Kristályfény-misszió 6 csillagozás

Vaktor Orsolya: Kristályfény-misszió

Amikor ​valaki megszületik vagy meghal, megnyílik egy kapu, a Fénykapu, amelyen keresztül a lélek átlép egyik világból a másikba. Az eredetileg egy lélek kettéhasad, hogy a lélektársak megszülethessenek. A kettéhasadás fájdalma azonban elhomályosítja küldetésük célját… Matt és Izael, a két fénylény életről életre testet öltenek, hogy mindig egymásra találjanak, és teljesítsék küldetésüket. Feltétel nélkül szeretik, tisztelik, megértik és támogatják egymást tűzön-vízen, sok-sok életen, évszázadon és évezreden át. Az egymásra találás persze nem mindig egyszerű vagy egyértelmű: nem csupán a külső akadályokkal, a korlátoltsággal, a kapzsisággal és a hatalomvággyal kell megküzdeniük, de saját kétségeikkel is. Sikerül-e végrehajtaniuk a végső tervet? Sikerül-e felismerniük egymást? Sikerül-e megvalósítaniuk a küldetést, amelyre fénylényként vállalkoztak? Matt és Izael nem csak a szerelmet, hanem a pokol legmélyebb bugyrait is megtapasztalják, és remélik, hogy legközelebb nem kell mindent… (tovább)

>!
Édesvíz, Budapest, 2013
368 oldal · ISBN: 9789635291489

Most olvassa 2

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
RSusie111
Vaktor Orsolya: Kristályfény-misszió

Csodálatos könyv. Csodaszép fennkölt stílusban íródott es tele van érzelmekkel!

>!
Purpur
Vaktor Orsolya: Kristályfény-misszió

Olyan sok gondolatom volt, miközben olvastam, most meg hirtelen azt sem tudom, mit írjak. Az biztos, hogy nagyon különleges nézőpontból mutatja meg a könyv a reinkarnáció működését és lényegét. Aki hisz benne, sőt még inkább, aki bele is lát a saját történetébe, az szerintem rengeteg összefüggést és ötletet át tud venni a szereplőktől. Ilyen értelemben ez egy nagyon is egyedülálló könyv. A stílusa viszont kifejezetten nem tetszett. Látható, hogy a szerző úgy próbálta megírni, hogy azoknak is érthető legyen, akik nincsenek annyira otthon ebben a spirituális témában. Így viszont sokszor úgy éreztem, mintha valamiféle „lebutított” szöveget olvasnék, szintén „lebutított” szereplőktől. Ez nem igazán volt összhangban azzal, hogy milyen nagy gondolatokat feszegetnek, és milyen mély spirituális élete(ke)t élnek.


Népszerű idézetek

>!
Purpur

A bátorság nem azt jelenti, hogy a szíved nem fél. A bátorság az, amikor legyőzöd a félelmedet.

>!
Purpur

Senki sem születik jónak vagy rossznak. Mindig maga dönti el, hogyan akar élni. Mindenki maga hozza meg a döntést, hasznára válik-e a világnak, alkot és gyarapít, vagy élősködik és pusztít. A szabad döntés joga mindig adott. Mindig! A többi csak kifogás. Mert a döntéshez valódi akarat és kitartás kell. Erő.

>!
Virizlai_Richárd

A sorsunkat mi választottuk. Nem keserű, csupán nehéz. De csak a nehézségek árán lehet fejlődni. Ha olyan matematikai példát oldasz meg, amelyiken gondolkoznod sem kell, akkor hogyan fog fejlődni a tudásod? Kell, hogy emésztgesd, és kutasd a megoldást, mert az új megoldási lehetőséggel több leszel… Mert te már azt is tudod…

>!
Purpur

– Izael! Nincs olyan, hogy mindenki elfogad! – hadarta Giulia selymes hangján. – Vannak, akik még mélyebben vannak az örvényükben. Lesznek, akik elutasítanak. Lesznek, akiknek nem vagy elég jó. Lesznek, akik kirekesztenek. Nem várhatod el a szeretetet! Nem követelheted az adományt! Amit kapsz, azzal kell gazdálkodnod! Amíg elfojtod a kirekesztettséged miatti haragodat, egyre több kirekesztőt vonzol be. Minél keményebb a páncélod, minél vastagabb a falad, annál messzebb kerülsz az elfogadástól. Nem számít, hányan mondanak rád nemet. Csak az számít, hogy megmaradsz-e annak a lénynek, aki valójában vagy. Minden elfojtott fájdalmad agresszióként csap elő lényedből, megrémítve azokat, akik viszont szeretnének befogadni téged. Mert igenis vannak, akik kíváncsiak a valódi lényedre. Ne rejtsd el előlük!

>!
Purpur

Mindenki azt kívánja, bárcsak Isten megadná neki, amire vágyik! Azt sosem akarja senki tudni, hogy az Isten mire vágyik. Pedig az a legcsodálatosabb érzés, amikor mi teljesíthetjük az univerzum kívánságát.

>!
Purpur

Az emberek azt hiszik, hogy amiről nem vesznek tudomást, az nem is létezik.

>!
Purpur

A csend kegyetlen társ tud lenni. Nem hazudik. Tükröt tart. Elviselhetetlenül figyel. A csend a leggyötrőbb társ, aki az ember mellé az út során szegődhet. Mégis a csend az, aki felemel, s együtt érzőn a kínok kínját sírja el.

>!
Purpur

Emberként a hitrendszerünk, elveink, hiedelmeink, félelmeink által bármilyen erőt képesek vagyunk blokkolni, amelyik egyébként teljesen természetesen áramolna bennünk. Mára annyira elszakadt az ember a valóságtól! Az illúziót hisszük valóságnak.

>!
Virizlai_Richárd

A szerelem világokat épít, de világokat is rombol. Történelmet ír, de történelmet is zúz porrá. Édes és egyszerre keserű. Amennyire felemel, ezerszer olyan mélyre taszít. Legyőz életet és halált. A legerősebb szövetséges, de a legádázabb ellenség. Életet ad és vesz, bölcsőt ringat, és sírt temet. Aki egyszer átélte, rabja marad. Kitörni csak egyféleképpen lehet. Amikor belehalsz a szerelembe, áteshetsz a holtponton. Azon a ponton túl vár a szabadság, és a szerelem megmutatja igazi arcát. Amikor elengedsz, szabad lehetsz. Éjjelenként a forráshoz mehetsz. Akkor az igazi szerelemben töltheted fénytestedet. Töltekeztek mindketten. A feltöltött fénytest képes adni és alkotni a fizikai síkon. Nagyon vigyázz,…mert ha nem igaz szerelem, porrá zúz mindent! Elveszel sorsod örvényében, mélybe ránt, és életeken át leszel rabja testednek.

>!
Virizlai_Richárd

Ha csak egy könny az emlék,
ha csak egy búcsúlevél,
És a keserű mosoly maradt,
A tudat, mindenemet megkaptad.
Ha csak szürkén láthatok már,
Tudom, a halál úgy vár,
A sötétség hív, csalogat,
Akkor felidézem arcodat.
Mind-mind a múlt tulajdona,
De én nem feledlek el soha.
Itt hagytál e szörnyű világban,
Itt hagytál a kegyetlen magányban.
Előttem van még a kép,
A szerető, bársonyos kéz.
Érzem még féltő ölelésed,
Érzem óvó tekinteted.
Ha csak szürkén láthatok már,
Tudom, a halál úgy vár,
A sötétség hív, csalogat,
Akkor felidézem arcodat.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bauer Barbara: Vakrepülés
Michael Newton: Lelkünk útja I.
Michael Newton: Lelkünk útja III.
Szabó Judit: Hazatérés
Michael Newton: Lelkünk útja II.
Kyriacos C. Markides: Hódolat a Napnak
Wictor Charon: Az ember két élete
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Kyriacos C. Markides: Lángoló szív
Balázs Éva (szerk.): Ramtha égi üzenetei I.