A ​számok nem hazudnak 19 csillagozás

71 dolog, amit a világról tudni érdemes
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Bill ​Gates kedvenc írója, Vaclav Smil, a cseh-kanadai környezettudós és közgadász több mint negyven, energiával, környezeti és populációs változásokkal, élelmiszergyártással és táplálkozással, technikai innovációkkal, kockázatkezeléssel, közélettel és politikával foglalkozó könyv szerzője.

A repülés veszélyes? Milyen nehéz a világ összes szarvasmarhája? Mi teszi boldoggá az embereket?

Magyarul elsőként megjelenő könyvében provokatív kérdések, lenyűgöző és szokatlan példák segítségével magyarázza el többek közt azt, hogy hány ember munkájára volt szükség a nagy piramisok felépítéséhez; hogy a védőoltások nemcsak életet mentenek, hanem kiváló befektetések is; és hogy az elektromos autók miért nem olyan nagyszerűek (egyelőre).
A számok nem hazudnak tényfeltáró kalandra hív, melynek során legyőzhetjük előítéleteinket, berögzült meggyőződéseinket és szellemi lustaságunkat. Arra ösztönzi olvasóit, hogy maguk is ellenőrizzék, igaz-e mindaz, amit annak gondoltak, és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
Park, Budapest, 2024
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636331603 · Fordította: Kelemen László
>!
Park, Budapest, 2024
360 oldal · ISBN: 9789636331610 · Fordította: Kelemen László
>!
Park, Budapest, 2021
354 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633556870 · Fordította: Kelemen László

2 további kiadás


Most olvassa 8

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 47

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

dagikám>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Nagyon sok érdekes számadatot és tényeket tudhattam meg a világról,az emberekről, a gazdaságról és az állatokról. Engem inkább a hétköznapi emberi élettel kapcsolatos statisztikák érdekeltek, a fizikával és a tudományosabb témák annyira nem hoztak lázba. Néhol egész elrettentő adatokra lehetett bukkani. Megérte elolvasni.

Könyvtolvaj_96>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

A könyv maga nagyon érdekes kérdéseket vet fel, a légkülönböző témacsoportok szerint. Egy témakörön belül található több kérdés, röviden, de érthetően kifejtve, rengeteg statisztikai adattal, valamint grafikonokkal díszítve. A szerző tényleg mindent alátámaszt, nem próbál meggyőzni az igazáról, hiszen csak tényeket tár elénk. Olykor meglepőeket, vagy éppen elgondolkodtatóakat.
Nekem egy-két témakör nem tetszett annyira, melyek távol álltak az én érdeklődési körömtől, persze ezekben is leltem érdekes dolgokat, de ezeket a részeket nehezebben olvastam, ám volt, amikor csak pörögtek az oldalak.
Összességében tetszett, mint ismeretterjesztő irodalmat tudom ajánlani. :)

Barbár >!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Érdekes kérdések, a válaszok pedig rövid fejezetekben kifejtve. Van itt szó a világ népességszámának alakulásáról, az energiahordozókról, a környezetszennyezésről, az élelmiszer-termelésről, az állatvilágról és a közlekedésről. Újszerűen, a számok nyelvén, közérthetően, kiváló táblázatok felhasználásával. Aki ezt a könyvet elolvassa, már majdnem el tud igazodni a világban. Azért csak majdnem, mert a politikáról csak érintőlegesen esik szó.

etjthy>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Összeségében teszett. A szélerőmű rész engem nagyon meglepett. Eddig teljesen természetesnek vettem a létezésüket, egy biztos mostmár másképp autózok el mellettük. :)

nacse>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Érdekes témák. Érdekes összefüggések. Jó volt.

Cornus P>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

A könyvben 71 „cikk” van összegyűjtve bizonyos statisztikai elemzésekről, különböző témakörök szerint csoportosítva. Az egyes témák pont megfelelő tudományossággal vannak tálalva, ritkán marad az emberben kérdés, se azért, mert valami nem lett eléggé kifejtve, se azért, mert túl bonyolult, és nem lehet érteni. Érdekes összehasonlítások olvashatók benne, és bár van olyan, amit érdemes a helyén kezelni, de a legtöbb olyan, amitől a világot egy kicsit másképp fogjuk látni (pl. energiafelhasználás, táplálkozás, a technológia fejlődésének mértéke).

horvathm>!
Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Úgy olvasás közben érezni lehetett, de a köszönetnyilvánításból kiderült, hogy egy-egy fejezet alapjául újságcikkek szolgáltak. Ezek vannak csoportokra bontva (emberek, országok, gépek, energiahordozók, közlekedés, élelmiszerek, környezet). Alapvetően érdekes témák. Némelyik felnyitja a szemet, némelyik azért foglalkoztatja az embert, viszont könnyen el tudom képzelni, hogy emberek jó részének nem annyira rezonál ez a fajta irodalom. Nekem tetszett, mert többnyire érdekesek voltak a kérdések, amikkel a könyv foglalkozik és ezek számomra többnyire hitelesnek tűnően fel vannak dolgozva. Érdekes látni a nagyságrendeket, meg vannak benne megdöbbentő számok, meg eloszlat pár tévhitet.


Népszerű idézetek

Könyvtolvaj_96>!

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO kimutatása szerint a gumós növények, a gyümölcs és zöldség 40-50 százalékát, a hal 35 százalékát, a gabonafélék 30 százalékát, továbbá az olajos magvak, a hús és tejtermékek 20 százalékát hagyjuk veszendőbe menni. Ez összességében azt jelenti, hogy globálisan az összes megtermelt élelmiszer egyharmadát elfecséreljük.

246. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Könyvtolvaj_96>!

Ha ön úgy véli, hogy jók az esélyei a száz esztendő elérésére, mert valamelyik őse is ennyi ideig élt, tudnia kell, hogy az életkor becsült örökölhetősége nem túl nagy, mindössze 15-30 százalék. Mivel az emberek általában magukhoz hasonlókkal házasodnak össze – a jelenséget asszortatív párválasztásnak vagy homogámiának nevezik -,ezért a hosszú emberi élet örökölhetősége valószínűleg ennél is kisebb: az együttes átörökíthetőség az utódokra már csak a két szülő valószínűségének szorzata, azaz 2,25-16 százalék.

39. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Könyvtolvaj_96>!

Csökken Európa fontossága (1900-ban még itt élt a világ lakosságának 18 százaléka; 2020-ban már csak 9,5), és Ázsia felemelkedett (2020-ban a világ népességének 60 százalékával), azonban a magas regionális termékenységi arány garantálja, hogy a 2020 és 2070 közötti 50 évben a világ összes születésének 75 százaléka Afrikában zajlik majd le.

17. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Könyvtolvaj_96>!

Noha a Ford sokat kockáztatott ezzel az egyetlen autóval, nem a T-modell lett a történelem legtöbb példányban eladott autója. Az elsőség Németország „népautójáé”, a Volkswagené. Adolf Hitler röviddel a hatalomra kerülése utál előírta, hogy milyennek kell lennie, ragaszkodott a jellegzetes bogárszerű megjelenéshez is, és utasította Ferdinand Porschét, hogy tervezze meg.

209. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Könyvtolvaj_96>!

Az általános mortalitás – az 1000 emberre jutó halottak száma éves szinten – kézenfekvő mérőszám. A jómódú országokban ez 7-11 közé esik; én a 9-et veszem átlagnak. Mivel egy évben 8760 óra van, ezért az átlagos mortalitás egy élő személy halálozási kockázatára átszámítva 0,00001, azaz 1x10 a mínusz hatodikon óránként. Ez azt jelenti, hogy a repülés közben bekövetkező halál kockázata csupán 5/1000-e (0,005-e, azaz ötezrede) annak, mint ha egyszerűen csak éljük az életünket. Dohányzás esetén a kockázat ennek százszorosa, autóvezetésnél ügyszintén. Röviden: a repülés sohasem volt ilyen biztonságos.

228. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

horvathm>!

1986-ban Kína lett a világ legnagyobb cementgyártója, és a mostanában előállított mennyiség – 2018-ban töb mint 2,3 milliárd tonna – adja a világ termelésének csaknem 60 százalékát. Az ország példátlan építkezési munkálatainak leglenyűgözőbb illusztrációja, hogy csupán az elmúlt két évben több cementet használtak fel (körülbelül 4,7 milliárd tonnát), mint amennyit az Egyesült Államokban a 20. században összesen (mintegy 4,6 milliárd tonnát)!

(első mondat)

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Barbár >!

A számok nem hazudnak, de az egyéni értelmezésük eltér.

51. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

Barbár >!

A legkisebb madár, a méhkolibri alig 2 grammos, a legnagyobb az Andokban élő kondorkeselyű, amely eléri a 15 kilogrammot – ez csaknem 4 nagyságrendű eltérés.

286. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes

1 hozzászólás
Cornus P>!

A modern élet számos olyan folyamattól függ, amelyek meglehetősen lassan fejlődnek. Ilyen például az élelmiszer- és energiatermelés vagy a személy- és áruszállítás – és ez a lassabb ütem nemcsak az 1950 előtti fejlesztésekre érvényes, hanem a tranzisztorok (amelyeket 1952-ben hallókészülékekben használták először kereskedelmi alkalmazásban) fejlődésével időben egybeeső alapvető folyamatokra és innovációkra is.

Amerika egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, a Corn vállalat adatai szerint a terméshozam 1950 óta átlagosan évi 2 százalékkal nő. A rizs Kína legnagyobb mennyiségben termelt árucikke, amelynek a hozama az elmúlt 50 évben csak körülbelül 1,6 százalékkal javult. A 20. században a hőenergiából elektromos áramot előállító gőzhajtású turbógenerátorok hatásfoka körülbelül évi másfél százalékot fejlődött. Ha az 1900-as év gőzhajtású turbógenerátorait összehasonlítjuk a 2000-es év kombinált ciklusú erőműveivel, akkor a javulás felmegy évi 1,8 százalékra. A világítástechnikában elért fejlődés látványosabb, mint az elektromosság átalakításának más területein, de 1881 és 2014 között a fényhatékonyság (az egy watt energiával generált lumenmennyiség) a beltéri izzóknál csak 2,6, a kültérieknél pedig 3,1 százalékkal javult évente. […]
Az interkontinentális utazás sebessége a nagy óceánjárók 1900-as 35 km/h-s átlagáról az 1958-as Boeing-707-es 885 km/h-s átlagára nőtt, ami évi 5,6 százalékos javulást jelent. Ám a sugárhajtású utasszállító gépek sebessége azóta lényegében változatlan – a Boeing-787-es csak néhány százalékkal gyorsabb a 707-esnél. 1973 és 2014 között az Egyesült Államok új személyautóinak üzemanyag-hatékonysága (még akkor is, ha kizárjuk az utcai terepjárómonstrumokat és a kisteherautókat) összességében csak évi 2,5 százalékkal javult, 100 kilométerenként 17,4 literes fogyasztásról 6,4 literesre. Végül civilizációnk legfontosabb féme, az acél egy tonnája előállításának energiaigénye (a kokszé, a földgázé és az áramé együtt) 1950-től 2010-ig 50 gigajoule-ról nem egészen 20-ra csökkent, ami évi 1,7 százaléknak felel meg.

138-139. oldal

Vaclav Smil: A számok nem hazudnak 71 dolog, amit a világról tudni érdemes


Hasonló könyvek címkék alapján

Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Máté Gábor: A test lázadása
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Malcolm Gladwell: Kivételesek
Leonard Mlodinow: Részeg bolyongás
Máté Gábor: A sóvárgás démona
Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok