750 éves Felnémet 1 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Enciklopédia 3
Helyszínek népszerűség szerint
Kiemelt értékelések
Vágner Lászlóné (szerk.): 750 éves Felnémet Fejezetek Felnémet történetéből
Vannak olyan városok, amelyek több település összevonásából keletkeztek. Erre lehet példa mondjuk Tatabánya (Bánhidát, Felsőgallát, Alsógallát és Tatabányát vonták össze utóbbi neve alatt), vagy éppen a Bükk túloldalán Miskolc (Miskolchoz csatlakozott/csatolták: Diósgyőr, Hejőcsaba, Pereces, Görömböly, Szirma, Hámor, Lillafüred, Ómassa, Bükkszentlászló). Eger más, már csak a rendelkezésre álló terület miatt is, de azért egy „csatlakozó” itt is volt. A várostól északra 1961-ig létezett egy falu, Felnémet. Gárdonyi is említette az Egri csillagok-ban. Gazdag falu volt és nem csak javaiban, hanem történeteiben, szellemi hagyatékában is. 1961 óta a város része, mégis megőrizte egyediségét. Újabban az ott lakók tesznek is róla, hogy a régi hagyományok ne vesszenek el. Így és ezért íródott ez a könyv. Lipták Gábor: Sárkányfészek c. könyvében olvastam először A felnémeti pincevár-ról. Ez a történet az egri vár 1596-os török kézre kerülése után kezdődik. A magyar hajdúk török elleni gerillaharcairól szól, amihez a bázist a felnémeti templomdomb alatti pincejáratok szolgáltatták. Erről – még Egerben is – kevesen tudnak, és ez még most is látható…
Aztán itt van Csank Pista bácsi édesapjáról szóló történet, aki a bükki-mátrai betyár vezérrel, Vidróczkival került közelebbi ismeretségbe. Két hete beszéltem Csank Pista bácsival… :)
A helyi tájszavak is okoztak meglepetéseket. Most már tudom, mi az az egyes gomba, de annak is örültem, hogy szinte észrevétlenül az évek során magam is használója és értője lettem ezeknek a szavaknak. Én is használok kocér-t, vagy kocérozó-t; gyerkőcként én is bengéztem, csumáztam; kirándulni még most is háti-val, vagy hátyi-val megyek; imádom a herőcét és a pampuskát valamint a bordáscsík-os levest; amikor szüreteltünk, mi is félretettük a kis csilleng-eket; reggel mindig felérez-tünk; sokszor kácsongtam én is – suliban járt érte a körmös, a meccseken makukáztunk; vagy éppen építkezésnél hánytuk a sank-ot :)!
Itt, a Bervában készült a híres Panni robogó és a Berva moped, ami a KGST munkamegosztásának esett áldozatul, pedig lehettek volna saját kismotorjaink. Így maradt a Riga, a Babetta és a Jawa…
A lecsófesztiválon mi is résztvevők vagyunk :D! Kellemes hely, jó ide is elnézni – no és itt a Bükki Nemzeti Park központja, a Sáncban, azon a bizonyos templomdombon… :)
Népszerű idézetek
Heves megye területét általában az Aba-nemzetség szállta meg a honfoglalás korában. Az Eger völgyén elterülő falvakat pedig II. Géza alatt (1152) a Lüttich környékéről származott német-flamand telepes csoport szállta meg. Felnémet erről a német települő csoporttól vette nevét, míg vele szemben, Eger város déli oldalán fekvő másik falu, melynek lakói magyarok voltak, Almagyar nevet nyert. (Eger felett Felnémet, Eger alatt Almagyar.) Felnémet neve összes későbbi változatában – Nempti – mindig megerősíti a falunak nevét adó német telepesekre való utalást, bár pár évtized múltán e telepesek megmagyarosodtak.
11. oldal, Felnémet község története
Vágner Lászlóné (szerk.): 750 éves Felnémet Fejezetek Felnémet történetéből
Felnémet első újjáépítése 1706-ban történt. Telekessy püspökföldesúr a Felnémetre tiszttartónak kirendelt Széchényi Györgyöt bízta meg a telepítés irányításával, az ide települni szándékozók vele köthettek megállapodást azon általános telepítési feltételek alapján, amelyekkel Telekessy 1706. január 10-én Felnémet „megszállítását" szabályozta. Ez a telepítési okmány így hangzik:
„Akik felnémet régi mezővárosnak régi helyét, mely Heves vármegyében volt, meg akarják szállani, legyenek böcsületes, jó hírű-nevű catholicus emberek, senki máshoz jobbágy szolgálatbéli kötelességen ne legyenek, se pedig egriek, másképpen Egernek fogyatkozására esnék Felnémet megszállítása. A házaknak épülete legyen azon a dombon, mely alatt régi jelen kész pincék vannak. A régi faluhelyet gyümölcsös és veteményes kerteknek felosztassák a megszálló lakosok közt.
Házhely, közlegelő, jó gyöp, szántóföld, szőlőhely, minden megszállónak kijelöltetik akár egész telkes, akár féltelkes legyen. Mindenki értéke, vagyis igaereje arányában kap földet. Három évig se robotot, se készpénzt, se más földesúri adózást nem fizet az újtelepes, csupán tizedet ad a learatott szemes terményből. A szőlőhegy használatáért 10 évig nem fizetnek szőlődézsmát vagy hegyvámot. Eltelvén a három esztendő, a földesúrnak robottal ezután sem tartoznak, hanem csak taksaképpen az egésztelkes gazda esztendőnként 8 magyar forintot fizet, a főhelyes 4-et, a zsellér 2-t. A marhátlan (vagyis igásmarhával nem rendelkezik) lakos akár félhelyes legyen, akár zsellér, tartozik egynapi kapálással, ahová kívántatik és az egri helyen levő urasági szőlő felének minden munkájával. Szabadon elköltözhetnek, ha távozási szándékukat idejében bejelentik a tiszttartónak, akit e földesúr közéjük rendel. Ha idegenek a felnémeti határban szőleiket el akarják adni, előbb a felnémetieknek kell felkínálniok. Aki juhot vagy sertést legeltet a földesúr erdeiben, dézsmát ad a juhokból vagy sertésekből. A vármegyei adózástól is három évig mentesek lesznek."
14. oldal, Felnémet község története
Vágner Lászlóné (szerk.): 750 éves Felnémet Fejezetek Felnémet történetéből
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bodnár Gyula (szerk.): Eger ·
Összehasonlítás - Havas-Horváth István – Fehér Balázs: Latin nyelvű föliratok Egerben ·
Összehasonlítás - Szuromi Rita: Maklár története ·
Összehasonlítás - Agyagási Dezső – Barna Béla – Geml József – Guszmanné Nagy Ágnes – Löffler Erzsébet: Eger ·
Összehasonlítás - Simándi Szilvia – Papp Ildikó: Közösségi élet egykor a Berva-völgyben ·
Összehasonlítás - Balogh György: Eger története ·
Összehasonlítás - Perbíró Valér: Vitorlázók az égen ·
Összehasonlítás - Várak és várromok Heves megyében ·
Összehasonlítás - Bakó Ferenc – Csépány Ferenc: Eger ·
Összehasonlítás - Csipes Antal: Dobó István élete és szerepe Magyarország XVI. századi történetében ·
Összehasonlítás