bár 80 csillagozás

Vámos Miklós: bár

„Art ​várta, hogy befusson a lány, akit a Zanzibárban ismert meg két napja. Várta, de nem túl izgatottan. Egy ilyen bárkapcsolat eléggé kiszámítható ívű. Tíz évvel ezelőtt Art még tisztára takarította a lakást, virágot tett az ólomkristály vázába, s megpróbálta beszerezni az illető nő kedvenc italát, ha tudta. Ha nem, igyekezett kitalálni. Most hason feküdt a szőnyegen, s egy rondán gépelt kéziratot olvasott. Kortárs magyar író – Art látásból ismerte, kötözködő mitugrász – novellája volt, melyet holnap kell fölolvasnia a rádióban, húszezer forintért. Megéri. Bár a szövegtől tarkótájt fájni kezdett a feje. A kortárs magyar író végtelen párbeszédekben nyilvánult meg, két hőse mögé bújva. Minden megszólaláshoz szolgálatkészen odabiggyesztette: – mondta Béla. – mondta Bella. – mondta Béla. – mondta Bella. Istenem, ki a fene mondaná, ha összesen két szereplő van? Miért nem egyénítette őket inkább? Egy nő másképp fejezi ki magát, mint egy férfi, nem igaz? Hemingway jutott eszébe, aki a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1998

Tartalomjegyzék

>!
Ab Ovo, Budapest, 1998
220 oldal · ISBN: 9637853707

Enciklopédia 1


Kedvencelte 10

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Bélabá P
Vámos Miklós: bár

Nagyfokú bárdolatlanság lesz. Nem tudok öt csillagot adni, mert nem múlja felül az Apák könyvét. Bárgyú tekintetem a papírra vetem és agyalok…
Bárcsak tudnám, hogy hányast adjak? 4,5 csillag lesz (4,4 pont).
Barbárságot követek el? Talán.
Habár nem igaz ez.
Bárhogy is nézem, ez a könyv nem teljesen hibátlan. Bár, ki tudja?
Megkérdezhetnék bárki mást, hogy mit is gondol róla.
Azt mondom, érdemes volt elmennem érte a könyvbárba, izé… a könyvtárba.
Tudtam, hogy Vámos Miklós egyedi stílust képvisel.
Ámbár, ez elmondható sok jelentős íróról.
Nagyszerű novellák vannak a kötetben, például:
írni, madárlátta ház, könyvbár, bársonyvirág, ámbár tanár úr, kínai hó,
a báró ahol tud, segít, híd, botvinnik és tal, bárka
Azt hiszem ennyi lennék. Habár… tudnék még mesélni.

Egy iptom meg egy iptom az két iptom! Tudjátok ti egyáltalán, mi az Egyiptom?

6 hozzászólás
>!
Gelso P
Vámos Miklós: bár

Nagyon régen olvastam már Vámost, van annak már 10 éve is tán így csak remélni tudtam, hogy színvonalas, szép-írást kapok. Igen, azt kaptam, amit vártam.
Szívből ajánlom, mindenkinek, aki szereti a bennünket körülvevő, „utca porában” heverő történeteket, amelyeknek akár mi is lehetnénk szereplői, mert ő nemcsak meglátja a porban, de le is nyúl értük, és elénk festi, hol bárok füstjéből áradó, bennünket beburkoló letargiaszürkén, hol reménytelen-gyászfeketén, hol izzasztó és vakító napsárgán, hol sz@arbarnával fröccsentve-tarkítva, hol hűvös-erdőzölden, hol krétafehéren, hol (szilvás)gombócaranyszínével, hol az útlevél kékszínén, tábortűz ill. pörkölt-pirosan, fiatallány-rózsaszínen stb. stb. ezeket a kis sztorikat.

Letargikusak, szomorúak, sokszor reménytelennek tűnő élethelyzetek tárulnak elénk – én valahogy mégis érzem az írásokból áradó a bárfüsttel tartósított keserédes íz kísérőjeként az író optimizmusát – hogy mindezek ellenére van remény egyszer boldognak lenni, vagy arra, hogy életünk jobb irányba terelődik, párt találunk, (vagy végre elveszítjük) vagy akár végre szabadnak, felszabadultnak érezhetjük magunkat. Vagy akár ledobálva/levetkőzve „mindent” magunkról észleljük végre önmagunkat.

Sok szép történet, szerettem Ámbár tanár úrét, mert önfeledten megkacagtatott, de akár a bárkapcsolat, ami Halász Margit Átlagéletkor-át idézte fel bennem; és a sok közül talán legmélyebben a gombóc*, a könyvbár, botvinnik és tal, a híd, a milibár vagy akár a báró ahol tud, segít érintettek meg.

A könyvet (nem újraolvásként) az Egy tavasz Vámos Miklóssal c. kihíváshoz olvastam.

*Látom, most már, hogy az sem véletlen, hogy a főszereplő ifj. Ahács Vérus, és Eszter – http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszter

(+Idézet)

>!
icu79 P
Vámos Miklós: bár

Pár éve itt a Molyon volt egy kihívás, ahol a teljesítők között dedikált Vámos Miklós könyveket sorsoltak. Így lett ő az enyém! Ráadásul amikor kézhez kaptam a könyvet, akkor ért a második meglepetés, mert a dedikálás a születésnapom dátumával történt. :) Azóta érzem, hogy ez a könyv különleges számomra. Épp ezért halogattam az olvasását. Mint, amikor evés közben az ember a legjobb falatokat a végre hagyja. Nos, remélem, hogy részemről ez semminek sem jelenti a végét, mert „bár” olvastam már az írótól, ezután még többet szeretnék, zseniálisnak tartom. A történetek mindegyike valamilyen módon megérintett. Nem tudok és nem is akarok külön-külön címeket kiemelni. Talán csak annyit, hogy én nem láttam az Ámbár Tanár úr című filmet, eddig nem is érdekelt, de most, hogy eszméltem, hogy ez innen van, talán kap egy esélyt.

>!
Kyupirappa
Vámos Miklós: bár

Az első könyvem a szerzőtől. Azért ezt választottam, mert az egyik novella érettségi tétel lesz később.

Meg kell mondjam, kellett egy kis idő, hogy bele tudjak rázódni ebbe a kissé zavaros világba, nem tudtam belecsöppenni azonnal. Ám amikor ráéreztem az ízére, tudtam vele haladni rendesen. Érdekesnek tartottam, hogy a szereplők – teljesen átlagos emberek -többször előkerülnek és a könyv haladtával az ő történeteik is folytatódtak. A novellákat lehet külön-külön is olvasni, de nem ajánlom. Voltak felejtős novellák, éppúgy, mint szuperek is.

>!
Ab Ovo, Budapest, 1998
220 oldal · ISBN: 9637853707
>!
stippistop MP
Vámos Miklós: bár

Most már elmondhatom, hogy odavagyok a különálló, de valahol mégis összefüggő történetekért. A kis kövér gyerekért, Botvinnik és Tal-ért, az összes esendő emberért. Muszáj. Kedvenc.

2 hozzászólás
>!
krlany I+SMP
Vámos Miklós: bár

„Abban biztos voltam, hogy a legelső mondat a legfontosabb, az egész mű sorsát eldöntheti.”
Végig azt éreztem, ezt az elvet követi az író. Az írásainak a kezdő sorai a legtöbb esetben odaszögeznek a fotelba. Nagyon erős ebben. Ám ezzel együtt is, a végére mintha elfáradnának egy kicsit.
A kezdő novella viszont zseniális (irni). Úgy akartam, hogy végig csak ilyenek legyenek!:)

>!
robinson P
Vámos Miklós: bár

10 év után újraolvasva is nagyon tetszett! Még mindig megfog, elvarázsol, olyan „régimódi, mesélős” keserédes, mint az élet. Nagyon valós.
http://moly.hu/kihivasok/konyv-es-zene
6.A könyv Vámos Miklós:bár című novelláskötete. Annyifélék vagyunk, olyan színes, hol vidám, hol szomorúak, emberiek. Sok fanyarul kedves történet, ami akár veled, velem is megtörténhetett. Nagyon tetszett a gombóc, barbár, Csehov a padon, madárlátta ház, könyvbár, főmozi, kínai hó, bárkapcsolat, botvinnik és tal története. Lélekmelengető,elragadóan humoros, néhol nagyon szomorú, olyan, mint az élet.
A dal pedig, ami mindenkiről, rólunk emberekről szól Koncz Zsuzsa :A város fölött slágere.
http://youtu.be/N36F_EP6W2k
keserédesen szomorú.

>!
Riam
Vámos Miklós: bár

Érzések… kapcsolatok… sorsok… Mindenki kicsit olyan, mint a kavics, amelyet vízbe dobnak, hullámokat vet, fényt tör, a maga módján befolyásol számtalan dolgot.
Minden apró karcnak szeletnek megvan a mondanivalója, az önálló története, mégis az utolsó darabbal forr össze egyetlen egésszé.
Minden szereplő hozzáteszi és elveszi a maga részét a teljességből. Akarva-akaratlanul olyan sorsokat is befolyásol, amelyeknek talán tudatában sincs.
Nem gondoltam volna, hogy Vámos ennyire jó író. Anélkül, hogy pszichológiai fejtegetésekbe, didaktikus monológokba bonyolódna, csodálatos egyszerűséggel ábrázolja az emberi sorsokat. Abszolút 5/5.

>!
Stendhal
Vámos Miklós: bár

Nagyon-nagyon életszagú, keserédes, itt-ott fájó, hétköznapi történetek. Ismét nem csalódtam.

>!
sagittarius
Vámos Miklós: bár

Mint a kaleidoszkóp, olyan sokszínű, változatos, érdekes, megható, humoros történetet tartalmaz a kötet. Olyant amit, Vámos Miklóstól megszokhattunk. Engem főként a könyv első felében szereplő történetek ragadtak meg. Nevezetesen a „bárzene”, a „gombóc”, a „halhatatlan” , a „barbár”, a „kár” és az „ámbár tanár úr” című opusz tetszett a legjobban.
Amúgy, nálam 5 *.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

könyvesboltban mindig olyasfajta izgalom fogta el, mint az alkoholistát, mikor a bárpulthoz lépve szemébe ötlenek az üvegek, így volt ő, ha megpillantotta a polcokon a téglaformájú tárgyak seregét, melyeket hétköznapi nyelven könyveknek hívunk, azonnali heves vágyat érzett, hogy levegye, fölüsse, megtapintsa valamennyit

85. oldal, könyvbár

>!
stippistop MP

Eladdig sosem jártam templomban, nem hallottam vallásról, Istenről, feszületről. A sarló és kalapács évei voltak azok. Ma már kiszámíthatom, 1956 nyarán történt.
Kiáltás készülődött bennem, de megbénított a félelem. Ekkor vettem észre az odaszögezett ember talpa alatt a négybetűs föliratot. Hófehéren fénylett.
IRNI
Az ékezethibán átsiklottam. Természetesnek véltem, hogy éppen ezt írták a vaskos könyv fölé. (Talán ha azt olvasom: SIRNI, alanyi költő lesz belőlem.) Világos: irni kell. És persze olvasni. Legyen meg az ő akarata.

irni, 8. oldal (Ab Ovo, 1998)

8 hozzászólás
>!
Maya 

Pusztán azért, mert valakinek a mondataiból olykor hiányzik az állítmány, még nem biztos, hogy nem állít semmit. Esetleg épp ellenkezőleg: túl sok mindent szeretne kifejezni egyszerre.

156. oldal (ámbár tanár úr)

>!
robinson P

Andor reggel kilenc tájára jelezte érkezését. Ehhez képest mindjárt dél. Nős ember volt, de Nóra remélte, idővel épp úgy elhagyja a nejét, mint ahogyan őt, Nórát hagyta ott a férje egy fiatalabbért. E kalkuláció számítási hibája: Andor felesége fiatalabb Nóránál.

kínai hó, 175. o.

>!
robinson P

A kövér kisfiú bármit megtett volna, hogy társai szeressék. Bár… társai nem voltak. Csak osztálytársai.

a báró ahol tud, segít; 191. o.

>!
robinson P

Fogadkozott, bárhogyan végződik is, ő soha többé nem hallgatózik, nem találgat, nem képzeleg, túl veszélyes kaland mások életébe bonyolódni, veszélyes és fájdalmas, mint minden emberi játék.

bárpult, 136. o.

>!
vöri P

Arra gondolt, hogy amilyen reménytelen sivatag az emberi sors, egy-egy ilyen pillanat oázis, és csupán ezért érdemes élni.

bárpult, 133. oldal

>!
krlany I+SMP

Egészen addig mentem, míg az utcasarokra nem értem. Mi lehet a sarkon túl? Eszembe ötlött az Óperencián túl, ahol a kurta farkú malac túr. Talán errefelé is találok kurta farkú malacot, vagy más holnemvolt csodát.

7. oldal, irni

>!
robinson P

Maga szeret énekelni, Ignác? Legalább a fürdőszobában?! Á, szerintem ott sem szokott. Sótlan egy alak maga, Ignác. Ahogy így elnézem, jót tenne magának, ha énekelne. Na?!

főmozi, 144. o.

>!
Maya 

könyvesboltban mindig olyasfajta izgalom fogta el, mint az alkoholistát, amikor a bárpulthoz lépve szemébe ötlenek az üvegek, így volt ő, ha megpillantotta a polcokon a téglaformájú tárgyak seregét, melyeket hétköznapi nyelven könyveknek hívunk, azonnali heves vágyat érzett, hogy levegye, fölüsse, megtapintsa valamennyit

85. oldal (könyvbár)


Hasonló könyvek címkék alapján

Háy János: Napra jutni
Tar Sándor: Ennyi volt
Lázár Ervin: Mesék felnőtteknek
Tar Sándor: Lassú teher
Tar Sándor: A 6714-es személy
Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok
Lázár Ervin: A Masoko Köztársaság
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Szabó Magda: Alvók futása
Hajnóczy Péter: A fűtő