Bocsáss ​meg, Madárijesztő! 82% 45 csillagozás

Hát-hát… elég gyorsan megértettem, miért tettem ezt a könyvet annak idején (emlékezetem szerint többször is) vissza a polcra, valahányszor a kezembe akadt a könyvtárban… Szóval ez a regény kegyetlen, legalább a kétharmadáig egyre kegyetlenebb. És el-elvesztem a főhős leányka megállíthatatlan érzelmei közepett is (mi váltott ki belőle mit?), DE jól van megírva spoiler, és valószínűleg a lélektani rajz is megalapozott, és katarzis is van a végén… és igazából azon vettem észre magam, hogy akarom olvasni, ami eléggé szembemegy azzal, amit az ilyenek esetében érzeni szoktam. Azt kell mondanom, hogy ha nem is könnyű, nagyon jó könyv ez.

Én ezt nagyon kicsike koromban láttam, de csak ennyire emlékeztem, hogy láttam és hogy olyan szomorú, és talán nyomasztó volt? Aztán most, mikor a könyvet olvastam ugrott be a bojkottos résznél, hogy tényleg, erre emlékszem, hogy mikor a filmben azzal szenvedtek, hogy bojkott-bojkott, gőzöm nem volt róla, mi az a bojkott… X)
Nagyon tetszett. Mindig is szerettem az ilyen „szenvedélyes” gyerekeket. Valahogy olyan kellemes nosztalgikus érzetem támad tőle, pedig ezekben az időkben én még nem is éltem. Vagy ki tudja… ha van reinkarnáció…
A lényeg, hogy nekem tetszett, könnyen, gyorsan is olvasható ráadásul, úgyhogy szívesen ajánlom másoknak is. :)

Nagyon tetszett a könyv, nyomasztó és kegyetlen, tökéletes tükröt mutat a társadalomnak és talán egy nagyon burkolt részleges rendszerkritika is megjelenik benne. Nagyon jól ábrázolja az érzelmeket, a motívumai felerősítik a mondanivalót, de mégsem válik szimbolistává, mi több, kifejezetten könnyed nyelvezettel bír, így jó olvasni. A vége nekem kicsit didaktikus, ennyire nagy katarzisnak szerintem nem szabad lezárnia egy ilyen eseménysort, de legalább illik a végére.

Már huszonéves voltam, amikor olvastam, nem is egyszer, és nagyon tetszett, de volt benne valami lehangoló, talán az egyes diákok viselkedésében.

Nekem is gyermekkori kedvenc volt.

Érzelmi húrok, jó játék.

Hmm… Kalandos beszerzés útján olvasott, amolyan véletlen könyv. Mondhatni a véletlen kegyes volt, mert volt hogy ilyen alkalommal rossz könyv került a kezem közé.
A történet maga, érdekes, de szigorúan csak jókedvűek olvassák, mert eléggé lehangoló. De azért lehet benne, építő gondolatokat találni. Kedvenc könyv biztosan nem lesz, de nem bántam meg az olvasását!

Juci, egyet értek veled, ez a kék borító ocsmány.
Nekem egy versenyre kellett elolvasnom. Nem volt kedvem hozzá, de aztán ahogy belekezdtem, megtetszett.:)
Nem tudja valaki az említett film címét?

Juuuj, de szerettem! Kiskamaszkorom egyik kedvenc olvasmánya volt. Az új kiadás borítóját viszont gusztustalannak találom. Valahogy egyáltalán nem illik a könyv hangulatához.