Örökség 20 csillagozás

Varga Írisz Dóra: Örökség

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​jóhoz sosem későn, most adom közre első regényemet tizenéves ifjúk és a
gyermeklélek iránt érdeklődő felnőttek számára.
Kitalált történetem szülővárásomban és környékén játszódik. Itt élik mindennapjaikat a fivérek, a 14 éves Ármin és 12 éves Domonkos, a „valóságos valóság” falain innen és túl, hétköznapiságok és rejtelmek világában. Félelmeik nyomába szegődve járják a gyermekkorból a kamaszkorba vezető kitaposatlan útjukat, folytonosan keresve a kulcsokat a titkokhoz. Eközben megtanulnak bátornak lenni, igaznak lenni, szabadnak lenni. Életük egy nap váratlan fordulatot vesz, édesapjukat lepkekutató szenvedélye Pápua Új-Guineába szólítja, ahol a sors kegyéből rálel fiai „világpolgár” unokatestvérére, akit magával hoz karácsonyi meglepetésként. A 17 éves félárva Dédé élete csupa rejtély. Édesanyjának három éve nyoma vész Pápuán, ez idő alatt egy keresztény misszióban nevelkedik a talányos kilétű Tamás atya oltalma alatt. … És hogy mit is hagyott… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Szülőföld, 2017
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155600593 · Illusztrálta: Horváth Zsófi

Most olvassa 4

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Ez a finom érzékenységgel megírt ifjúsági regény egy világ zajától elzárt, szépséges tündérzugba visz, ami hihetetlen módon mégis itt van Magyarországon, valahol a nyugati határszélen, a Szombathellyel egybeépült Oladon, és a tavaszonként orgonaillatba burkolózó Vasszilvágyon.
A természettel tökéletes harmóniában élve, gyümölcsfák árnyékában, madarakkal, pillangókkal barátkozva itt növekszik, kamaszodik két fiútestvér, akik nagyapjukként szeretett rokonuktól megörökölnek egy burjánzó, bűvös kertet, és egy szinte mesebeli hollót, aki kitartóan jár ezentúl a nyomukban. Meghitt családi környezet bátorítja őket a körülöttük levő világ felfedezésére, kitartóan próbálgatják határaikat, fejlesztik képességeiket, és közben gondosan figyelnek és vigyáznak egymásra. Bepillanthatunk évről évre ismétlődő kedves rituáléikba, a Szent Iván-éji naplemente-lesbe és a hozzá fűződő babonákba, a napfelkelte-kukucskába, a lustálkodós nyári délutánba és a fagyöngyös, hóangyalkás Karácsonyba.
Bevallom, engem ez a bensőséges, kicsiny világ is teljesen elvarázsolt, boldogan gyűjtöttem volna mohát a fiúkkal, kutattam volna kincsek után a Vackorfészerben, a vadkörtefából készült öreg pajtában, megcsodáltam volna a híres oladi Banyafát és a Kastélypark azúrlepkét rejtő üvegházát. A regény lapjai azonban egy távoli, rejtélyes kontinensre vezetnek végül, a biológus édesapát lepkéket kutató tudományos szenvedélye a pápuák földjére szólítja, és ezzel megjelenik a történetben az egzotikum, az elvágyódás, megerősítve egy világpolgár unokatestvér megjelenésével és a családi utazás tervezésével.
Nagy örömömre a regény második része már készül, és ezzel egy színvonalas ifjúsági sorozat veszi kezdetét, gyönyörű, igényes nyelvezettel, sok izgalmas nyelvi leleménnyel, a gyermeki lélek és a családtagokat összefűző meghitt kapcsolat érzékeny ábrázolásával, és természetesen új, kiszámíthatatlan, váratlan pápua kalandokkal.

7 hozzászólás
>!
Hintafa P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Remélem nem hisztek majd nekem és utánajártok magatok is, ha azt mondom, hogy nagyon régen találkoztam olyan kiskamaszoknak íródott könyvvel, ami ennyire mélyen megérintett. (Számomra inkább családi.) Persze van, hogy a történet picit „leül”, belassul a ritmusa, de a kíváncsiságunk továbbhajt az úton. Felnőtteknek legalább annyira ajánlom, mint a gyerekeiteknek. Nemcsak a testvérek (ráadásul fiúk!) közötti kapcsolat, de az édesanya-gyerekek és a szülők közötti viszony is hangsúlyos. Az előzetes figyelmeztetés nélkül kiskamaszodó gyermekem miatt az édesanyával elég szoros sorsközösséget alakítottam ki. Ugyanakkor azt hiszem, hogy ez is olyan színes történet, aminek minden olvasás után más árnyalata hangsúlyos, az olvasó/hallgató aktuális igénye szerint.

A leggazdagabban megrajzolt rész a testvérek közötti kapcsolat, amibe új dinamikát hoz az unokatestvér (Dédé) megjelenése. Ebbe belefér a báty elismerésére vágyakozó kistestvér minden törekvése és a függetlenedni vágyó, a saját útját kereső nagy néha bizonytalankodó szárnypróbálgatásai is. Bónuszként Dédé bölcsességei a képernyőfüggőségről, ami bár nem mentes a didaktikától, nagyon aktuális. A fiúk korában éreztem némi csúszást, viselkedésük alapján könyvbéli koruknál talán két-három évvel fiatalabbnak gondoltam volna őket.

Kár, hogy a borítóban nem tükröződik vissza a sokszínű élmény, amiben részünk volt, hiszen mindez az utazás kezdete. Ugyanis a család repülőre száll, mi pedig utánuk.

Értékeltem a találó cím egyszerűségét, hiszen az olvasóban mély nyomot hagynak örökül a karakterek. A szerző elgondolkodtató mondanivalóját, szép választékos elbeszélői stílusa teszi kategóriájában igen magasra. Ahogy mondani szokták, tartalmas könyv: tele varázslattal, teremtő képzelettel, vágyakozással, finomsággal hétköznapi és egyéb varázslatokkal, amiben talán eljövendő múltunk emlékei is helyet kapnak. Remek élmény.

4 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Varga Írisz Dóra: Örökség

De szeretnék vírus lenni…
Varga Írisz Dóra gépébe belemenni…
és eltulajdonítani, hogy mi lesz a családdal!

Nagyon gonosz ez a könyv – spoiler –, de jó értelemben!
Nehezen tudnám megmondani, hogy miről szólt – inkább csak Ármin és Domonkos mellé csapódva éljük meg a napokat –, mégis elvarázsolt. Nagyon egyedi a hangvétele, csodásan van megírva – átitatja a szeretet. Tényleg öröm olvasni, annyira szép! Tetszett az is, hogy észrevétlenül tanít úgy érzelmi dolgokra, mint az ~ológiákra és a jelentésükre, a latin nevekre, a babonákra.
Ráadásul mindenki szerethető és kedves, ezért mostantól az övék a kedvenc könyves családom! (Nem csak a Völgyi család, hanem az egész pereputty Korvinusszal, Dezsőkével és Vendel bácsival együtt.)

Kedvenc: A nyelvezete valami csodálatos volt! Tetszettek a nyelvi játékok (Azúrnőm / spoiler és a becézések (Kicsi Ember, Dédé, Látó Szem).

Bővebben a blogon…
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2018/06/varga-iri…

>!
Szülőföld, 2017
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155600593 · Illusztrálta: Horváth Zsófi
3 hozzászólás
>!
robinson P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Már az ajánlás levett a lábamról…jó lehet egy ilyen családban gyereknek lenni, felnőni. Grat, élmény volt olvasni ezt a mesés, bensőséges és varázsos kalandok sorát. Tetszettek a szójátékok, a fordulatok.

>!
Annamarie P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Már az első tízen egynéhány oldalon tudtam, hogy ez a könyv nagyon fog tetszeni nekem, igazi kis unikum a mai magyar, kortárs gyerekirodalom terén. Persze vannak kisebb hibái, amivel én most biztos lényegesen elnézőbb leszek, mivel ezektől függetlenül remeknek tartom a könyvet.

Varga Írisz Dóra első könyve egy magyar kis család életébe vezet bennünket, Völgyi Gáspár biológia tanár, s egyben a lepidopterológia (lepketan) neves kutatója, Stefánia, a remek feleség és édesanya, a 14 éves Ármin, és öccse a 12 éves Domonkos.
A címadó Örökségről, rögtön az első oldalakon szó esik, amikor a szülők közlik a fiúkkal, hogy a nagyapa, Dini papa után megöröklik annak kertjét, a vasszilvágyi földi paradicsomot, illetve egy Vackorfészert, egy szájharmonikát, egy focilabdát és egy D-G monogramos szivart. És vagy ezernyi kincset, amit Dini papa szíve rejtett. De a fiúknak nincs sok idejük kiélvezni eme nagy örökséget, mert édesapjukat hatalmas megtiszteltetés éri. Feladata nem kevesebb lesz, mint elutazni Pápua Új-Guineára, és kinevelni egy madárpillangó-állományt, melyet majd áttelepíthet Budapestre.
Magyarán szólva, egyedül kell hagynia a családot egy teljes tanévre. Karácsonykor azonban titokban hazatér, és nem kisebb ajándékot hoz magával, mint a fiúk unokatestvérét, Dédét, akit a sors útjába sodort Pápua Új-Guineán. Dédé édesanyja, Stefánia testvére 3 éve eltűnt, s Dédét egy magyar misszionárius, Tamás atya patronálta eddig. A három fiú Magyarországon marad, készülnek a nyári, pápuai utazásra, amikor is az apa egy hihetetlen felfedezésről küld táviratot nekik. Készüljenek az útra, mert elképesztő dologra bukkant!
Ahogy az a 240. oldalon kiderült, erről csak a folytatásban fogunk majd többet megtudni.

Maga a cselekmény is izgalmas, de itt sokkal több dolog törtnénik, mint misztikus sztorizgatás. Ennek a könyvnek ugyanis számos rétege létezik, amit képtelenség ebben a formában most kifejteni, ezért csak nagyobb vonalakban jelzem ezeket.
Van egy réteg, amely a testvérek közötti kapcsolat színtere. Itt helyet kap a szívbemarkoló, őszinte testvér féltékenység, amivel Ármin borzalmas nagy csatákat vív, és minden erejével próbál felülemelkedni rajta. De emellett igazi patrónusa az öccsének, saját lelkének mélységeiben érzi annak fájdalmait. Valódi szeretetkapcsolat van kettejük között, saját szavakkal, titkokkal, élményekkel és játékokkal.
Az édesanya és édesapa is bevonódnak ezekbe a titkokba, ők ugyanúgy megkapják a kiskamaszoktól a szeretet gesztusokat. A meghittség ábrázolása itt nem légből kapott közhely, hanem a mindennapok része.
Nagyon érdekes az anya ábrázolás, aki jelen van a gyerekek életében, tud minden csínytevésükről, de nem avatkozik bele ezekbe. A szülő, aki szárnyakat ad.
Szárnyakat, ami az anya részéről az érzelmi intelligenciát növeli, az apa részéről az értelmi intelligenciához járul hozzá jelentékenyebben. Mind az apa, mind Dini nagyapa bevonta a fiúkat munkásságába. Az apa részéről ez ugye főként a lepketan, de járulékosan minden logikai készség is, Dini papa részéről pedig egy jóval összetettebb adományról van itt szó. A kreativitás és játékosság olyan szinten épül be a szereplők jellemébe, hogy nincs olyan lapja a könyvnek, ami ne jelentene élményt. Hol arról olvashatunk, mi a különbség a lepkék és a pillangók között, hol egy Csontváryról szóló tanulmányt után kell keresgélnünk, festményeket kell kutatnunk, vagy a pápuai törzsek nyelvjárásaiban nézelődhetünk, majd a következő lapokon a pedellus érdekes teázási szertartásában mélyedhetünk el, miközben az egész hajsza az azúrkék Morphotroides Azurea -ről szól.
A gyerekek magas szinten élik meg az idő értékes eltöltését. Mivel 12-14 évesekről van szó, elkerülhetetlen a mai függőségek szóba kerülése. Van egy halvány didaktikus éle a tablet függőség résznek, de annyira halovány, hogy talán csak mi felnőttek vesszük ezt észre. Az értékes idő felhasználásban inkább az élménydús, szabadságon és kreativitáson alapuló szabad játék kap szerepet. Fantasztikus volt a gyerekekkel átélni a havazásos jeleneteket, a csatangolásokat, a titkos barkas menedékhelyet, és azt a rengetek rítust és hagyományt, amit saját maguk alakítottak ki.
Ismét egy másik rétege a könyvnek, ahogy a hagyományos katolikus családban nevelkedő gyerekben keverednek a misztikus, babonás, mitikus elemek a katolikus hittel. Vannak-e boszorkányok, teljesülnek-e a Szent Iván-éji kívánságok, küldhet-e üzenetet az eltűnt nagynéni, lehet-e az elhunyt Dini papa mellettük Korvinusz, a holló képében?

Izgalmas élmény volt olvasni ezt a könyvet, régóta álmodozok egy ilyen tartalmas fiataloknak szóló írásról. Persze látom a gyengéit is, de nem szívesen hangoztatom. Jót tett volna egy olyan szerkesztő a könyvnek, aki kicsit irányba tartja az erőket. Sok volt a felkapott ötlet, ami aztán nem lett tovább gondozva. Olyan kapkodósra sikeredtek ezek a szálak. Például elképzelhetetlen, hogy a fiúk ne nyúzták volna a focilabdát, vagy a szájharmonikát, ne erősködtek volna, hogy több időt töltsenek a kertben. Az az érzésem volt, mintha mindent ebbe a könyvbe kellene besűrítenie Varga Írisz Dórának.
De az életkorukkal kapcsolatban is zavarok keletkeztek bennem. Ezek a gyerekek jóval fiatalabbak, még akkor is, ha egy burokban élnek. Ez a két legsebezhetőbb pontja a történetnek, amit a következő részben talán sikerül a szerzőnek orvosolni, mert egyébként izgalmas olvasmány ez.

3 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Varga Írisz Dóra: Örökség

„Most jövök rá, különös: a lepkék csupán egyetlen érzékszervünkre hatnak. Ennélfogva viszont rendkívül koncentráltan. A pillangók a festészet nyelvén szólítják meg az embert… A pillangó, mondhatni, a látás művésze.”

Mélyen megdöbbentett, de akárhogy akartam szeretni nekem ez nem ment.
Egyedi történet azt mindenképpen el kell ismernem, de egyszerűen nem tudtam hova tenni, és pont emiatt nem is szippantott magába a kötet.
Ezt igazán sajnálom.
Talán egyszer újra olvasom.

És mivel utazókönyvként volt szerencsém kézbe venni, itt is szeretném megköszönni a lehetőséget.

>!
Gelso P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Ez a könyv egy varázslat!
Egy kapcsolat.
Kötődés.
Egy láthatatlanul létező leheletvékony, de eltéphetetlen selyemszál, amely azóta kezdett el sodródni-fonódni, amióta elkezdtem olvasni ezt a csodálatos, finom írást.
A könyvet befejeztem, a selyemszál elkészült, itt van, bár láthatatlan – kötődés.
Egy állandó érzés.
Megfogalmazhatatlan.
Kötődés a könyvhöz, az intelligens szavaihoz, a csodálatos, szeretettel teli és szeretetben élő szereplőihez. A gyerekekhez. A gyerekeinkhez.
Állandó kötődés.
Nagyon mélyen és érzelmeimben érintett.
Amíg élek és anya lehetek meghatározó lesz.
Nem tudom, hogy gyerek- vagy ifjúsági könyv-e ez.
Számomra mindenképpen anyakönyv.
„- Ezt utálom benned a legjobban! Te még azt is kiszagolod, ami nincs is! Neked hátul is van szemed! Meg az égben! Meg a föld alatt is!” (146.o.)
…sőt, továbbmegyek szülőkönyv
„Mi felnőttek is minduntalan nyomozunk (…) Folyvást keressük az válaszokat a magunk kérdéseire.” (90.o.)
" – Anyukád nagyon erős lehet.
– Á, nagyon is törékeny, az uborkás üveg tetejét sem tudja lecsavarni, s a habveréstől mázsás lesz a karja – mosolygott D. de nyomban el is komolyodott. – De bitangerős, igazad van. A szíve, az akarata, mint a vas. (214.o.)
– Igen, az anyák erősek. De valahogy másképp erősek, mint az apák – szaladt ki Á. száján, de látva, hogy D-t nem zavarja, folytatta a gondolatmenetét. – Az apák eleve erősek. Az anyák viszont gyengeségeikből merítik az erőt. Biztos ezért tudnak példát mutatni nekünk, a fiaiknak, hogyan kell erősnek lennünk." (215.o.)
Nem tudom, hol van Olad, de mindenképpen értékes, megőrzendő hely lehet az a hely, ahol ilyen különleges, titokzatos és varázslatos kert rejtőzik.

"- Ráérsz most?
– Az attól függ, mire!
– Egy titokra.
– Egy titokra mindig. Feltéve, hogy meg akarod osztani velem a te titkodat." (137. o.)

Számomra ez a regény az év legszebb felfedezése lett – igazi társam az életem egy alapjaiban nehéz szakaszában – jó volt elmerülni benne, jó volt, hogy velem volt, hogy olvashattam. Olykor könnybe lábadt a szemem párbeszédeit olvasva.
Szerettem. Szeretem.
Minden anyának, minden szülőnek ajánlom felfedezni.
Melegen ajánlom!

                    
fűpehelypaplan és légtüneménytan

4 hozzászólás
>!
Futóhomok P
Varga Írisz Dóra: Örökség

A képzeletbeli könyvtáram – bár mára vannak megingathatatlan szegletkövei – folyamatosan alakul: friss olvasmányaim kapcsolódnak lazán vagy épp szorosan, több szállal ráfonódva az általam korábban olvasottakhoz. Az Örökség az Utas és holdvilág közelében kért helyet magának. Varga Írisz Dóra regénye szempillantás alatt képes megidézni a békebeli hangulatot, egy értékmegőrző világét, amiben természetesen ugyanúgy mérlegre kerül barátság, testvéri szeretet, szerelem.
A több szálon futó, tehetséggel bonyolított, csipetnyi mágiával jó érzékkel fűszerezett cselekménynél is hangsúlyosabb a Völgyi família példásan összetartó családtagjainak bemutatása. Számomra olykor már zavaróan kerekre tökéletesre festett e szigetszerű mikroközösség: a konfliktusok rövid idő alatt konszenzusban oldódnak fel, a szereplők általában hamar megtalálják a másik fülének legjobban eső szót, a legjárhatóbb utat. A szövegbe szőtt vendégsorok (idézetek a Harry Potterből vagy a Kung Fu Pandából) ugyanakkor pont a minket körülvevő valóságba hivatottak lerántani és üzenni: mindenek ellenére lehetséges a magas minőségű kapcsolatok megélése, megtartása.
A kötet képi világáról: a sok tornacipős ifjúságis borító után üdítő az egyszerű fekete-fehér grafika, tetszettek a finom vonalvezetésű, légies rajzok; harmonikusan kísérik-, ölelik körül a mondanivalót.

Varga Írisz Dóra szépirodalmi igénnyel megírt ifjúsági regényét örömmel olvastam és adom tovább a nagyobb gyerekeim kezébe, kíváncsian várom a véleményüket .

4 hozzászólás
>!
Olympia_Chavez P
Varga Írisz Dóra: Örökség

Amióta felnőttként tekint rám a világ, és én is magamra, azóta tudom, hogy gyerekként a leghülyébb dolog volt részemről, hogy próbáltam siettetni a felnőttséget. Ezt az állapotot már nem tudom visszafordítani, csak vágyakozhatom utána, vagy esetleg egy-két jó könyvnek hála, újra átélhetem egyes pillanatait. Az Örökséggel pedig pont így jártam.
Azt hiszem, hogy amikor igazán jó gyerek voltam, akkor sem értem Ármin és Domonkos nyomába, de ahogy olvastam a sorokat a fiúk lelkifurkáiról, meggondolatlan szószátyárkodásukról, vagy épp játékaikról, titkaikról, örömükről és kétségeikről, rögtön időutazónak éreztem magam.
Szép, lassú folyású történet, egy testvérpárról és családjukról, amiben olyan hétköznapi apróságok ragadnak magukkal, mint a téli hóban angyalkázás, barangolás a természetben, vagy egy rejtekhely, egy titkos klub részesének lenni. Aztán egyszer csak, mint egy álomban, varázslatos és misztikus dolgok történnek, Dini papa telkén, Korvinusszal a hollóval, az ébenfa ládikával, és a pillangókkal. A történet pedig végig itt táncol a valóság és a képzelet varázslatos határán, hogy aztán egy-egy sasszéval kicsit jobbra, kicsit balra, ebből, vagy abból többet adjon.
Volt egy-két apróság, ami kizökkentett a történetből, de ennek leginkább csak én magam vagyok az oka. Nagy szerepet kap ugyanis a hit és a keresztényi élet, ami nekem, mint templomba nem járó embernek, teljesen idegen, illetve a hazaszeretet témaköre, amivel az utóbbi néhány évben fájdalom, de nem nagyon tudok mit kezdeni. De, mivel mégiscsak egy meséről van szó, hát igyekeztem függetleníteni az olvasottakat jelenbéli önmagamtól.
A történet második felében, az unokatestvér megérkezésével a mese át-átcsap egy misztikus és egzotikus nyomozós történetbe, amire ugyan csábító lenne nagyobb súlyt fektetni, de szerencsére mégsem tolja háttérbe az eddig oly szépen adagolt érzelmi életet, a család szerepét, az anya érzéseit, a gyerekek problémáit és fejlődését, amiről érzékenyen és tapintatosan ír. Néha könnyet csal a szemünkbe, néha megnevettet, igazi béke szigete ez a történet. Én ezt a könyvet nyugodt szívvel adnám a kezébe bármely kiskamasznak, hogy egy kicsit kizökkentve a világ erőszakos és pörgő ritmusából, kis időre újra örömét lelje a gyermekkorban, és válaszokat kapjon a ki nem mondott kérdésekre. Várjuk a folytatást!

>!
bagie P
Varga Írisz Dóra: Örökség

5 csillag az alábbi megjegyzésekkel:
* hol a folytatás? kérem! most! :)
* nekem ez a könyv annyira nem fekete-fehér és nem „szögletes”, ahogyan a borító és az illusztrációk mutatják…az én nagyszülős örökségem olyan puha, sárgás-barnás, illatos, őszi leveles, elmúlós, de mégis színes …

Az Álomfejtés fejezetet igyekszem nagyon megjegyezni:
„- Nem tartja – csóválta a fejét Dédé –, ő [Anya] maga a tükör. Benne látod magadat. Ahogy nyilván ő is magát benned. Mert te is tükör vagy neki. Tanulhatsz a hibáiból, ahogy ő is a tieidből. Ez nagy adomány. Majd rájössz. Lassan én is kezdek rájönni. … Egyet mondok, becsüld meg amid van, amíg van! És ne foglalkozz annyit magaddal! Attól tartok, ez a te látószemséged komoly teher a számodra. Változtass ezen! Fordítsd a javadra!”


Népszerű idézetek

>!
szadrienn P

A jövevény rezgőnyárfa is értetten zöldellt a domboldalt aládúcoló támfalban, s a valaha tölgyerdő lakta lankát bíborlilás s krémszínű sarkantyúival beszőnyegezte a keltikevirág.
A tavaszi fűpehelypaplan mostanra gyapjútakarósra edződött. Tömött volt, erőteli, gyönyörű harsányzöld.

40. oldal

7 hozzászólás
>!
szadrienn P

Szerették a kopott, sárgás-barna fotók hangulatát, aranylóvá festette képzeletükben a régvolt időket, ahogy ködös novemberi estéken utcájukat, a Márton Áront, a faluvégi időkből ottfeledett sárgafényű utcai lámpák.

64. oldal

>!
Annamarie P

– Alszol? – hallatszott ekkor lentről?
– Álmodom – morogta Ármin.

65. oldal

>!
Annamarie P

Most jövök rá, különös: a lepkék csupán egyetlen érzékszervünkre hatnak. Ennélfogva viszont rendkívül koncentráltan. A pillangók a festészet nyelvén szólítják meg az embert… A pillangó, mondhatni, a látás művésze.

28. oldal

>!
dtk8 P

– Én azt hittem, a lepke meg a pillangó ugyanaz – mondta Ármin meglepődve. – Hogy szinonimák.
– Nem, nem azonosak. És nem is olyan egyszerű megkülönböztetni őket. (…) Pihenés közben kell meglesni őket! A lepkék lefelé hajtják a szárnyukat, sátorszerűen, így a szárnyuk felső része látszik, míg a pillangók felfelé csukódnak össze, szárnyuk alsó részét mutatva.

194-195. oldal

>!
dtk8 P

Az anya „sajnálom-én-mindent-tudok” tekintetet vetett rá.
– Ezt utálom benned a legjobban! Te még azt is kiszagolod, ami nincs is! Neked hátul is van szemed!

146. oldal

2 hozzászólás
>!
zsjzsj P

-Benned él tovább. A szívedben. És a szemedben – mutatott a bal íriszére.

9. oldal

>!
zsjzsj P

A városi életből a vidéki létbe lassulnak. Otthagytak minden kapkodást, idegeskedést.

13. oldal

>!
zsjzsj P

– De hát minek örülsz?
– Hogy ilyen őszinte vagy velem.

49. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mészöly Ágnes: Slutty az űrből
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Michael Ende: A Végtelen Történet
Theodore Taylor: A homokzátony
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Bálint Ágnes: Hajónapló
Halasi Mária: Az utolsó padban
Havas Zsigmond: Didergők
Sara Pennypacker: Tehetséges Klementin
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg