Rastith 13 csillagozás

Egy démonvilág krónikái
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Rastith – egy pokoli létsík, mely mindenkit megváltoztat…

Egy démonúr, aki Rastith kiválasztottjának hiszi magát…
Egy arénaharcos, akit megkísértenek, hogy elárulja népét…
Egy tudós, aki a démonlét titkait kutatja…
Egy nősténydémon, aki egy jóslat nyomába ered…
Egy mágustanonc, aki a tudást hajszolja…
Egy agut, akinek elege van a megaláztatásokból…
Egy etoru, aki idegen világon kezd halálos játszmába…
Egy fiú, aki szerelméért akár a démonokkal is szembenéz…
Egy lovag, aki a fészkében üt rajta az ellenségen…

Az ő sorsukon keresztül ismerhetjük meg a Douglas Rowland teremtette démonvilág eónokon átívelő történelmének fontosabb eseményeit. Kilenc egymásra épülő, ám önmagában is kerek történet biztosít felejthetetlen olvasmányélményt a dark fantasy kedvelőinek. Noha Rastith egy önálló létsík, ezer szállal kapcsolódik a Káosz világához, így mindazok, akik ismerik Worlukot, nagyobb biztonsággal kalandozhatnak át a démonok hazájába.

Eredeti megjelenés éve: 2013

A művek szerzői: Norbert Winney, Alex Ironwood, Bereczki Viktor, Christine Ardens, Craig McCormack, Tim Morgan, Soren Ward, Douglas Rowland

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Cherubion Fantasy Exkluzív

>!
Cherubion, 2013
476 oldal · ISBN: 9786155228193 · Illusztrálta: Vakulya Norbert

Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Dominik_Blasir>!
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Vakulya Norbert (szerk.): Rastith Egy démonvilág krónikái

Az a baj ezzel a kötettel, hogy bár adott egy érdekes alaphelyzet (ti. egy létsík, amit a kegyetlen, erkölcsi érzék nélküli, brutális démonok uralnak), mégiscsak egyszerű sablonok ismételgetésére jutott energia. Vagy az normális, hogy majd' mindegyik történet arról szól, hogy valakik megpróbálják megdönteni az adott fejedelem uralmát és/vagy a közelben lévő másfajú leányzót?
Persze akadnak kivételek, a legjobb egyértelműen Soren Ward novellája, ami mondjuk pont nem Rastith-on játszódott, de így legalább nem szorította be magát a helyileg és stílusilag a többi szerző közé.
Pedig tényleg vannak a kötetben értékelhető momentumok szép számmal, az összefüggő novellafüzér-jellegnek köszönhetően a hangulat például igen szórakoztató volt, s úgy összességében sem mondanám azt, hogy nem élveztem (vö. 3/5) – de azért néha megkérdőjeleződött bennem az egész létjogosultsága.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2014-01-11+…

elegos7>!
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Vakulya Norbert (szerk.): Rastith Egy démonvilág krónikái

Nagy érdeklődéssel vettem kezembe ezt a shared-world kötetet. Nem is okozott csalódást, nagyon érdekes volt az egymással összefüggő történeteket olvasni. A szorgos szerkesztő munka eredménye az is, hogy nincs gyenge láncszem az írások között, a bennük levő utalások összefonják őket.
Számomra túl sok volt az erőszakos jelenet, ezek miatt a kötet valóban kiérdemli a hátsó borítón levő 18-as karikát.
Az illusztrációk tetszettek, feldobták a kötetet, számomra a 129. oldalon levő adta vissza legjobban Rastith hangulatát.

A köteten meglátszik a hosszú éveken át zajló szerkesztés, számtalan összekötő kapocs épült be az egyes írásokba. A jövőben is szívesen olvasnék hasonló módon szerkesztett shared-world köteteket a Cherubiontól.
Az erőszakos jelenetek túlirtsága mellett talán fel lehetett volna dobni a kötet komor hangulatát egy humoros novellával. Például egy Trigal Mardek kvalitású varázsló elég komoly felfordulást tudott volna okozni Rastithon is…
Összességében a kötet hozta a várt színvonalat, mindenkinek ajánlom, aki a Démonének előzményeire kíváncsi.

Zakkant_Tudós>!
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Vakulya Norbert (szerk.): Rastith Egy démonvilág krónikái

Egész kiegyensúlyozott kötet, nem olvastam benne olyan igazán gyengére sikerült történetet szerencsére, bár túlzottan jó darab sem akadt az antológia novellái/kisregényei közt. Mondjuk úgy, tisztes iparosmunkát végzett az írói stáb. Az illusztrációknál már nagyobb volt a szórás, 1-2 rajz telitalálat, a többi inkább csak középszerű.

Péter_Benkóczki>!
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Vakulya Norbert (szerk.): Rastith Egy démonvilág krónikái

Ó, de nem bántam meg, hogy megvettem. :)

Kezdjük a „negatívumokkal”. Hiányoltam belőle a szexualitást, és a dark hangulatot (inkább volt színes, mint sötét, de persze nem egy életvidám hely). Ennyi, Ez azért nem is vészes, igaz? :)

Pozitívum: frankóra sikeredett a kötet, maga a létsík is igen rokonszenves hely, ha lehet így kifejeznem, ahol minden pusztít mindent (Átokmezsgye style;). Az összes írás bejött, és csodálkoztam, de még Winney története is tetszett, amit eddig még talán nem fordult elő egyszer sem igazán (oké, kicsit nyújtva volt, de no problem).
Soren Ward novellája megint egy gyöngyszem, ennek az embernek valaki tényleg adjon már egy pár év szabadidőt, hogy csak az írásra koncentrálhasson, remek dolgokra képes.
Doug írása jó ötlet volt a végére, itt kellett legjobban figyelni a szereplőkre, mert emberünk ugye előszeretettel keveri a matériát. :)
A többieknek sincs okuk panaszra, mindegyikük írása tetszett.

Gratulálok! Még ilyeneket!

1 hozzászólás
sicano>!
Vakulya Norbert (szerk.): Rastith

Vakulya Norbert (szerk.): Rastith Egy démonvilág krónikái

Lehet túl nagy elvárással álltam neki, de kissé csalódott vagyok ezzel a kötettel kapcsolatban. Túlságosan „emberiek” voltak benne a démonok, már ami a gondolatiságukat jellemzi, Rastith minden tekintetben annyira különbözik az emberek lakta világoktól, ezt sokszor igen érzékletesen le is írják, mégis olyan sok hasonlóságot véltem felfedezni az emberek és démonok (vagy akár gilfek) motivációi, reakciói, között, hogy ez kiszámíthatóvá és kissé amatőrré tette az egész kötetet. Igen nagy bánatomra, hisz az alapsztori igen jó, és különösen nagy potenciál van/volt benne. Különösen fájt, hogy a leggyengébb írások voltak a leghosszabbak, amik már egyenesen bődületes marhaságokkal voltak fűszerezve, és így teljesen logikátlanná tették az egészet. (Egy 16 éves kölyök, másfél napig bolyong a Rastithon és túléli?? meg hasonlók.) Ezek elvették a kedvem. Szerencsére voltak tényleg jól sikerült novellák is, Norbert Winney-től a „Fájdalom dala” kitűnő kezdés volt, kellően megalapozta ennek a világnak a hangulatát, Soren Ward-tól a „Jótevő” a különleges alaphelyzet, és a worluki helyszín miatt kellően üdítő kivétel a többi írás közül, na és persze Douglas Rowland-től a „Rastith szeme” aminek a története bár kísértetiesen emlékeztetett az író egy másik antológiában ábrázolt helyzetére, (talán a Sárkányok című antológiában Sorsgúnyoló Gruskin és bandájának kalandjai) és Rowland-tól kicsit többet vártam, ami a karaktereket, a történet logikai felépítést, vagy akár a végkifejletet illeti, de csak azért mert szerintem ő a legtehetségesebb író ebből a stábból, és persze annak ismeretében, hogy ő a kitalálója Rastithnak. Mégis izgalmas, fordulatos volt, és segített megérteni mi Rastith és Worluk valamint a gilfek és a diabolika összefonódásának az igazi oka. Összességében azt lehet mondani, hogy élvezetes a novellafüzér, az egyes történetek annyira kapcsolódnak egymáshoz amennyire kell, a hangulata voltaképp mindegyiknek jól sikerült, és bár hibák is akadtak bennük bőven, olyan nagyon rosszul egyik sem sikerült. Csak a világ kiaknázatlansága, a néhol pongyola stílus, és a gondolati egysíkúság miatt, az én szememben valamennyire felnagyítódnak a hiányosságai.


Hasonló könyvek címkék alapján

Joung-Jung Róbert (szerk.): Szilánkok
Pirkadatra várva
Raoul Renier: Acél és Oroszlán
Wayne Chapman: Karnevál
Bán Mór: Gadur kapui
Bán Mór: A szigetkirály kincse / A Romok Úrnője
Imre Viktória Anna: A tébolyult doktor
Eric Muldoom: Éjféli erdő
Sepsi László: Holt istenek kora
Ed Fisher: Profundis