröhögtem volna. Helyenként így is. Az elveszett Paradicsom agyonnyomja az olvasót a tömérdek információjával meg a megfellebbezhetetlen szigorúságú értékítéleteivel, nagyon feltűnően (értsd: úgy, hogy még én is észreveszem) csak az előfeltevéseinek megfelelő ismeretanyagot válogatja ki, viszont nem veszi észre, hogy saját magának is ellent tud mondani. Ettől még természetesen nagyon hasznos, sok alkalmazhatót nyújt, még többre pedig felhívja a figyelmet. De a Sziriat oszlopainak a nyomába nem ér, a Varázstudománynak pedig éppen csak hogy.

Részletek a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/06/varkonyi_n…

>!
770 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639903067
14 hozzászólás
Bla IP>!
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

Várkonyi Sziriat-át korábban olvastam. Most neki álltam, hogy a „folytatással” is megismerkedjem.
Az eredeti mű tíz részből áll. Az általam olvasott kiadás ebből csak három fejezetet közöl, s mire az első végére értem úgy éreztem tán ez is sok. Az olvasót így is szinte – és ténylegesen is – agyonnyomja a bőséges és információ-gazdag szöveg.
Az első fejezet Az ember-mítosz az eredeti könyv második fejezete. A fejezet az evolúció néhány vitatható tételének megkérdőjelezésével indul, s kellőképp el is bizonytalanít. Ugyanis a ’40-es évek tudományos eredményeinek megállapításaira támaszkodik, s az olvasónak kellene naprakésznek lennie a tudomány mai állása szerint, hogy értékelhesse Várkonyi megállapításait. Nos én nem vagyok polihisztor, még tudós sem. Nem tudom eldönteni, kinek van igaza.
Azért nagy jelentőségű Várkonyi munkája, mert az elsők közt igyekezett sokakat foglalkoztató kérdések megfogalmazására és a kor ismeretei színvonalán való megválaszolására. De nem is biztos, hogy az olvasónak kell igazságot tenni.
Kétségtelen, hogy történelem előtti múltunkról a napról napra gyarapodó, de még így is aránylag csekély számú és kronológiailag sokszor bizonytalan tárgyi leleten kívül elsősorban a szellemi hagyomány jön számításba. Vagyis a mítoszok, a régi (prehisztorikus) ember természetes kifeje-zésmódja, képi, epikus vagy dramatizált előadása, továbbá az ezekhez kapcsolódó rítusok, s mindezt megelőzően a világszerte meglepő módon egyező szimbólumok, ill. szimbólumrendszerek. Azzal ma már minden tájékozottabb ember tisztában van, hogy az ún. primitív vagy természeti népek (ha egyáltalán vannak még ilyenek, érintetlen állapotban) semmiképp sem tekinthetők a régi ember közvetlen örökösei¬nek, leszármazottainak, mert nem az eredetnél rekedtek meg, hanem – nagy számú hagyományaik, rítusaik ellenére – rég leszakadt, szanaszét szóródott, a végső hanyatlás állapotában konzerválódott utódai egykori magaskultúráknak. A nagy és szövevényes mítoszok legértékesebb részükben egy valaha megvolt, s egy meghatározatlan tragikus bukás következtében eljátszott eszményi állapotról számolnak be, amelyet bár eltérő, de lényegében azonos jelentésű elnevezéssel illetnek. Erre utal a könyv címe is. Nem véletlen, hogy az általam is olvasott Santillana és Drechend Hamlet malma c. munkája is ezek elemzésével foglalkozik, s hasonló következtetésre jut.
Szóval bármennyire korát megelőző és meg nem értett volt Várkonyi műve megszületésekor ma is nagyívű gondolatokat hordó, érdekes olvasnivaló. A Sziriat-tal együtt csak ajánlani tudom, bár annál sokkal nehezebb, kevésbé jól szerkesztett mű.

https://moly.hu/konyvek/varkonyi-nandor-sziriat-oszlopai/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/giorgio-de-santillana-hertha-von-dechend-hamlet-malma/en-es-a-konyv/bla
.

csillagka P>!
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

:O :O :O :O
Tátott szájjal és nyitott elmével kezdtem neki ennek a sok-sok különös levezetés bemutató lélektani kommentárnak.
A gond elsősorban ott kezdődők mire elértem a lényegi mitológiai részhez, annyira tele volt a fejem, és annyi mindenbe tudtam belekötni, hogy már eljutottam na jó mond csak engem meg nem győzöl szintre.
Miközben tagadhatatlanul van benne valami mély igazság ( melyik összeesküvés elméletben nincs) nem áll össze egész rendszerré és a szénizotópos kormeghatározás után már az első oldalakon is kicsit elavult.
Na mindegy, a bezárt világ elméletet elhiszem, szerintem is ide vagyunk szögezve ehhez a bolyogóhoz és semmi esélyünk nem lesz kimozdulni míg nem fejlődőnk és nem vettjük le a született agresszivitást ami az egész civilizációt jellemzi (ez igaz)
A harmadik szem és az agyi kapacitás érdekes, akkor is ha még mindig nem tisztázott miért is van egy olyan szervünk amit még 10%-on se használunk, erre is születtek már elméletek, mert ilyen evolúciós zsákutca nincs még egy, mint az ember:P
Gondolatébresztő, vitaindító, sok mindent ki (be)magyarázó kis könyvecske, magam részéről sokkal jobban élveztem mint Hamvas elmélkedéseit, akkor is ha nagyon sok mindent másképpen gondolok.

>!
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637272046
10 hozzászólás
demon>!
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

Várkonyi Nándor könyvei nélkül nem lennék az, aki vagyok.

Szent_Habakuk IP>!
Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom

Ez a kötet az Elveszett paradicsom című vaskos kézirat mintegy negyedét tartalmazza, a Sziriát Oszlopai-nak méltó folytatása. A szerző az egyetemességre való törekvés igényét és gyakorlatát megtartva a „régi embert”, mint kozmikus létezőt vizsgálja, akinek a kezdetektől fogva természetes tudása van saját és az őt körülvevő mindenség létmódjáról.


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

[…] Adams úgy vélte, hogy macskái nem lehetnek alacsonyabb értelműek, mint a majmok.

721. oldal, Függelék (Széphalom Könyvműhely, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: macska · majom
10 hozzászólás
bratan P>!

A majom-mítosz tudományos elméletként indult hódító útjára, de nyomban világnézeti harccá vált, s a XX. század első felében, fölfedve valódi lényegét, gyakorlatilag igazolta önmagát. Ha pusztán az elméletet nézzük, gyökérhibája könnyen kiviláglik: azt kutatta, mi teszi az embert állathoz hasonlóvá. Az állatot kereste az emberben, s minthogy kereste, meg is találta. Nagy szellemi diadal volt ez, hatása kiterjedt az élet minden ágazatára, s fölfedezett őskép tudatalatti eszményképévé lett: az állatember a történelemben is diadalmaskodott.

81. oldal (Az ember-mítosz, Kétely)

bratan P>!

A paradicsomi ember, ki a teremtés küszöbét még éppen átlépi, még ott áll a két szféra határán; egyszerre isteni és állati lény. Az állatnak nincs tudata a halálról, nem hal meg, feloldódik a faj életében, amelyből élete végén kimúlik. Az ember, mint faj, az állaténál mérhetetlenül magasabb elvet hord magában: az isteni pricípiumot, a Kozmosz “értelmét”, jelentését, melyet az egyedi léttől függetlenül őriz és ad tovább. Ez az ő tökéletessége: a Kozmosszal való azonosság, mely nem hal meg vele, melyre nézve az ő egyéni halála közömbös, mert az azonosság örökkévaló. Csak az az ember hal meg, aki elszakítja az azonosságot, s kilép a kozmikus harmóniából (bűnbeesés). az állat kimúlhatik, mihelyt utódokat nemzett, melyekben a maga s a faj anyagát (testét) fenntartotta és megsokszorozta, kimúlhatik, mert feladatát, a természet anyagi részének fenntartását elvégezte. Az ember azonban egy magasabb elemnek is a fenntartója, amely örökkévaló, tehát fenntartójának is halhatatlannak kell lennie. Ezt a halhatatlan értelmet nem a puszta testi szaporodás által őrzi meg, hanem a kozmikus törvényrendszer életben-tartása, folytonos megismétlése, rítusokban való gyakorlása által. A rítus a törvény tevékennyé tétele, a rend, a harmónia fenntartása; megszegése valóban “halálos” bűn. Az ember, ha átéli és elvégzi a rend rítusait, ha élete minden tevékenységét állandó szertartássá avatja, akkor létének földi szakaszát is örökérvényűvé, halhatatlanná teszi…

198. oldal, (Adam Kadmon, Isten képe és hasonlatossága)

Timár_Krisztina I>!

A hit a szó mágiájában, bűvös erejében ma is él a nagy kultúrnépek között […], csak az európai művelődés övezeteiben foszlott szét, s itt vallások, papok, költők és – alacsony szinten – kuruzslók és agitátorok tartják fenn csökevényeit; a kuruzslók üressé lett formulákban, hókuszpókuszokban, abrakadabrákban, az agitátorok jelszavakban, jelmondatokban.

340. oldal (Széphalom Könyvműhely, 2009)

1 hozzászólás
Bla IP>!

..az állat nem tud absztrahálni, elvont, egyetemes fogalmakat alkotni, ennélfogva állandó érvényű, logikus gondolatsorokat szerkeszteni, például szabályt, elméletet állítani, és azt változott körülmények közt is követni. Csupán ötletszerűen gondolkodik, s emellett persze emlékezik és asszociál. Ez az ötletszerű(intuitív) és asszociatív gondolkodás teszi eleve képessé a szerszámhasználatra az ötlet, a képzettársítás és az emlékezés adott határain belül, s minthogy a határokat átlépni nem tudja(például nem absztrahál) azért nem fejlődik szerszámhasználó tudománya sem. Mindez nem az értelem hiányát jelenti, hanem sajátosságát…

24. oldal


A sorozat következő kötete

Sziriat oszlopai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Don Batten (szerk.): Kérdések a kezdethez
Nemere István: Evolúció vagy teremtés?
Nemere István: Teremtés, evolúció, vagy..?
Wolfgang Kuhn: A darwinizmus buktatói
Charles B. Thaxton – Walter L. Bradley – Roger L. Olsen: Az élet eredetének rejtélye
Reinhard Junker: Ádámtól származik az ember?
Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig
Josh McDowell – Don Stewart: Biblia kontra evolúció
Henry M. Morris: Kreacionizmus
Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra?