A ​kortárs filmelmélet útjai (Palatinus Filmkönyvek) 7 csillagozás

Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai

A ​könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Palatinus, Budapest, 2004

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
verdeleth
Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai

Gyűlöltem. Minden félévben előkerült. Felnőttebb fejjel olvasva azért nem olyan gyászos, de tényleg csak fanatikusoknak ajánlott. Szerintem nem is a legjobb válogatás, én biztos nem ezeket a tanulmányokat raktam volna bele.


Népszerű idézetek

>!
ottoemezzo

A klasszikus hollywoodi narratíva például több szempontból hasonlít Mandler kanonikus történetéhez, és a nézőre bízza az események összefüggő kauzális egésszé rendezésének feladatát. Ezzel szemben a „művészfilm” narrációs hagyománya arra ösztönzi a nézőt, hogy a teret, időt és kauzalitást többértelműként percipiálja, majd ezeket a szerzői magyarázat, valamint az „objektív"és "szubjektív” realizmus sémái köré szervezze. Azt állítjuk, hogy a nézői tevékenységet ilyen mentális reprezentációknak kell alátámasztaniuk ahhoz, hogy a filmek úgy épüljenek fel, ahogy azt teszik, és azokat a hatásokat keltsék, amelyeket keltenek.

(David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett)

390. oldal

>!
ottoemezzo

Mint minden intencionális cselekvést, a film „olvasását” is mentális reprezentációk közvetítik.

(David Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett)

390. oldal

>!
ottoemezzo

A vizuális fikció szubjektív és objektív vonatkozása két különböző mentális konstrukció, de mindkettő „objektív” neurológiai jelenségeket jelenít meg. Ebből a szemszögből az érzések és érzelmek legalább annyira „objektív” vonatkozásai a fabula belső konstrukcióinak, mint a megismerés.

(Torben Grodal: Megismerés, érzelem, az agyműködés folyamatai és a narráció)

404. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások I.
Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép
Ládi István: Mozihétköznapok
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A horrorfilm
Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
Király Jenő: Frivol múzsa I-II.
Király Jenő: A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája
Zalán Vince (szerk.): Michelangelo Antonioni