A könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival… (tovább)
A kortárs filmelmélet útjai 9 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Palatinus Filmkönyvek Palatinus
Palatinus, Budapest, 2004 Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 7
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Gyűlöltem. Minden félévben előkerült. Felnőttebb fejjel olvasva azért nem olyan gyászos, de tényleg csak fanatikusoknak ajánlott. Szerintem nem is a legjobb válogatás, én biztos nem ezeket a tanulmányokat raktam volna bele.
Népszerű idézetek
A klasszikus hollywoodi narratíva például több szempontból hasonlít Mandler kanonikus történetéhez, és a nézőre bízza az események összefüggő kauzális egésszé rendezésének feladatát. Ezzel szemben a „művészfilm” narrációs hagyománya arra ösztönzi a nézőt, hogy a teret, időt és kauzalitást többértelműként percipiálja, majd ezeket a szerzői magyarázat, valamint az "objektív"és „szubjektív” realizmus sémái köré szervezze. Azt állítjuk, hogy a nézői tevékenységet ilyen mentális reprezentációknak kell alátámasztaniuk ahhoz, hogy a filmek úgy épüljenek fel, ahogy azt teszik, és azokat a hatásokat keltsék, amelyeket keltenek.
(David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett)
390. oldal
Mint minden intencionális cselekvést, a film „olvasását” is mentális reprezentációk közvetítik.
(David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett)
390. oldal
A vizuális fikció szubjektív és objektív vonatkozása két különböző mentális konstrukció, de mindkettő „objektív” neurológiai jelenségeket jelenít meg. Ebből a szemszögből az érzések és érzelmek legalább annyira „objektív” vonatkozásai a fabula belső konstrukcióinak, mint a megismerés.
(Torben Grodal: Megismerés, érzelem, az agyműködés folyamatai és a narráció)
404. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Mágikus mozi ·
Összehasonlítás - Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve
·
Összehasonlítás - Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet ·
Összehasonlítás - Szabó Gábor: Filmes könyv 86% ·
Összehasonlítás - Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben ·
Összehasonlítás - Deres Kornélia: Képkalapács ·
Összehasonlítás - Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek ·
Összehasonlítás - Erdély Miklós: Második kötet ·
Összehasonlítás