Dzsingisz ​kán 39 csillagozás

V. G. Jan: Dzsingisz kán V. G. Jan: Dzsingisz kán V. G. Jan: Dzsingisz kán V. G. Jan: Dzsingisz kán

A regény történelmi hitelességgel mutatja be a nagy mongol hódító életét és világrészekre kiterjedő hadjáratait. A szegénysorból származó Trmudzsin (ez Dzsingisz kán eredeti neve) különböző sikeres – valószínűleg ösztönös – politikai fogás után hatalmas hadsereg s ezzel a keleti világ ura lesz. Makedóniai Nagy Sándor példáját követve elindul, hogy leigázza a világot. Előbb az elpuhult uralkodók miatt erejét vesztett Kínát hódítja meg, majd keletről nyugatra fordul, és letapossa a virágzó bokharát, Szamarkandot és Horezmet. Dúl, éget, pusztít ez a keleti nagyúr, s híven nyugat felé irányuló hódító politikájához, Oroszországot is megtámadja. A széthúzó kisebb-nagyobb orosz fejedelmek nem tudnak ellenállni Dzsingisz kán hatalamas hadseregének s sorra elhullanaka a mongolok kardcsapásai alatt.

>!
Európa, Budapest, 1988
394 oldal · ISBN: 9630746492 · Fordította: Semtei Róbert
>!
Kárpáti / Európa, Budapest-Uzsgorod, 1984
454 oldal · ISBN: 963072958X · Fordította: Semtei Róbert
>!
Európa, Budapest, 1981
444 oldal · ISBN: 9630726408 · Fordította: Semtei Róbert

3 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Dzsingisz kán


Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
jehuka P
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Tavaly Conn Iggulden Hódító sorozata által totálisan beleszerettem a mongol-tatár témába, így különösen érdekes volt a másik fél – az akkori iszlám világ – szemszögéből megírt regényt olvasni. Tetszett, ahogy egymás után következő színes életképek által, közemberek és a sah fiának sorsán keresztül mutatja be a korabeli Horezm viszonyait. Ezt a világot forgatja aztán fel fenekestül a mongol had. A könyv fülszövege enyhén szólva is megtévesztő, a cselekmény Dzsingisz kán utolsó éveinek hódításaival foglalkozik csak, a múlt néhány homályos utalásból körvonalazódik ki. Nagy örömmel fogadtam a régi ismerősöket: Szubudájt (Szübötejt) Dzebét, Dzingisz kán új árnyalatokkal lett gazdagabb a fejemben, és nagyjából helyére került Dzsocsi sorsa is. Hiányoztak viszont a nagykán testvérei :( Viszonylag árnyalt képet fest a korabeli viszonyairól, az összefogás hiányáról (mint az iszlám világban, mind az orosz fejedelemségek esetében), ami kulcsszerepet játszott abban, hogy a mongolok meghódíthatták őket, de hiányoltam a mongol harcmodor bemutatását és a pusztítást, amit a nyilaikkal végeztek. Ráadásul a végére kicsit el is fáradt a történet. Ettől függetlenül tetszett :)

2 hozzászólás
>!
ursus MP
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Az egyik kedvenc történelmi regényem annak ellenére, hogy a harmadik kötetben, sajnos épp amikor a magyarországi hódításhoz érünk, mintha kifulladna, kódex-szerű felsorolássá lassul a cselekmény. De az első kötet még hús-vér emberek sorsán át mutatja be az akkori véres eseményeket.
Sajnos egyértelmű, hogy Dzsingisz kán, ez a kitűnő szervező, vasakaratú ember azért (is) lehetett olyan nagy történelmi személyiség, mert ellenfelei hagyták, hogy az legyen. Kívülről jött, „nem volt benne a pakliban”. A birodalmak, amelyeket letarolt, egymásra fel voltak készülve, őrá nem. S a pillanatnyi politikai (vélt) érdekek már akkor is hozzá tartoztak a civilizációhoz, és már akkor is lehetetlenné tették az igazi összefogást.
Egy nagy fellángolás történetét olvashatjuk, amely végigperzselte az akkori „fejlett világot”, nem először a történelem folyamán, és nem is utoljára. De hol vannak ma a nagy hódítók?
Jan trilógiája hatalmas vállalkozás. Máig az egyetlen* teljes és hiteles történet a XIII. század eme kataklizmájáról. Izgalmas, fordulatos, színes tabló, e kegyetlen korszak magával ragadó krónikája, amely itt-ott azt is felvillantja: az emberség akkor is fellelhető, legalább nyomokban, amikor körülöttünk minden lángokban áll.

*Azóta Conn Iggulden is írt a korról, méghozzá öt kötetből álló sorozatot.

>!
Habók P
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Dzsingisz kánról nem sokat tudtam meg belőle, de a mongolokról valamivel többet. A könyv igazából többet foglalkozik azokkal a birodalmakkal, – képzelt és valós – alakokkal, aki ellen a mongolok hódításai irányultak.

>!
Gáborr_Nagy P
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Nekem nagyon tetszett. Különösen az eleje, ahogy bemutatja egy, számomra teljesen ismeretlen muzulmán birodalom (Horezm) mindennapjait, bonyolult kapcsolatait, szokatlan életmódját. A sok lábjegyzet is igazán tanulságos volt. A főszereplő szerencsére csak a közepétől érkezik a könyvbe, és teljesen szétdúlja ezt a kedves világot. Jó, hogy a történelmet nemcsak a vezérek, hanem a hétköznapi emberek sorsán keresztül is látjuk. Úgy tűnik Dzsingisz kán fő ereje abban van, hogy képes volt összefogást teremteni, még a mostohatestvérek is együtt tudtak küzdeni és bízni egymásban, míg a horezmi ellenfelek vagy az oroszok saját gyermekeikben sem bíztak. Kár, hogy hiányoztak a könyvből az igazi hősök, mert a főszereplők vagy vérszomjas hódítók, vagy léha és viszálykodó meghódítottak.

>!
Outwar
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Temüdzsin,azaz Dzsingisz Khán személye olyan pozitív népszerűségnek örvend Mongóliában,hogy az példamutató lehet minden identitását kereső nép számára.Nemcsak mint államalapító és hódító szabad rá gondolnunk,hiszen az ő nevéhez fűződik az egységes mongol nyelv és írás,a tulajdonképpeni írásbeliség bevezetése.Ám személyisége vitatott.A hadjáratait jellemző barbár vérengzés és kegyetlenség minden róla szóló feljegyzésben fellelhető,ám ezek a dokumentumok többnyire a leigázott népek feljegyzései közül kerültek elő.És ugye a vesztes fél szívesen színezi ki az ellenség által elkövetett bűnöket.Tehát a kegyetlenkedések mértéke kérdéses,de tény,hogy megszámlálhatatlan áldozata volt Dzsingisz Khán hódító hadjáratainak. A könyv utal az igazán nagy kínai hódításra,de tulajdonképpen az akkori legnagyobb muzulmán birodalom elleni támadásokról szól.Az író nagy történelmi pontossággal mutatja be mindkét felet.Dszingisz Khán alakja különösen jól megformált. A befogadhatatlan nevek sokasága megnehezíti az olvasást,de ettől függetlenül nagy jelentőséget tulajdonítok a könyvnek a történelmisége miatt.

>!
Sundara
V. G. Jan: Dzsingisz kán

A könyvben kellő mértékben keveredik a fantázia és a történelmi tények. Sok kulturális információt is alkalmaz írás közben ám mégsem válik tankönyvé. A karakterei egyediek és nem túlírtak, a történetet szép keretbe helyezi. Tetszett.

>!
nagy_csilla
V. G. Jan: Dzsingisz kán

Lendületes történelmi regény, ami sajnos a vége fele, mintha kifulladna. Az utolsó pár oldal elég összecsapott és ezért,annak ellenére, hogy nagyon tetszett, egy kicsi hiányérzetet hagyott bennem.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
jehuka P

A földkerekséget meg lehet hódítani lóháton, de kormányozni nem lehet a nyeregből.

157. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A költő azt mondja: „Aki retteg a haláltól, azt utoléri, ha akár az égi felhőkbe menekül is előle!”

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– A régi mongoloknak van egy mondásuk: „Aki igazat szól, nem betegségben hal meg”, és ez azt jelenti, hogy valaki dühében időnap előtt végez majd az igazmondóval… Ezért igyekszik minden ember egész hegyekre valót összehazudni…

411. oldal

Kapcsolódó szócikkek: igazság
>!
Habók P

Ha lovas elcsügged, lova lába meglassúdik (Keleti közmondás)

II. könyv első rész

>!
Habók P

A sólyom, ha nincsen szárnya, nem emelkedhetik fel a magasba. Az ember, ha nincsen paripája, tehetetlen a földön.

(első mondat)

>!
Eszter01

– Milyen ez a csodálatos hadvezér Dzsingisz kán?
– Magas növésű, és noha már hatvanéves elmúlt, igen erős. Nehéz léptei, esetlen mozdulatai medvére emlékeztetnek, ravaszsága rókáéhoz hasonló, haragja kígyóméreg, szilajsága a párducé; fáradhatatlan, mint a sivatag tevéje, és bőkezűsége azok iránt, akiket érdemesnek tart a jutalomra, a vérszomjas tigrist juttatja az ember eszébe, amely a maga kölykeit gyöngéden dédelgeti. Magas homloka van, hosszú, keskeny szakálla és sárga, rebbenéstelen nézésű macskaszeme. Kánjai, éppen úgy, mint egyszerű katonái, jobban félnek tőle, mint a tűzvésztől vagy a villámtól. De ha parancsot adna tíz harcosának, hogy rohanjanak rá ezerfőnyi ellenségre, habozás nélkül indulnának a támadásra, mert vakon bíznak benne, hogy a győzelem csak Dzsingisz kán oldalán lehet…

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dzsingisz kán
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Végül, amikor egy imám rászólt: „Te nem a Paradicsomba vezető ösvényen jársz, hanem a pokol tüzes mélysége felé visz az utad”, Abu-Dzsafár azt a vakmerő feleletet adta: "Hagyj békén, ne hívogass engem a Paradicsomba. Amikor szentolvasókról, búcsújáróhelyekről és önmegtartóztatásról papolsz: magamban azt gondolom nem mindegy: Mahomet mecsetjébe megyek-e vagy Jézus harangszótól hangos székesegyházába, vagy akár Mózes zsinagógájába? Kerestem én Istent mindenütt, de nem találtam sehol. Nincs is Isten, csak azok találták ki, akik kufárkodni akarnak a nevével. Az én világító fáklyám és vezérem: Abu-Ali Ibn-Szina. Erre a szent imámok kiátkozták az istenkáromlót, és parancsot adtak, hogy vessék fogságba. A város főterén akarták kivágni mérges nyelvét, és leütni mind a két kezét, hogy se írásban, se élőszóval ne terjeszthesse többé megrontó verseit, Abu-Dzsafár azonban elillant, gyorsan és zajtalanul, mint a kígyó.

35. oldal

>!
jehuka P

A harcos oltalma: kardjának éle és jó paripája.

189. oldal

>!
Habók P

Az az ember ugyanis, aki megrázó eseményeket kísérhetett mindvégig figyelemmel, azután meg hallgat róluk: hasonlatos a fukarhoz, aki ruhába göngyöli kincseit, és elássa a sivatag földjében, holott már torkán van a halál hideg keze.

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– A messzi világot járom, és a hazugság tengerében az igazság szigetét keresem…

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · igazság

Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: A végső tenger I-III.
Kodolányi János: A vas fiai
Kodolányi János: Boldog Margit
Urbánszki László: Fegyver csörög
B. Szabó János: A tatárjárás
A mongolok titkos története
Vásáry István: Az Arany Horda
G. A. Fjodorov-Davidov: Az Aranyhorda földjén
Fodor Pál – Hegyi Klára – Ivanics Mária: Török és tatár hódítók
Klaniczay Tibor – Stoll Béla – Dercsényi Dezső – Györffy György – Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete