Sánta ​kutya 123 csillagozás

Vámos Miklós: Sánta kutya Vámos Miklós: Sánta kutya

Nők mozgatják a világot, kétlem, hogy ők a gyöngébb nem, inkább a szebb és jobb igen. A rossz általában férfiak műve, a jót majdnem mindig nőknek köszönhetjük. Ők szülnek valamennyiünket, ám amilyen balszerencsések, rendszerint ők is temetnek el. Asszonyi sors Magyarországon a múlt (XX.) században – hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig.Úgy érzem, egyebek közt azért érdemes élni, hogy másokat megörökíthessünk, regényben, szoborban, képeken, vagy akár élőszóban. Magunk is megörökíttetünk, többszöröződik a ránk mért idő, ha továbbadjuk életünk hazugságait és igazságait. E könyvvel azt szeretném továbbadni, amit nőkről és nőktől tudok, térdet s fejet nékik hajtván, szívből, igazán.

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2015
338 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799096
>!
Európa, Budapest, 2014
340 oldal · ISBN: 9789630799096
>!
Ab Ovo, Budapest, 2003
266 oldal · ISBN: 9639378186

Kedvencelte 12

Most olvassa 8

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
Baba082
Vámos Miklós: Sánta kutya

Zokogtál már mosolyogva, állva tapsolva a darab végén? Ha még nem, olvasd el ezt a könyvet, és megtudod milyen érzés, csak vigyázz ne a buszon csukd össze a kötetet, mert bolondnak fognak nézni, persze nem számít ki mit gondol…
Ez a könyv maga a magyar valóság 1910 -től 2002-ig. Lenyomata egy nem túl régi, de annál szívesebben feledett századnak, melyben egyébként drága Nagypapám is élt/ él, és olvasás közben számtalanszor elmerengtem, összehasonlítottam az ő meséit az olvasottakkal.Persze az Ő története más, hisz férfi szemmel és 10 évvel később születve az első világháborút, és a gyermekszülést kihagyva hangzik el.
Nem csak történelmi lenyomat ez a regény, hanem egy igaz ember története, egy erős asszonyé, aki sok dolgon megy keresztül, mégis bírja, bírja, mert bírni kell, mert ez a hosszú élet titka: semmiképp sem szabad meghalni. Akkor se ha éhezel, ha nagyon fáj a verés, ha még jobban fáj a csalódás, ha túl sok körülötted a sánta kutya, de te dafke nem hazudsz, azért se, ha elhagynak, vagy azért mert nem kellesz, vagy azért mert a másiknak csak annyi adatott, ha elsodródsz a szeretteidtől, vagy elsodornak, míg te élveznéd még a puha ölelésüket, ha a végén magadra maradsz, mert meghalt mindenki akit valaha szerettél, de az is, akit gyűlöltél, ha semmi nem olyan, és te sem vagy már olyan, mint valaha voltál, akkor is bírni kell, persze néha elájulhatsz, néha összeeshetsz, néha elvihet a mentő, és mondhatják rád, hogy skrizofÉn, de meghalni, na azt nem szabad!
De nem csak történelmi lenyomat, élettörténet, hanem mély meghajlás a női nem előtt. Akiről az a pletyka járja, hogy gyengébb, ó, dehogy. Erősebb és nemesebb, több benne a szeretet, a kitartás, a könyörület, és főleg az életszeretet. Míg a férfiak kacatokkal játszanak, autókkal pénzzel, hírnévvel, fegyverekkel, és csupa káros, haszontalan holmikkal, addig a Nő életet visz ebbe a komédiába, szépséget, fűszert csempész a Férfi által teremtett kopár világba, s egyik legnagyobb tragédiánk éppen az, hogy mindig újabb szereplőt adunk ebbe a világba… Vámos Miklós célja, miszerint e könyvet a nők előtti főhajtásnak szánta sikerült, és köszönöm minden Nő nevében. Ritkán szokott sikerülni, ha a másik nem nevében közvetít az író, de azt hiszem ebben a műben kiválóan működött a metamorfózis, azt hiszem Miklós bácsi sokat tud rólunk, tőlünk.
Vuca, Évike, Kádár Andorné, Schelle Éva, Solti elvtársnő, Füles, Piroskáné, Solti Éva, Oti néni … sok név, még több élmény, tapasztalat, sok szerelem, sok kis társállat ( egér, gyík, hangya, papagáj, kutya) rengeteg feladat, hozzájuk illő szerep. Egyetlen egy élet alatt. Talán erről is szól ez a könyv, hogy a hosszú élet titka az alkalmazkodás, a jelenben élés, hogy mindig azt tegyük, amit a helyzet kíván tőlünk, és ezt mindig a lehető legbecsületesebben, legjobb tudásunk szerint.
Szeretem Vámos könyveit, mert emberiek, igazak, egyszerűek, mégis több mélység, bölcsesség van bennük, mintha kimondottan pátoszos kötetet olvasnánk, amiben szerepel a „tuti”, az egyetlen igazság.
Ajánlom minden erős nőnek, hogy lássa, nincs egyedül, minden gyengének, hogy lássa, az erősek is gyengék néha, nincs minden veszve, a férfiaknak, akik tisztelik a nőket, mert ők értik a regényt, és a férfiaknak, akik nem tisztelik őket, mert talán megmozdul bennük valami, azoknak nem ajánlom egyedül, akik nem szeretik a szomorúságba vegyített humort, az iróniát, az emlékezést, és az igazságot.

>!
ddani P
Vámos Miklós: Sánta kutya

Nagyon tetszett a Sánta kutya, ez Vámos egyik sikerültebb könyve! Fejezetek egy nő életéből: elejétől a végéig, elliptikusan és időben-nyelvben elhatárolt szakaszokban. Ritkán jó ötlet, ha az író a másik nem bőrébe bújik, de itt úgy érzem (amennyire egyik neműként meg tudom ítélni) jól sült el a mutatvány, Éva hihető, követhető és kevéssé sablonos figura. A hatalmas időtávot ügyesen felszalámizva, igen gondos munkával adagolja az író a különféle történelmi korszakok és közegek nyelvezetét, századeleji falusi sváb dialektustól a rendszerváltás körüli hivatalos szólamokig igazán kidolgozottnak hat a szöveg. Ehhez egy maratoni életút, Schelle Éva sokszoros metamorfózisai nyitnak teret, nyelvi és tapasztalati, családi és emberi, biológiai változásai során mindvégig humorral és megingathatatlan hazugságkerüléssel meséli az életet, a kisbetűset. Sokat sír, szeret, és örül, igazán rokonszenves ember. A gyerekkor és öregkor évei tetszenek nekem leginkább, és valamiért úgy érzem néhol inkább egy-egy téma bemutatásának veti alá Vámos a mesélést (pl az 56-os szálnál), ami önmagában nem is baj, nekem mégis jobban tetszett a két széle, ahol nincs annyit útban a nagyvilág és az ő történelmi eseményei. Jó könyv ez, annak is ajánlhatom, aki amúgy is szereti a szerző dolgait, de annak is bátran, aki még nem olvasott Vámos Miklóst.

1 hozzászólás
>!
Izolda P
Vámos Miklós: Sánta kutya

Egyszer elkezdtem már ezt olvasni, de az elején a sok sváb beszéd akkor elvette a kedvem, nem volt kedvem kibogozni a mondatokat. Most jött el az újraolvasás ideje. Jókor.
Éva életében végigkövetjük a huszadik századi eseményeket, jönnek „sántakutyák”, szerelmek, újrakezdések. Nem először, de most is dobolt bennem a hála, hogy nem 70 évvel korábban születtem…
És újra rá kellett jönnöm, mennyire szeretem Vámos Miklóst. Mert olyan emberekről mesél, mint amilyenek a nagyszüleink voltak, lehettek. Mert egyszerre nevettet és ríkat meg. Ahogy az utolsó fejezetben. Hopp, még egy könnycsepp…

>!
Goofry P
Vámos Miklós: Sánta kutya

Ebben az írásban a huszadik századi magyar történelem fontos és sorsfordító fordulópontjain „sántakutyázik” át Vámos Miklós hősnője. Minden egyes fejezet után újrakezdve életét új névvel, új társsal, új szerepkörben. Csak a törhetetlen emberanyag a régi, és ahogy haladunk előre az időben, mind több nehézfém rakodik a főszereplő csontjaira, vagyis a körülmények, a körülállók hatása örök!
A regény vége felé ez ekképp csúcsosodik ki egy belső monológban: „Talán nem csak teveled történik. Lehetséges, hogy éppen az a sors méretik a nőkre, hogy fokozatosan elveszítsék az ÉN-t, avagy inkább feladják, mert kell bennük hely az Ő-nek. Férjnek, gyereknek, egérnek, kutyának, hangyának … szeretőnek. Visszatekintve megállapíthatod, minden adandó alkalommal háttérbe szorítottad tenmagad, szabad utat adván valaki másnak.” (…) „Cipelhetem a sok-sok kacatot a sírig. Ez mind az ő kacatjuk… hol az enyimé? Alkalmasint azt meg ők viszik? Nem hinném.”

Az író a fülszövegben ezzel a néhány mondattal ajánlja munkáját az olvasó figyelmébe: „Úgy érzem egyebek közt azért érdemes élni, hogy másokat megörökíthessünk, regényben, szoborban, képekben vagy akár élőszóban. Magunk is megörökítettünk, többszöröződik a ránk mért idő, ha továbbadjuk életünk hazugságait és igazságait. E könyvvel azt szeretném továbbadni, amit nőkről és nőktől tudok, szívből igazán.”

A teremtés koronájaként, csak gondoljunk bele Tisztelt Uraim! Van-e biztonságos Hátország, élhető hétköznap? Létezhet-e bármiféle ünnepnap a családokat Hátukon hordó gyengébbik nem odaadó munkája nélkül? – Bezonyám: „A nők mozgatják a világot.”

Tisztelgés és meghajlás ez a könyv a sokat adó, sokat tűrő, sokat bíró női nem előtt. A kerek egy világon csak ők A Szépek, minden más csupán olyan mint…

1 hozzászólás
>!
modus_operandi
Vámos Miklós: Sánta kutya

Vámos Miklós meglepett engem. Első találkozásom a szerző műveivel és levett a lábamról!
Egy kicsit emésztenem kellett magamban az olvasottakat, ezért gondoltam utánaolvasok, mi ihlette a szerzőt, hogy a történelmet egy asszonysorson keresztül mutassa be. És ami még inkább kiváltotta a döbbenetemet, az nem más, mint hogy A Sánta kutya női főszereplőjének alakját egyébként Faludy György ihlette, akiről látott egy fotót, amelyen úgy nézett ki, mint egy nő és ez indította be, hogy elgondolja, hogy egy nő az élete során miken mehet(ett) keresztül. Szerintem bárki bele tud helyezkedni a főszereplő életébe, mert olyan primitív egyszerűséggel ír az egyszerű ember egyszerű életéről és nő lévén mindig muszáj elgondolnunk, honnan indultunk, kik vagyunk és hová tartunk.
Mert egy nő az élete során nem csak nő, hanem valaki szerelme, felesége, anyja és és sok más, de leginkább a reménye.

>!
sassenach
Vámos Miklós: Sánta kutya

Imádom!!!! Ez az ember egy zseni! Nem tud rossz könyvet írni, minden alkotása nagyszerű!

>!
moni79
Vámos Miklós: Sánta kutya

Emlékeztet (az eddigi) egyik kedvenc Vámos-könyvemre, a Zenga Zének-re, főleg az első része. Abban is központi szerepet kapnak a hazugságok, az elhallgatás-társadalmi, családi és egyéni szinten. Ez a könyv is ugyanúgy egyszerre vicces és szomorú, emellett tele van nyelvi játékokkal.

>!
sagittarius
Vámos Miklós: Sánta kutya

Magyar ember szemével visszatekintve a XX. század történéseire megállapíthatjuk; nem volt egy sétagalopp. Az első világháború és annak ránk nézve tragikus lezárása, a második világháború a holokauszttal, majd a Rákosi-éra megpróbáltatásai, az 1956-os népfelkelés és következményeként a tömeges disszidálás, majd a Kádár-kor megtorlásai… Az említett események valamelyike – születésünk idejétől függően – mindnyájunk életében nyomot hagyott. A regény főhőse olyan „szerencsés“ volt, hogy – bár sok megpróbáltatás árán – valamennyi említett történést sikeresen túlélte. Ez a túlélés azonban számára sem volt diadalmenet. A megpróbálatatások sorozatán átvergődve jutott el a végső mozzanatig. Ekkor már csak az általa befogadott és megszemélyesített kutya barátságát tudhatta magáénak.
Különleges megoldást alkalmazott a szerző akkor, amikor a főhőst a különböző korszakokhoz fűződő epizódokban más-más néven szerepeltette. Vuca, Kádár Andorné, Schelle Éva, Solti elvtársnő, Füles, Piros(ká)né, Solti Éva, Oti néni elnevezés a változásokban gazdag élet egy-egy stációját jelentik. Apró örömök, nagy csalódások szegélyezték hősünk életútját. Ő azonban a sok sánta kutya csaholása ellenére is igazi nő, és egyenes ember tudott maradni. És ezt nem minden 92 évet megélt ember mondhatja el magáról.
Vámos Miklós amellett, hogy emlékeket ébresztett bennem, újólag elgondolkodtatott, megmosolyogtatott és elszomorított. Köszönet érte.

>!
kiscsillag0310
Vámos Miklós: Sánta kutya

Négy és fél csillag, mert nem imádtam annyira, mint a többi Vámost, amit eddig olvastam. Az első fele jobban megfogott, körülbelül az ’56-os eseményekig élveztem úgy, mint az Apák könyvét vagy a Zenga zéneket korábban. Ez nem jelenti azt, hogy a második fele nem tökéletes… csak annál nem éreztem azt, hogy ezt nekem írták.

Mindenesetre ezt az élményt is köszönöm, Vámos Miklós, még találkozunk! :)

>!
AeS P
Vámos Miklós: Sánta kutya

Ezt a könyvét rettentően szeretem, csak a végére mindig kilencvenéves öregasszonynak érzem magam, és nem bírok felkelni a fotelből, ami mellesleg Vámos írói zsenialitását bizonyítja újfent.


Népszerű idézetek

>!
motyi11 P

Amíg Oti néni lábai jobban szolgáltak, havi rendszerességgel ellátogatott Ditke sírjához, s egyúttal a sajátjához is, a plébánatos úr régi kedves ismerősként köszöntötte, biztató mosollyal, épp csak azt nem mondta: Már nagyon várjuk, drága asszonyom!

243. oldal

>!
kiscsillag0310

Nagyapám utálta, ha magamba mélyedve ücsörögtem a kemencesutban, rám is szólt, ne mélázzak annyit, megárt. Nem bírom eldönteni, tényleg árt-e, mindenesetre könnyebb az élet, ha nem nyűglődök azon, mi vót, mi lesz. Okosabb arra figyelni, ami éppen mostan van.

57. oldal

>!
Baba082

A hosszú élet titka az, hogy semmiképp sem szabad meghalni.

307. oldal 7. fejezet - ?(kérdeztem) (Európa, 2014)

>!
moni79

Talán nem csak teveled történik. Lehetséges, hogy éppen az a sors méretik a nőkre, hogy fokozatosan elveszítsék az Én-t, avagy inkább föladják, mert kell bennük a hely az Ő-nek. Férjnek, gyereknek, egérnek, kutyának, hangyának…szeretőnek. Visszatekintve megállapíthatod, minden adandó alkalommal háttérbe szorítottad tenmagad, szabad utat adván valaki másnak.

179. oldal

>!
kékmadár

Csudálatos könyvei vótak Schipecz tanító úrnak, igen féltette őket, naponta porolta tollseprővel, és vasárnap lehetett látni, ahogyan egyenként porolgatja az ablakban, óvatosan nyitogatva-csukogatva a lapokat.

40. oldal

>!
kiscsillag0310

Korán keltem aznap, de nálam is korábban az égi fények, ragyogott odakünn a világ, még abba a homályos kis odúba is begomolygott belőle egy kevés. Arra gondoltam, milyen jó, hogy az Úristen néha ilyesfajta ünnepet rendez az embereknek, csak mi nem tudjuk, mikor, miért. Annyi baj legyen, elég, ha élvezzük. Általában nem becsüljük, ami megadatik, azt sokkal inkább, ami nem.

63. oldal

>!
Ydna

Szerintem én már majnem meg vagyok gyógyulva. Csak nincs kedvem appahagyni a betegeskedést, mer akkor ők appahagyják a kényesztetést.

11. oldal

>!
Ydna

A vacsora összességében kiválóan sikerült, semmi nem égett oda, és senki nem sértődött meg nyolc napon túl gyógyulón.

207. oldal

>!
Izolda P

Irigyelte Wandát, aki a konyhaasztal alatt heverész ilyenkor, ott a leghűvösebb, a nyoszolyáján, vagyis a lyukverte lópokrócon, mely még a második világháborúban kezdte szolgálatát. Régebben, amikor még le tudott hajolni, Oti néni forró nyári napokon be-bebújt hozzá, feküdtek ott nagy egyetértésben, Wanda nyalogatta a gazdáját, oly óvatosan, ahogy a kölykeit tisztogathatta, ha voltak néki valaha.

253. oldal

>!
bgea

Élvezzed a magányt. A magánzárka egyetlen előnye. Magányzárka…

Ab Ovo, 2003. 119.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Alison Weir: Lady Jane
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Czakó Gábor: Aranykapu
Laczkó Géza: Rákóczi
Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium
Nyíri János: Madárország
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Pusztai Andrea: A sárkányölő
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony