A ​vasárnap koldusai 924 csillagozás

Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

A ​21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélène-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélène és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is. Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni? A kivételes… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Európa, Budapest, 2023
378 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635047048 · Fordította: Kamocsay Ildikó
>!
Európa, Budapest, 2023
384 oldal · ISBN: 9789635047956

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Justine Neige

Helyszínek népszerűség szerint

Milly


Kedvencelte 122

Most olvassa 79

Várólistára tette 451

Kívánságlistára tette 403

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Málnika P>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

„Élvezd ki az életet, gyorsan elmúlik.”

A vasárnap koldusai egy megható regény emberi sorsokról, szerelmekről, emlékekről, bűntudatról, szembenézésről, öregedésről és elmúlásról. Különleges kapcsolatok bemutatásán át arra a kérdésre keresi a választ, lehet-e egyáltalán jól szeretni, miközben emellett azon is elgondolkodhatunk olvasás közben, mennyi mindent tanulhatunk mások, főként az idősebb generáció történeteiből.

A 21 éves Justine, akit nagyszülei neveltek fel, segédápolóként dolgozik a Hortenziák nevű idősotthonban. Kifejezetten szeret ápoltjaival foglalkozni, leginkább az elmesélt sorsok fogják meg, amikért boldogan vállal túlórákat is. Egy kék füzetbe kezdi el feljegyezni a 19-es szoba lakójának, Hélène-nek a történetét, melynek egy különleges szerelem és egy védelmező sirály áll a központjában. Justine eközben saját szülei haláláról is szeretne többet megtudni, így elkezd a családi rejtélyek nyomába eredni. A lassan kibontakozó cselekmény a végére szép számmal tartogat meglepetéseket.

A gyorsan váltakozó, kevésbé felépített, ezáltal helyenként zavaros váltott idősíkok miatt az elején azt hittem, tavalyi évem meghatározó olvasmánya, a Másodvirágzás után hatalmas csalódás lesz. Bár Valérie Perrin első regénye kétségtelenül kevésbé kiforrott és gördülékeny, a végén mégiscsak sikerült elvarázsolnia, a maga emberségével és meglepő fordulataival.

mate55>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Mélyreható és gyönyörű történetmesélés olyan stílussal, amely eleinte elvarázsol, később mágnessé válik…, majd jót tesz, megnyugtat és energiát ad. Az írónő érzékeny tolla által belépünk egy mikrokozmoszba, ahol egy várakozó emberiség él, az élet olyan két szeletébe, (életpályákba, amelyek egy környezetben keresztezik egymást) amik szépségükkel, melegségükkel illetve drámai (olyan szakadékok nyílnak meg, amelyekre nem is lehetett számítani, és kibontakozik egy „finom” családi thriller) oldalukkal megmutatják, (amik egyszerre humorosak és melankolikusak is), hogy a múlt hogyan alakíthatja jelenünket és a kimondatlan szerelem sebhelyeit.

4 hozzászólás
Porcsinrózsa>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Gyönyörű történetet olvashattam most is az írónőtől, csakúgy, mint az első alkalommal. Stílusa, hangulata emlékeztet kissé Szabó Magdára. Talán ezért is áll közel hozzám. Gondolatvilága, mondanivalója összetett, egyéni állásfoglalásra készteti minden olvasóját. Tényközlő stílusa mögött finom rajzú érzékenység húzódik meg, mely arra késztet : döntsél te, mondd meg te, hogy milyennek találod a szereplőket, mit gondolsz a történtekről !
Egy fiatal lány egyéni narratívájában kapjuk először a saját élete eseményeit, majd ebbe a szövedékbe egyre több szállal, egyre színesebben kapcsolódnak bele idegen életek, kívülálló emberek történetei, hogy a végére a sok tarka szál egy csodás, felejthetetlen szövetté álljon össze. Természetesen, Valérie Perrintől megszokott módon nem maradhat el a fejbe kólintó meghökkentés, a nem várt csavar sem.
Nem tudtam letenni a regényt, és úgy olvastam, hogy közben óhatatlanul a saját életem meghatározó eseményei jutottak eszembe. Elvarratlan szálak, sorsdöntő melléfogások, megbocsáthatatlan mulasztások, jóvátehetetlen hibák. Mert ebben a regényben is volt ezekből bőven, akárcsak a saját életünkben.
Számomra V. P. eddigi írásaiban éppen ez a csodálatos : valahogy mindig beleolvadok, eggyé válok velük, nem tudom függetleníteni magam a hangulatától. Mert mindkét eddigi regénye nagyon is személyes, kicsit mindig rólam is szól(hatna).
Finom hangolású, egyéni hangvételű történet ez is, melynek lapjain mindenki megtalálhatja önmagát, ha érzékenyen reagál, rezonál valamelyik fájóan szép szálára.

5 hozzászólás
Nemes_Tímea>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Míg a Másodvirágzást félbehagytam tavaly (tervben van újra elővenni), ezt egy nap alatt, szinte egy szuszra elolvastam. Azóta is vissza-vissza térnek hozzá a gondolataim, ezért is ragadtam billentyűzetet, mert ez a könyv megérdemel tőlem egy pár soros értékelést. A Vasárnap koldusaival egy olyan utazáson vehetünk részt, amely a szerelem, a veszteségek, a gyász, a megbocsátás és az emberi kapcsolatok sokszínűségét járja körbe.
Az első pillanattól kezdve magával ragadott a könyv hangulata, a karakterek megformálása és maga a történet is. Illetve történetek, mert több emberi sorsot, tragédiát megismerhetünk a könyv lapjain keresztül.

4 hozzászólás
Jagika P>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Nehéz erről a könyvről írni, csak úgy zsong az ember feje az olvasott élettörténetektől, a lélekrezdülésektől. Az első gondolatom az volt, hogy több ilyen gondozóra lenne szükség, mint Justine, akik szeretettel és valóban figyelnek az idősekre. A három szerelmi szál története és szerkesztése mesteri – igazán lebilincselően ír a szerző. Leginkább Héléne és Lucien sorsa volt megható: milyen gyönyörű az akadályokat leküzdő szerelmük… Különleges sorsuk megérdemli az emlékezést.

Rákhely_Mónika P>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Nem volt rossz, de nálam nem érte el azt a hatást, mint tavaly a Másodvirágzás. Számomra kicsit zsúfolt volt a regény, több volt a szál, mint kellett volna, ami töredezetté tette az egészet, persze a végére összeállt a kép, de akkor is. Illetve ami zavart több helyen, az a jó pár közönséges kifejezés, ami szerintem nagyon elütött az alap stílustól. Pedig sok, nagyon szép mondattal is találkoztam. De összességében jó volt egy kikapcsolódásnak két fajsúlyosabb könyv között.

K_Kata99 P>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

„Mindig arra törekedett, hogy ne nézze azt, ami körülötte történik. Hanem érezze.”

Valérie Perrin regénye rólunk szól: rossz döntéseinkről, tévedéseinkről, az útkereséssel töltött nehéz perceinkről, a pillanatnyi gondtalanságról, az elszalasztott lehetőségekről, az elengedésről, boldog pillanatainkról, a múlttal való megbékélésről, a jelen megéléséről, az elmúlással való szembenézésről, a mindennapi apró örömök értékeléséről. Az ábrándozással töltött elalvás előtti percekről, melyek néha a mi lett volna, ha… néha pedig a megtalált boldogság képeit váltogatják bennünk.
Justine történetének segítségével akarva-akaratlanul is megtaláljuk önmagunk egy kis szeletét, felismerjük korlátainkat, erényeinket, illeszkedünk egy-egy élethelyzetbe, átérezzük a fájdalmat, boldogságot, kétségbeesést, megnyugvást.
Emellett pedig egy sokszínű olvasási élményt is kapunk a regény által, ugyanis egy felemelő szerelem és egy családi tragédia története is megelevenedik a lapokon.

7 hozzászólás
Kókuszka>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Olyan ez, mint egy tündérmese, tündér nélkül.

Az idősotthonban segédápolónőként dolgozó huszonegy éves Justine, aki szülei rejtélyes balesete óta nagyszüleinél él, nagyon szereti a zenét és a hatvan év feletti embereket. Szívesen hallgatja történeteiket, különösen Héléne múltja és Luciennel való ámulatba ejtő szerelme igézi meg, melyet papírra is vet.

Az írónő érzékenységgel mesél öregségről, családi titkokról, házasságtörésről, árulásról, háborúról, és arról, hogyan élhetünk a tragédiák árnyékában. Mélabús, lassan építkező, több szálon futó regény. Az idősíkok váltakozása minden átmenet nélkül történik, olyannyira, hogy sokszor csak kapkodtam a fejem, hogy is van ez most. Bár ez sokszor zavaró volt, Valérie Perrin lélekből ír, és ez átüt minden során.

Márk_2011>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Először is,el kell mondjam,nagyon szeretem az idős embereket,és főleg az idősek otthonában játszódó köteteteket.
Viszont most nagyon nem szerettem meg egy karaktert sem, érdekes,pedig mindig ķötődöm legalabb egy karakterhez.Egy picit kívül maradtam,de sebaj.
Olvastatta magát a történet .Mindkét szál jól kidolgozott, és valóban a gondolataink ilyen kuszák néha,ahogy az írónő is néhol éreztette.Nekem nagyon tetszett,viszont le kell szögezni, nem minden korosztályt talál el.Szerintem a legjobb élmenyt a 35 fölötti korosztálynál éri el a könyv. Természetesen ez az én szubjektív véleményem.
Jöhet a Masodvirágzás idén.

bokrichard>!
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai

Most már tiszta a kép: Valerie Perrin első könyve a vasárnap koldusai, és a másodvirágzás a második. Érzetre viszont furcsa mód az ellenkezőjét érzem e két könyv elolvasása után. Míg azokban túlburjánzottak az oldalak főként az önismétlődések talaján, nekem ez sokkal letisztultabb, sokkal egyenesebb történet volt, még akkor is, ha az elején kissé összezavarodtam a szálakat tekintve. Ez a könyv máshogy melankólikus, sokkal közelebb állt ez most hozzám, sokkal jobban meghatott, és nem akartam belefulladni a kétségbeesés mocsarába, hogy finoman fogalmazzak. Nekem Helene története mindent vitt, igaz nem túl egyedi, de annál érzelmesebb, érzékibb, gyönyörűbb szerelmi történet, nem lett habos-babos és a többi idegesítő klisé. Justine családi történeténél megint zavar támadt bennem, az elején nehézkesen értettem meg, de összeállt, bár nem volt ez a kedvenc részem. Összességében ez jobb volt, de a néhány zavar miatt nem hibátlan.


Népszerű idézetek

Málnika P>!

Amikor kicsik vagyunk, minden felnőttet öregnek látunk.

363. oldal (Európa, 2023)

Európa_Könyvkiadó KU>!

Sose mondtad nekem, hogy: szeretlek, de én kettőnk helyett is szeretek.

Málnika P>!

Mi, a segédápolónők vagyunk a régmúlt szerelmek templomának őrzői. De a fizetési papírunkon ez nem látszik.

189. oldal (Európa, 2023)

lillarepasi>!

Öregnek lenni azt jelenti, hogy régebb óta vagy fiatal, mint mások.

(első mondat)

Marietta_Czibolya>!

Azt mondják, hogy amikor egy öreg ember meghal, egy egész könyvtárnyi anyag ég el vele, én pedig igyekszem megmenteni valamit a hamuból

362. oldal

Málnika P>!

Nincs egy pillanatnyi veszíteni való időnk, Justine… Most vagy soha. Ezért neked is mozdulnod kell!

269. oldal (Európa, 2023)

Nazgul>!

Ha valakinek van anyja, még ha idegesítő vagy lökött is, annak van anyja.

136. oldal

lillarepasi>!

Ha elveszítjük azt, akit a világon a legjobban szeretünk, mindennap elveszítjük.

74. oldal

dianakassai>!

– Tudja, ha elveszítjük azt, akit a világon a legjobban szeretünk, mindennap elveszítjük.

74. oldal (2023, Európa)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ruby Saw: Lucy
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Kate Quinn: Alice hálózata
Budai Lotti: A nyugati szerető
Sarah Jio: Párizs összes virága
B. E. Belle: Árvák
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Ruby Saw: Savages – Vadak
Sharon Cameron: Kékmadár
Joanne Harris: Csokoládé