Magyarország ​társadalomtörténete a XX. század második felében 16 csillagozás

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében

Hogyan változott a magyar társadalom szerkezete, egyes csoportjainak helyzete, belső tagoltsága és összetétele a II. világháborút követő évtizedekben? Miként alakult át az értékrendszer, a közgondokodás, az életmód és a hétköznapok rendje a XX. század második felében? Milyen történelmi tényezők húzódnak meg a változások hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni ez a könyv, amely az első kísérlet az elmúlt fél évszázad magyar társadalmi folyamatainak történeti áttekintésére, összegzésére.Az adatgazdag kötet használatát táblázatok, grafikonok, valamint az egyes témakörökben történő tájékozódást segítő irodalomjegyzék könnyíti meg az olvasó számára. A gondosan válogatott fotók széleskörűen illusztrálják e korszak társadalmi változásait.

>!
Osiris, Budapest, 2005
390 oldal · ISBN: 9633898137
>!
Osiris, Budapest, 2002
390 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633799112

Enciklopédia 91

Szereplők népszerűség szerint

román

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország · Csehszlovákia


Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

OlvasóMókus>!
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében

Az egyik kedvenc tankönyvem volt a főiskolán! Csak ne kellett volna vizsgázni belőle… :o) Éppen ezért tervbe van véve a kötelezettség nélküli újraolvasása.

AeS P>!
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében

Szociológiaelmélet szigorlaton kihúztam Valuch tanár úrnál az Agrárproletariátus c. tételt. Nem sok választott el attól, hogy hátradőljek, karba fonjam a kezem, és azt mondjam neki: Hallgatom!
E rövid példabeszéddel igyekeztem összehasonlítani a kettőnk tudása közti különbségeket. Ahhoz képest mondjuk ez a könyv egy erős vázlat, de minden beadandómat, meg mindkét szakdolgozatomat megdobta fél-fél oldallal az összefoglalásnál, úgyhogy hálás vagyok neki.


Népszerű idézetek

Milán>!

A földreform 1945-ben elsősorban politikai és szociális indíttatású intézkedés volt, bár jelentős gazdasági okok is meghúzódtak a háttérben. Társadalmi hatását tekintve azonban az a legfontosabb, hogy megerősítette a paraszttársadalmat abban a meggyőződésében, hogy a paraszti mobilitás hagyományos útja – aminek meghatározó eleme a föld és a műveléséhez szükséges eszközök magántulajdona – a közelebbi és a távolabbi jövőben is járható lesz.

16

Kapcsolódó szócikkek: 1945
Milán>!

A politika- tudományi meghatározás szerint jobbközépnek tekinthető politikai erők képviselői körében gyakorlatilag általános volt az a vélemény, miszerint olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek a szuverenitás helyreállítása után lehetővé teszik a polgári demokratikus viszonyok fenntartását, zökkenőmentes működtetését. Ezen elvek köré szervezte programját a Kisgazdapárt, majd a belőle kivált Magyar Függetlenségi Párt és a Magyar Szabadságpárt, a Demokrata Néppárt, valamint a Polgári Demokrata Párt. Ismertebb képviselői közé pedig Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkára, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán és Moór Gyula, Barankovics István, a Demokrata Néppárt vezetője, Teleki Géza, Supka Géza sorolható.

18

Milán>!

Csécsy azt a kérdést járta körül: mi várható a háború után a polgár szempontjából. Úgy vélte, az igazi polgár nem zárkózhat el a változások elől, részt kell vennie azokban. Annak a polgári demokráciának ugyanis, amelyik nem törekszik a társadalmi különbségek mérséklésére, lejárt az ideje. A „polgárság elszalasztottá azt az esélyt, hogy a maga politikai életformáját ebben az országban megvalósítsa. […] mindannak, amit a magyar kormány kommunista vezetés alatt máig véghez vitt, legalább hetvenöt százalékát egy radikális polgári demokráciának is vállalni kellett volna. […] Biztos, hogy mindezt nem ugyanúgy csináltuk volna, hanem más módszerekkel, más hangnemben és más ütemben.” [Csécsy Imre (1948) 1988]

19

Milán>!

A tekintélyes mozgalmi múlttal rendelkező szociáldemokrata politikusok – Kéthly Anna, Bőhm Vilmos, Peyer Károly – magától értetődően saját pártjukat, illetve általában a szociáldemokráciát tartották a kialakulóban levő magyar demokrácia letéteményesének.

19

Milán>!

Azt, hogy a kommunista elképzelések a valóságban mit is jelentettek, a legszemléletesebben Révai József foglalta össze 1948-ban: „Bizonyos, hogy a proletariátus diktatúrája erőszak is. De erőszak csak a dolgozó nép ellenségeivel szemben. […] A proletárdiktatúra lényege azonban nem ez. A lényege: a dolgozó tömegek, az egyszerű munkások és parasztok önálló életre és cselekvésre ébresztése, a dolgozók bevonása az állam és a gazdaság igazgatásába, az új élet építésébe. […] Demokrácia a szó igazi értelmében csak a kisajátítók kisajátításával, csak a kizsákmányolok uralmának megdöntésével kezdődik.” (Révai József 1949)

20

Kapcsolódó szócikkek: 1948 · demokrácia · proletárdiktatúra · Révai József
Milán>!

A politikai berendezkedés diktatórikus jellegű. Ebben a felfogásban a hatalom önmagában vett érték. A diktatórikus berendezkedésre pedig azért van szükség, hogy megvalósulhasson az addig „elnyomott osztály”, a munkásság uralma. Lényegét tekintve a kommunista hatalom szélsőséges osztály-, illetve párthatalomként értelmezhető. A kommunisták által képviselt és a társadalom felé erőszakosan közvetített, „egyetlen tudományosan megalapozottnak” tekintett ideológia – a klasz- szikus szocialista rendszer kialakításának időszakában – megkövetelte a feltétlen azonosulást. Szinte teljes mértékben érvényesült az „én a párt katonája vagyok” szemlélet. Ez azt jelenti, hogy az egyes ember a saját akaratát, személyiségét és érdekeit alárendelte a párt által megtestesített célok, a „közjó” megvalósításának.

21

Milán>!

A termelésre és jövedelemszerzésre használható eszközök, berendezések magántulajdonát – lényegében – teljes körűen felszámolták. Valamennyi termelési kapacitás állami tulajdonba kerül. Ennek működési formái az állami vállalatok és a költségvetési intézmények, illetve az általuk irányított vállalatok voltak. Enyhébb formája az állami tulajdonlásnak a szövetkezeti tulajdon, amely elsősorban a mezőgazdaságban és a kisiparban volt jellemző. A szövetkezetek megalakításában az állam szerepe meghatározónak bizonyult, amint azt a kollektivizálás példája is mutatta.

22 Bevezetés a jelenkori magyar társadalomtörténetbe

Milán>!

A nagyarányú migráció az ország számos területén – Békés, Pest, Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyékben – jelentős mértékben megváltoztatta a népesség etnikai összetételét. A kényszerű migrációnak számos gazdasági és társadalmi hatása volt. A németek kitelepítése például megfosztotta az országot egy képzett gazda- és iparosrétegtől. A kitelepítettek személyes vagyonának, földjeinek, gazdasági eszközeinek, lakásainak szétosztása számos konfliktust teremtett (Tóth Ágnes 1993, 190. p.).

32

Kapcsolódó szócikkek: Baranya megye · Tolna megye
Milán>!

A szocialista korszakban a zsidókérdés a tabutémák közé tartozott. A kommunista politika a problémakör nyilvánosság elé kerülését csak a nyolcvanas évek elejétől tűrte el. Az egyéni emlékezetben pedig a holokausztot túlélt családok többsége – érthető módon – szintén a tragikus emlékek elhalványítására törekedett. „A szülők gyermekeiket a család zsidó származásáról egyáltalán nem, vagy ha igen, vonakodva, rossz lelkiismerettel világosítják fel, azzal a jól kivehető érzéssel, mintha saját törekvéseik ellen dolgoznának, mintha ezzel az »információval« valami rosszat zúdítanának gyermekeik fejére, valami olyat, amitől eddig sikeresen megóvták őket.

82

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
Milán>!

A központosító, asszimilációs politika jegyében folyamatosan csökkentették az erdélyi magyar oktatási intézmények számát, szűkítették az egyetemekre beiskolázható magyar nemzetiségű hallgatók kvótáját. Gyakorlatilag folyamatos volt a románok szervezett betelepítése a magyarlakta területekre. Ennek következtében a háború utáni évtizedekben a városi népesség jelentős mértékben elrománosodott.

88


Hasonló könyvek címkék alapján

Kulcsár Kálmán: A társadalom és a szociológia
Bartal Anna Mária: Társadalomismeret
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák / Diagnózisok
Timár György – Fazakas István: Szleng-szószedet
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Zsolt Péter: Hírnév! Jólét! VV!
Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége
Bottlik Zsolt (szerk.): Etnikai földrajzi kutatások a Kárpát-Balkán régióban
Bottlik Zsolt (szerk.): Etnikai földrajzi kutatások Köztes-Európában