A ​fogyó félhold árnyékában 12 csillagozás

A török kiűzése Magyarországról
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
Gondolat, Budapest, 1986
278 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632817397

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Kellemes meglepetés volt ilyen korrekt, olvasmányos és mégis szakszerű tanulmányt olvasni, azért a ’89 előtti magyar szakmunkáknál ez nem annyira általános. Különösen két dolog ütött szöget a fejembe.

1. Micsoda ütemérzék már Thökölytől, hogy pont egy olyan időszakban volt képes elkötelezni magát a törököknek (és a kisebb taktikázásoktól eltekintve kitartani mellettük a végsőkig), amikor a kereszténység az évszázados töketlenkedés után végre képes volt összefogni ellenük!

2. Ha valaki azzal a szándékkal olvas a török kiűzéséről, hogy most majd a magyaroknak fog drukkolni, akkor komoly dilemmával kell szembenéznie. Merthogy a konfliktus kezdetén a magyarok többsége inkább a török kiűzése ellen fogott fegyver. Aztán persze az idő előrehaladtával az arány értelemszerűen megfordult*. Néha olyan érzésem volt, mintha semleges budapestiként egy olyan Veszprém – Szeged kézimeccset néznék, ahol a kezdőben csak légiósok vannak. Vagy egy olyan Veszprém – Flensburg meccset, ahol csak a német csapatban vannak magyarok. Szóval különös világ volt. Én mindenesetre örültem, hogy a török végül is kiűzetett.

* Kiemelném Batthyány Ádámot, aki 1683-ban előbb a törököket akadályozta Bécs felé vonultukban, aztán Bécs oszmán ostroma idején Grazot prédálta fel, majd Buda visszavívásakor ismét a császáriakat erősítette. Azért az ilyen stiklik érthetővé, ha nem is megbocsáthatóvá teszik, ha a császáriak finoman szólva nem nagyon voltak oda értünk.

kaporszakall >!
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Buda visszafoglalásának háromszázadik évfordulóján jelent meg, 1986-ban. A török hódoltság előzményeinek rövid összefoglalása után rátér valódi tárgyára: Magyarország felszabadítására 1683-tól (Bécs török ostroma) 1699-ig (a karlócai béke éve).

Érdekfeszítő és tárgyilagos leírását adja a több mint másfél évtizednek, ami alatt – kisebb megtorpanásokkal, visszaesésekkel – a Habsburg Birodalom végre kikergette a törököt hazánkból. Buda ostroma – a történet egyik kulminációs pontja – különösen izgalmas, regényfejezetnek is beillene. És olyan személyekkel ismerkedhetünk meg e könyvben, akik nagyon sokat tettek értünk, és a nemzeti emlékezetben mégis alig van helyük:

Itt van mindjárt XI. Ince pápa, aki nem csupán hihetetlenül makacs és sikeres diplomáciai offenzívát folytatott a Szent Liga (Habsburgok, Velence, és a Lengyel Királyság szövetsége) érdekében, hanem sikeresen semlegesítette a török partnerét, a Legkeresztényibb Királyt, XIV. Lajost is. Arról nem beszélve, hogy hatalmas összegekkel támogatta a Liga hadseregeit. És mégis: róla egyetlen közterület sincs elnevezve Budapesten (igaz, legalább egy szobra áll a Hess András téren…)

A három kiváló törökverő hadvezér közül Lotharingiai Károlynak, Buda visszavívójának sem szobra, sem utcája vagy tere nincs Budapesten (viszont az akkoriban már egyértelműen hazaáruló, törökseggnyalonc Thököly nevét egy fontos útvonal viseli, és szobra a Hősök Terének oszlopcsarnokában is ott pöffeszkedik). Badeni Lajost (Türkenlouis-t) pedig jóformán nem is ismerik, pedig Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő sikerei között az ő szalánkeméni győzelme (1691) az összekötő kapocs. Savoyai Jenő, a zentai győző szobra legalább ott áll a Várpalota előtt (jóllehet, Buda visszafoglalásakor ő még csak beosztott tiszt volt).

S hogy emlékezetünkben miért él haloványan ez az időszak? Mert a harcok során és a frontok mozgásakor a civil lakosság (már amennyi még maradt) rengeteget szenvedett, és sokan úgy gondolhatták (nyilván rövid távon), hogy a jó háborúnál még a rossz béke is jobb. Ahogy a szerző is megjegyzi: itthon még Buda visszafoglalását sem ünnepelték meg igazán; Sopronban és Miskolcon volt némi örömködés, másutt szinte semmi. Ugyanekkor Rómában Te Deumot mondtak, Brüsszelben ünnepi tűzijátékot tartottak (Jogunk van tudni, mire készül Brüsszel…). Szóval Európa jobban örült a győzelmeknek, mint mi magunk…

Ennyi off-ot hadd engedjek meg, és most vissza a könyvhöz: jó stílusú, érdekes, és érthető. S a Magyar História sorozatról általában is: a kötetek mentesek a Kádár-korszak történetírását jellemző marxista sablonoktól, épp ezért időtállóak, zömmel ma is érdemes kézbe venni őket.

A sorozatnak ezt a darabját pedig különösen.

Alvarando P>!
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

A sorozat ezen kötete a török magyarországi kiűzésével foglalkozik, a Szent Szövetség megalakulásától a karlócai béke megkötéséig. Bevezetésként először egy hosszabb áttekintést olvashatunk Buda bevételétől az 1681-es osztrák-török fegyverszünetig, majd a nagyobb csatákon és eseményeken keresztül végigkísérhetjük, ahogy a török kiszorul az országból, közben láthatjuk, hogyan omlik össze Thököly Imre fejedelemsége vagy Buda visszavétele után hogyan csorbítja meg a magyarok jogait I. Lipót, de még Caraffa brutalitásáról is olvashatunk. A hangsúly természetesen a török elleni hadműveleteken van, rendkívül részletesen olvashatnunk Buda visszavételéről, a nagyharsányi és a szalánkeméni csatáról. A csataleírások mellett megismerhetjük a főbb hadvezéreket, mint Lotharingiai Károlyt és Savoyai Jenőt. A történet a karlócai békével zárul, ahol még a korabeli időjárásról is olvashatunk pár sort. Nagyon jó áttekintés a török kiűzéséről, ajánlható bárkinek, akit érdekel a törökkori Magyarország!

Daynash72>!
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Nagyon tisztességesre sikerült ez a könyv is, hasonlóan a kis fekete-fehér sorozat összes többi tagjához. Még apám kezdte el veszegetni őket a 80-as évek elejétől, de a sok láthatás miatt valahogy mind az én gyerekszobámban kötött ki, aztán felnőtt fejjel szorgosan veszegettem tovább a pandamacikat, de ugyanez a szorgosság már nem jellemezte sajnos az olvasásukat. Egyetemen kötelező volt gaztöriből az Iparosodás Agrárországban, akkor kezdtem el fölvenni újra a fonalat.
Tképpen semmi negatívumot sem tudnék elmondani a kötetről. Nem komunyista, nem nacionalista, teljesen korrekt, minden elfogultságtól mentes leírása a kornak. Kitűnő hadtörténeti leírások, ostromok, hadmozdulatok, katonai történések szőttesébe illeszti bele a szerző a kapcsolódó politika- és diplomácia-történetet. Az egész sorozatra jellemző a gazdag, jól megválogatott képanyag, irodalomjegyzék, kronológia. A kis méret és az olcsó kivitel miatt tökéletes budi- és kádkönyv, így hasznosan tölthetjük az intellektuálisan egyébként meddő perceinket (szorulásos kolléga esetében óráinkat).
1986-ban 30 forintért árulták, ami kb három előfizetéses Hotel Ajka ebédnek felelt meg, mai áron mondjuk 1500 ft. Még csak olcsónak se mondanám, úgyhogy az ár tükrözte az értékét.
Elem Klimovval együtt csak annyit tudok mondani: Jöjj és lásd!

Mezei_Dávid>!
Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Izgalmas, a korszak főbb szereplőinek arcképvázlatával és egy-egy társadalmi kitekintéssel színesített leírás a 150 éves török uralom végéről. Elfeledett korszak, az iskolában gyakorlatilag csak Buda 1686-os diadalmas visszavételét tanultuk. Aztán még talán a zentai csatát, majd a korszakot lezáró 1699-es karlócai békét. Pedig valójában ide-oda hullámzó, váltakozó hadiszerencsével folyó kiegyenlített küzdelem folyt Magyarországért a XVII. század végén. A törököt egyáltalán nem egy lendülettel, egy kardcsapással űzték ki a császáriak hazánkból. Sokáig kétesélyes volt a háború kimenetele, és a törököket még a század 90-es éveiben is képesnek tartották arra, hogy Bécsig meneküljenek. És mindeközben a könyv lapjain fel-feltűnik Luigi Marsigli, egy tehetséges olasz hadmérnök alakja, akinek kalandos élete már önmagában is megérne egy könyvet…


Népszerű idézetek

Daynash72>!

Először Debrecen polgárait érte minden eddiginél nagyobb megrázkódtatást, amelyet nemcsak a hazai, hanem a külföldi közvélemény is elítélt. Főszereplője, Antonio Caraffa, az előkelő, nápolyi származású katona, a tudományosan képzett tiszt, az élelmes üzletember – és magyargyűlölő, aki Bastához fogható rosszindulatot és kegyetlenséget tanúsított a magyarok iránt. Szerette magát a magyarok „Isten ostorának” nevezni, mint egykor Attilát hívták Itáliában, s azzal hencegni, hogy „ha csak egy, a magyarok iránt kegyelmet érző vércseppet tudna ereiben, kész volna magán halálos érvágást ejteni”. Gyors és sikeres előmenetelét nagybátyjának, Montecuccoli tábornoknak köszönhette, aki maga sem kedvelte különösebben a magyarokat.

164. oldal - Sötét árnyak Magyarország fölött

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Daynash72>!

Zrínyi Miklós – és tegyük hozzá, kortársai többségének – politizálása alig egy emberöltő alatt teljes fordulatot tett. Induláskor Habsburg-párti, ott látjuk Esterházy Miklós nádor hívei között. A vesztfáliai békekötés után támadt nagy lehetőség elszakadása meghatározó politikai élmény számára: elfordul az uralkodóháztól és egy Erdélyhez hasonló státusú török főség alá adott nemzeti királyság létrehozása foglalkoztatja. A fejedelemség bukásával a tervek és lehetőségek köre bezárul: védekezni kell a török ellen és várni a segítséget újra a Habsburgoktól. Vasvár azonban erre nagyon rácáfol.

23. oldal

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Daynash72>!

A török szövetség gondolata nem azért erősödött meg a 17. század első felében a magyar közvélemény egy részénél – és Thökölynél – , mert azt nagyon kívánatosnak tartották volna, hanem azért, mert a török birodalom volt az egyetlen nagyhatalom, amely a Habsburgok abszolutista politikája ellen támogatást nyújthatott.

29. oldal

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Carmilla >!

    Éppen 15 évvel a mohácsi síkon elszenvedett vereség után, 1541. augusztus 29-én került fel a török félhold Budán a Nagyboldogasszony-templom tornyára s ezzel kezdetét vette az ország új határainak kialakítása.

(első mondat)

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról

Daynash72>!

Az ország szinte saját megsemmisülésével szolgálta a felszabadító háborút. Esterházy Pál nádor nem is tudta elfojtani szemrehányó kérdését. „Mi haszna lesz annak, ha Felséged egyedül, erdők és elhagyott hegyek között fog uralkodni?”

Nehéz elképzelni, hogy a kivérzett hadak járásából folytonosan pusztuló ország hogyan teremtette elő mindezt, hiszen lakosságának a száma a 17. század végén hozzávetőlegesen annyi volt, mint a 15. század második felében, tehát 4 millió.

239. oldal - Magyarország háborús terhei

Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában A török kiűzése Magyarországról


Hasonló könyvek címkék alapján

Pálffy Géza: Romlás és megújulás (1606-1703)
Szádeczky-Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága
Péter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon
Barta János – Horn Ildikó: Három ország egy haza (1526–1699)
Schulhof Izsák: Budai krónika
Nagy László: Kard és szerelem
Lippay János: Posoni kert – 1664
Péter Katalin: A magyar romlásnak századában
Gervai András (szerk.): Mennyei seregek
Hargittay Emil (szerk.): Régi magyar levelestár I-II.