Volt-e eleje az időnek? És lesz-e vége? Kialudhat-e a Nap? Miért hosszabbak a téli éjszakák, mint a nyáriak? Mik azok a fehér éjszakák? Igazából mekkora a Hold? Összeütközhet-e egy üstökös a Földdel? Hogyan születtek a csillagok? Mik a hullócsillagok? Miért éppen a Földön van élet? Miből lesznek a felhők? Mitől ered el az eső? Honnan jön a folyók vize? Hol járhatsz gyalog a tengeren? Mi fűti a Föld mélyét? Hogy született a Himalája? Mitől reng a Föld? Hol érdemes aranyat keresni? Melyek a legpótolhatatlanabb kincsei a Földnek?
Íme, néhány kérdés a sok közül, amelyet a Kérdések könyvének első kötete, az Ég és Föld felvet és megválaszol. A természeti világ rejtelmeibe vezeti be ez a színesen és gazdagon illusztrált mű az ifjú olvasókat, oly módon, hogy már a nyolcévesek is érdeklődéssel lapozgathatják, de még a tizenévesek is bőven kapnak segítséget földrajzi gondjaik megoldásához a kitűnő ábrák révén. Haszonnal forgathatják még a felnőttek is ezt a könyvet,… (tovább)
Ég és Föld (Kérdések könyve 1.) 84 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1985
Enciklopédia 1
Kedvencelte 6
Most olvassa 1
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Egyike az ifjúkorom legmeghatározóbb csillagászati és tudományos könyveinek.


A tudományos könyv, ami az én gyerekkoromból kimaradt. De most pótoltam!
Szép, színes, nagyon jó kis ábrákkal, ám néhol picit túlrészletez. Nem vészes, de azért néha szívesen átlapoztam részeket, és csak később tértem vissza.
Az első száz oldal az éggel, űrrel, csillagokkal, bolygókkal foglalkozik, míg a második száz oldal a Földdel, kialakulásával, és leginkább a geológiájával. Ez engem annyira nem mozgatott meg, mint a könyv eleje, de a földrajzi tanulmányaim azért fel-fel rémlettek.


Rongyosra olvastam kiskölökkoromban, betéve tudtam az összes bolygót, csillagot és csillagképet és a Földünk szerkezetét. Nagyon sokáig csillagász akartam lenni a könyvnek köszönhetően. Nagyszülőktől kaptam és gyermekkorom egyik meghatározó könyve volt, a könyvespolcom egyik dísze még ma is.


Párszor már nézegettem (gyerekként) a képeket, de olvasni eddig még egyszer se olvastam el…
Annak ellenére, hogy nem mai könyv, sok újdonság volt benn a számomra, és kicsit olyan érzésem volt, mintha újra földrajz órán ülnék.
A legjobban a fényképek tetszettek, mert bármelyikre ránéztem, eszembe jutott, hogy bár rengeteget fejlődött már azóta a technika, és most már a Plútóról is van részletes fotó, mégis, ezekkel a régi, homályos, olykor csak színeket ábrázoló képekkel kezdódött minden.
Kincs ez a köny, minden gyermeknek és felnőttnek is ajánlom.


1988-ban vettem meg, s nagy érdeklődéssel olvastam. Az előtte csak iskolában tanult ismeretek itt teljesen új színt öltöttek. Minden könnyebben érthető volt, világos, szemléletes, s bámulatos. És persze sokkal több mindent meg lehet tudni belőle környezetünk működéséről, mint amit tanultunk. Nagyszerű alkotás, ha valamire nem emlékszem, vagy nem vagyok benne biztos, csak előveszem, és máris minden egyértelmű. A könyvet be is mutattam részletesen a blogomban: http://regiujkonyvek.blogspot.hu/2017/11/eg-es-fold-kon…


Sokat köszönhetek ennek a könyvnek, mert úgy vélem, sokban hozzájárult ahhoz, hogy a mai napig erősen érdekel a csillagászat, habár nem hobbicsillagász szinten. Tehát gyereknek való és felfogható sok-sok információ és kép van benne. Többször forgattam.
A fél pont mínuszt azért kapja, mert amikor nézem a könyvet, érzek valamilyen hiányérzetet, amit viszont megfogalmazni nem tudok. Tehát az értékéből sokat nem vesz le, szubjektív a fél csillag.
„A végtelenbe, és tovább!” :)
Népszerű idézetek




Mik azok a fehér éjszakák?
Dosztojevszkij még regényt is írt ezzel a címmel: Fehér éjszakák. Színhelye Szentpétervár, a mai Leningrád. A Nobel-díjas finn írónak, Sillanpäänek is van egy szép regénye, amely így kezdődik: „Északtájon nyáridőben nincs is igazi éjszaka, csak hosszan tartó, lassan halványuló esti szürkület, amelynek homályából szóval le nem írható fény árad szét: a nyári reggel közeledtének sejtelme.”
30-31. oldal




Az ón, az ólom és a többi hogyan tudnak párologni?
Hogyne tudnának! Az autókból kipufogó gázokban is sok ólom van. Voltak régen rabok, akiket ólomkamrákban tartottak, hogy az ólomlemezek lassú kigőzölgése megmérgezze őket.
196. oldal
A sorozat következő kötete
![]() | Kérdések könyve sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gábris Gyula – Marik Miklós – Szabó József: Csillagászati földrajz 91% ·
Összehasonlítás - Gellér Tibor (szerk.): 202 kérdés és válasz – Világegyetem, föld ·
Összehasonlítás - Iván Katalin (szerk.): A csodálatos Föld ·
Összehasonlítás - Kósa-Kiss Attila: Rejtőző sasbérc / Csillagvilág ·
Összehasonlítás - Sztrókay Kálmán: Ismerkedés a csillagokkal ·
Összehasonlítás - Hédervári Péter – Marik Miklós – Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma ·
Összehasonlítás - Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról 88% ·
Összehasonlítás - Kovács Zoltán: Népesség- és településföldrajz ·
Összehasonlítás - Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Földrajz 9. ·
Összehasonlítás - Kereszty Péter – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Lakóhelyünk, a Föld ·
Összehasonlítás