Ég ​és Föld (Kérdések könyve 1.) 91 csillagozás

Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Volt-e ​eleje az időnek? És lesz-e vége? Kialudhat-e a Nap? Miért hosszabbak a téli éjszakák, mint a nyáriak? Mik azok a fehér éjszakák? Igazából mekkora a Hold? Összeütközhet-e egy üstökös a Földdel? Hogyan születtek a csillagok? Mik a hullócsillagok? Miért éppen a Földön van élet? Miből lesznek a felhők? Mitől ered el az eső? Honnan jön a folyók vize? Hol járhatsz gyalog a tengeren? Mi fűti a Föld mélyét? Hogy született a Himalája? Mitől reng a Föld? Hol érdemes aranyat keresni? Melyek a legpótolhatatlanabb kincsei a Földnek?
Íme, néhány kérdés a sok közül, amelyet a Kérdések könyvének első kötete, az Ég és Föld felvet és megválaszol. A természeti világ rejtelmeibe vezeti be ez a színesen és gazdagon illusztrált mű az ifjú olvasókat, oly módon, hogy már a nyolcévesek is érdeklődéssel lapozgathatják, de még a tizenévesek is bőven kapnak segítséget földrajzi gondjaik megoldásához a kitűnő ábrák révén. Haszonnal forgathatják még a felnőttek is ezt a könyvet,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1985

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Móra, Budapest, 1995
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631173062 · Illusztrálta: Kiss István
>!
Móra, Budapest, 1988
206 oldal · ISBN: 9631155838 · Illusztrálta: Kiss István
>!
Móra, Budapest, 1987
206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631151794 · Illusztrálta: Kiss István

4 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 8

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

SignoraSchneider IP>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Egyike az ifjúkorom legmeghatározóbb csillagászati és tudományos könyveinek.

2 hozzászólás
Röfipingvin P>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

A tudományos könyv, ami az én gyerekkoromból kimaradt. De most pótoltam!
Szép, színes, nagyon jó kis ábrákkal, ám néhol picit túlrészletez. Nem vészes, de azért néha szívesen átlapoztam részeket, és csak később tértem vissza.
Az első száz oldal az éggel, űrrel, csillagokkal, bolygókkal foglalkozik, míg a második száz oldal a Földdel, kialakulásával, és leginkább a geológiájával. Ez engem annyira nem mozgatott meg, mint a könyv eleje, de a földrajzi tanulmányaim azért fel-fel rémlettek.

1 hozzászólás
Szaniszló_Zsolt>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Rongyosra olvastam kiskölökkoromban, betéve tudtam az összes bolygót, csillagot és csillagképet és a Földünk szerkezetét. Nagyon sokáig csillagász akartam lenni a könyvnek köszönhetően. Nagyszülőktől kaptam és gyermekkorom egyik meghatározó könyve volt, a könyvespolcom egyik dísze még ma is.

Shouri P>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Párszor már nézegettem (gyerekként) a képeket, de olvasni eddig még egyszer se olvastam el…
Annak ellenére, hogy nem mai könyv, sok újdonság volt benn a számomra, és kicsit olyan érzésem volt, mintha újra földrajz órán ülnék.
A legjobban a fényképek tetszettek, mert bármelyikre ránéztem, eszembe jutott, hogy bár rengeteget fejlődött már azóta a technika, és most már a Plútóról is van részletes fotó, mégis, ezekkel a régi, homályos, olykor csak színeket ábrázoló képekkel kezdódött minden.
Kincs ez a köny, minden gyermeknek és felnőttnek is ajánlom.

Szumire>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Kevés olyan gyerek van akinek ne lenne a polcán.Lebilincselő.

Koroknai>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Azt hiszem földrajzórán nyomta a kezembe a tanár. A mai napig nem tudom miért, mindensetre karácsonyra ezt kértem. Beleszerettem a csillagászatba. Fiamnak mai napig előveszem.

Papi>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Szüleimtől kaptam meg karácsonyra, nagyon nagyon régen… mennyire szerettem ezt a könyvet. :-)

Quaoar>!
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld

Nyolc-tízéves fejjel lapozgattam a legtöbbet. Néha értettem, néha nem. Később segített igazán. Jó, ha ott ül a polcon, igazán hasznos könyv.


Népszerű idézetek

Röfipingvin P>!

Mik azok a fehér éjszakák?
Dosztojevszkij még regényt is írt ezzel a címmel: Fehér éjszakák. Színhelye Szentpétervár, a mai Leningrád. A Nobel-díjas finn írónak, Sillanpäänek is van egy szép regénye, amely így kezdődik: „Északtájon nyáridőben nincs is igazi éjszaka, csak hosszan tartó, lassan halványuló esti szürkület, amelynek homályából szóval le nem írható fény árad szét: a nyári reggel közeledtének sejtelme.”

30-31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Röfipingvin P>!

Az ón, az ólom és a többi hogyan tudnak párologni?
Hogyne tudnának! Az autókból kipufogó gázokban is sok ólom van. Voltak régen rabok, akiket ólomkamrákban tartottak, hogy az ólomlemezek lassú kigőzölgése megmérgezze őket.

196. oldal

Lunemorte P>!

Nincs olyan fordított világ, se tükörben, se földön, se égen, se űrben, se csillagon, ahol az idő ne egy irányban folynék: a múltból a jövő felé. Ez az irány csakugyan biztos bárhol a világon. Tegnap sohasem lesz többet.

8. oldal (Móra, 1986)

>!

Honnan van tudomásunk erről a távolodásról?
A hozzánk érkező sugarak adnak róla hírt. Ahogy a vonat közeledéséről, távolodásáról sípjának hangja. A közeledő vonat sípszavát élesebbnek hallja a fülünk, a távolodóét tompábbnak, mert jövet összetorlódnak a hanghullámok, menet széthúzódnak. Ha több hullám éri el a fülünket egy másodperc alatt: élesebb hangot hallunk. Ha kevesebb: tompábbat, mélyebbet.
Ugyanez a fényre is áll. Az összetorlódó hullámok kékebbé teszik, a széthúzódók vörösebbé, lévén a kék fény hullámai rövidebbek, a vöröséi hosszabbak.
Mennél távolabbi galaxisok, kvazárok fényét bontjuk fel üvegprizmával vagy optikai ráccsal, a kapott színképben annál nagyobb „vörös eltolódás” jelzi ezeknek a mind szédítőbb távolodását: az egész ismert világ megállíthatatlannak látszó szétszóródását.

88. oldal

>!

Mekkora a belátható mindenség?
Elgondolhatatlanul nagy. A fénysugár sebessége a legnagyobb a világon. Légüres térben 300 ezer kilométert tesz meg egyetlen másodperc alatt. (Levegőben, vízben, üvegben valamivel kevesebbet.) Azt mondod gyorsan: „egy-kettő-három-négy” – s a Hold fénye máris ideért. Elmondod a János vitéz első három énekét, addigra egy napsugár is bőven elröppen idáig. De a legközelebbi csillag sugarai már négy és egynegyed évig vannak úton, mire eljutnak hozzánk. A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló legközelebbi csillagváros fényei vagy 2 millió évig futnak felénk. A legtávolabbi ismert csillagvárosokéi meg már több milliárd – vagyis több ezerszer ezerszer ezer – esztendeig. Az a fény, amelyet most látunk befutni felőlünk – a legnagyobb és legjobb távcsöveken át –, akkor indult el, amikor még meg sem volt a Föld, és nem gyúlt ki a Nap tüze sem. Mi emberi méretekhez vagyunk szokva. Emberi időkhöz, emberi távolságokhoz. A saját araszunk, léptünk, a saját napunk, évünk hosszához. Ezért fér nehezen a fejünkbe, hogy a mindenség ilyen nagy lehet. S ezért ütődünk meg azon is, hogy az atomok olyan kicsikék lehetnek. Részecskéik meg még kisebbek.
De hát a világ már ilyen. És a hihetetlen szűkre szabott atomok, atomi részecskék nélkül a hihetetlen tág csillagbirodalmat sem értheted meg!

12. oldal


A sorozat következő kötete

Kérdések könyve sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad!
Tények tárháza
Kulin György: Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot?
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Tittel Kinga: Kilátók és miniszobrok
Bolgár Györgyi – Csergezán Pál: Híd a folyó felett
Ezt nem hiszem el!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak
Mike Barfield: Nyomozás a kémiai elemek után