Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a német megszállás miatt rövidített 1943-44-es tanévben. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de mint a legtöbb embernek Magyarországon, nekik sem volt fogalmuk arról, mi zajlik körülöttük a valódi világban. Pedig az érettségit követő esztendő még a zaklatott huszadik századnak is legrémségesebb éve volt. A rémségekből két hősünknek is kijutott. Munkatáborok, erőltetett menetek, fogság, hadbíróság… Ez az írás mégsem csak arról szól, milyen kalandosnak is nevezhető módon élte túl a nevezetes „szökőévet” a két barát – egyikük maga a szerző. Hiteles krónika ez a háború végéről, a magyar holokausztról, a jókról, rosszakról, közömbösökről és a mindenen túljuttató derűs életerőről. A szerző több mint fél évszázada távol él… (tovább)
Szökőév 1 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Egy munkaszolgálatos fiatalember visszaemlékezése a II. világháború utolsó éveire. Nagyon elgondolkodtató leírás arról, hogy hogyan dőlhet össze egy érettségiző diák élete anélkül, hogy bármi hibát elkövetne és hogy akár olyan apróságokon is múlhat a túlélés, mint hogy rossz az étel, amit kapnak vagy csak úgy dönt, hogy a beteg társaival marad és nem megy tovább az egészségesekkel. A kötet szereplői egyszerű emberek, egyesek váratlan segítséget nyújtanak, míg mások, akikben megbíztak elfordulnak tőlük. Egy hétköznapi fiú elbeszélése, egyszerű, de olvasmányos stílusban.
Népszerű idézetek
Én az embereket mindig két csoportba osztottam függetlenül színtől, nemtől, vallástól vagy alkattól. Az egyik fajta szerintem a „barlanglakók” leszármazotja, a másik fajta az „indákon élők” utódai. Minden ember vagy az egyik, vagy a másik fajtából származik, vagy most már a keveréke ezeknek. A „barlanglakók” élete beosztott, normális időben esznek, alszanak, mennek vadászni., és nem szeretik a természetet, ami tele van veszélyekkel, oda csak akkor merészkednek ki a barlangból, ha muszájj. Az „indákon élők” imádják a természetet, az indákon repülnek egyik fáról a másikra, és amikor éppen valami gyümölcs kerül a kezük ügyébe, leszakítják és megeszik, bármikor napközben és bárhol. Nincs időbeosztásuk, akkor esznek és alszanak, amikor tudnak. Hát én 100%-osan a barlanglakóktól származom.
105. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével 92% ·
Összehasonlítás - Bárdos László: A dzsidás kapitány 76% ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsébet: A tábornok lánya 77% ·
Összehasonlítás - Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez ·
Összehasonlítás - Vera Adlová: Tavaszi szimfónia ·
Összehasonlítás - Dániel Anna: Erzsébet királyné 76% ·
Összehasonlítás - Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme 65% ·
Összehasonlítás - Sharon Cameron: Beszüremlő fény 96% ·
Összehasonlítás - Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street 94% ·
Összehasonlítás - Markus Zusak: A könyvtolvaj 92% ·
Összehasonlítás