Iskolai ​ártalmak 4 csillagozás

    Létezik olyan nevelői mentalitás, melynek egyetlen érve a jól ismert „huszonöt éve tanítok, nekem ne magyarázzon senki”. Ez a könyv azonban nem ilyen nevelők számára íródott, mert ez a beállítottság aligha változtatható meg.

16. oldal, Bevezető (Saxum, 2011)

Újabb kérdést megfogalmazhatunk: Milyen hatással lehet a gyerekek morális ítéletének fejlődésére az a tapasztalat, hogy más szabályok vonatkoznak a hatalom birtokosára, és mások a hatalommal nem rendelkezőre?

45-46. oldal, A nevelő, a gyerek... (Saxum, 2011)

(…) Ismert, hogy bizonyos személyiségalkattal rendelkező személyeket vonzanak azok a pályák, amelyek állandó fölényhelyzetet biztosítanak művelőik számára.

65. oldal, Fejlődéslélektani kitekintés (Saxum, 2011)

    Pedagógiai szempontból a kérdést így kell feltennünk: milyen hatást gyakorol a nevelő személyisége és magatartása a gyerekekre és gyerekközösségekre? Ha ez a hatás a szociális érést támogatja, segíti, akkor a nevelő betölti azt a feladatot, mely ebben a folyamatban rá hárul. Ha nem, akkor a nevelő személye negatív hatást gyakorol a szociális érés folyamatára, és különböző súlyosságú személyiségkárosodásokat idézhet elő.

105. oldal, A kapcsolat zavara... (Saxum, 2011)

A felnőtt-gyerek kapcsolatok jellemző formája ma is inkább az egyoldalú alá-fölé rendeltség.

64. oldal, Fejlődéslélektani kitekintés (Saxum, 2011)

    Más hatások is érik a kisgyereket: a tömegkommunikációs eszközök hatásai. Filmet, televíziót néz. Néha azt látja, hogy dicsérik, aki öl, néha, hogy büntetik. A filmeken sokszor rokonszenves a bűnöző, a pedagógus meg mintha hibbant lenne néha. Látja, hogy sok a pénze annak, aki semmit se dolgozik, és nyomorog, aki robotol.

81. oldal, Fejlődéslélektani kitekintés (Saxum, 2011)

(…) A sikeres kommunikációnak első feltétele tehát, hogy a két partner felvegye egymással a kapcsolatot.
    Természetesen szükséges az is, hogy a kapcsolatba lépett felek értsék egymás nyelvét, vagyis közös jelrendszert használjanak. Ez a közös jelrendszer nem pusztán a közös nyelvvel azonos. Igen fontos az is, hogy a közlő felek milyen viszonyban vannak egymással. A két közlő fél közötti viszony ugyanis módosítja a nyelvi közlési eszközöket, sajátságos, e viszonyból következő közlési jeleket hozhat létre. Régi barátok, sok közös élményt átélők néhány szóval lényegesen többet tudnak közölni egymással, mint idegenek.

89. oldal, A kapcsolat zavara... (Saxum, 2011)

(…) A zuhogó esőben esernyő alatt gyalog siet iskolájába a tanárnő. A kapuba együtt érkezik tanítványa, apjának Audijában. Beszéljen növendékeinek a munka alapú társadalomról.

135. oldal, Utószó (Saxum, 2011)