Gyülekező ​árnyak (Egy sötétebb mágia 2.) 7 csillagozás

V. E. Schwab: Gyülekező árnyak

Kell az egyik utolsó vérmágus, aki képes utazni a London varázslatos városa által összekapcsolt párhuzamos világok között. Négy hónap telt el azóta, hogy egy rejtélyes obszidián kő a birtokába került, és találkozott Szelina Barddal. Négy hónapja, hogy Fehér London uralkodói, a Dane ikrek elbuktak, és a követ a haldokló Holland testével együtt visszaküldte Fekete Londonba.
Kell álmait most baljós mágikus események kísértik, ébren pedig folyton Lina jár az eszében. Mialatt Vörös London az Elemek Viadalára – egy háromévente megrendezett nemzetközi, barátságos mágikus vetélkedésre – készül, egy bizonyos kalózhajó egyre közeledik. Időközben egy másik London lassan új életre kel. A mágia egyensúlya kényes és veszélyekkel teli; és ahhoz, hogy az egyik város felvirágozzon, egy másiknak vesznie kell…

Eredeti mű: V. E. Schwab: A Gathering of Shadows

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Kossuth, Budapest, 2017
450 oldal · ISBN: 9786155755095 · Fordította: Sámi László
>!
Ventus Libro, Budapest, 2017
450 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155535963 · Fordította: Sámi László

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Kell Maresh


Kedvencelte 2

Most olvassa 17

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 126

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
NewL P
V. E. Schwab: Gyülekező árnyak

Az előző kötethez képest ennek a világa sokkal sötétebb, egy kicsivel jobban kidolgozott a mágia része. Nagyon élveztem a varázs párbajok leírását, az újabb szereplők bevonását a történetbe. Ami kicsit kevésbé tetszett, hogy pl. Lina karaktere egyre sekélyesebbnek tűnik, és hogy a könyvben talán egy kicsit túltengenek az érzelmek. Azért ez a rész jobban kidolgozottnak tűnik, és a fantasy vonala sokkal erősebb lett. Valamint kevesebb az üresjárat, amin unatkozni lehet.

>!
Baráth_Zsuzsanna MP
V. E. Schwab: Gyülekező árnyak

Mágia nélkül nagyon szürke tud lenni a világ egy poszt-Harry Potter-korban, de szerencsére itt van nekünk V.E. Schwab, aki képes arra, hogy felpezsdítse mugli-vérünket, és felejtő-bűbájt bocsásson ránk a mindennapok minden egyéb dolga iránt, miközben mi a párhuzamos Londonokban űzzük a kalandot Kell-lel és Linával. Már a trilógia második része jelent meg (a harmadikra 2018. tavaszáig kell várni, lövésem sincs, hogyan fogom addig kibírni, ide nekem a folytatást, most!), ami jobb lett mint az első, pedig az sem volt gyengus. Ezúttal nincs laca-faca, azonnal fejest ugrunk az eseményekbe, amelyek nemcsak gyorsan pörögnek, de kellően sok csavart tartogatnak ahhoz, hogy mindvégig fenn tudják tartani az érdeklődésünket. Most nem követi el azt a hibát az írónő, hogy összecsapja a végét, csak a szerelemi szál lett egy hangyányit túlspilázva, de ettől eltekintve minden oldalon érződik, hogy mennyivel érettebb ez az írás, mint az előző felvonás. A történet dinamikus, szórakoztató, mégis elgondolkodtató, a dráma sűrűsödik, a Londonok világa egyszerre káprázatos és fenyegető, bonyolódnak a szálak, amelyek összekötik ezeket a párhuzmos világokat, miközben egyre jobban érezzük a mágia erejét, sokféleségét, fényét és árnyékát. Kapunk egy Darth Vader-i fajsúlyú főgonoszt, akitől már tényleg rohadtul lehet félni, mert ez a valami egy ősi erő, amely naná, hogy megtalálja a módját, hogy életre keljen, de azt már csak a következő részben tudjuk meg, hogy mire képes, amikor teljes gőzzel nekiáll pusztítani, de már a bemelegítő gyakorlatok is apokaliptikus képeket vetítenek előre. Aki olvasta az előző részt, annak csak azt tudom mondani, hogy az volt a matiné, amelyhez most megkaptuk a délutáni előadást, hogy legközelebb főműsoridőben következzen be az igazi, mindent eldöntő a csata. Valahogy így kell univerzumot építeni, és mesterfokon játszani az olvasó érzelmeivel.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/10/09/konyvkritika_v…

>!
RRavenclaw
V. E. Schwab: Gyülekező árnyak

Boldogság: amikor rájössz, hogy a 6 hónap helyett már csak 1-et kell várnod a könyv megjelenéséig.
Na ez történt most meg velem a Gyülekező árnyak kapcsán. Valamiért úgy volt bennem, hogy egy évvel az első rész után jön majd a második, de aztán augusztusban megláttam az egyik online könyváruházban a kiadási dátumot. És gondolkodás nélkül rányomtam az előrendelés gombra. :D Kellemes meglepetés volt, na :D
Szóval én alapvetően a cselekményközpontú történeteket kedvelem, ezért már az első résznél is ott volt bennem egy kicsi hiányérzet, mert nem az, hogy gond lett volna a sztorival (sokakkal ellentétben, engem a lassabb kezdés sem zavart), csak egyszerűen lehetett volna még csavarosabb, szerteágazóbb. De a világépítés, és az érdekes karakterek teljes mértékben kitöltötték ezt a kis hiányt, így az első rész is 10/10 volt.
Hasonló a helyzet ezzel a könyvvel is. Az első 300 oldalban tényleg nem történik szinte semmi, ami a fő cselekményszál előrehaladását szolgálná, de így is minden egyes oldalt, gondolatot egyszerűen hihetetlenül érdekesnek, izgalmasnak találtam, és kicsit sem unatkoztam közben. Ha így fogom fel a könyv első felét/kétharmadát, csak mint barangolást ebben a kidolgozott, lenyűgöző világban, így is alig bírtam betelni vele. Egyszerűen annyira jól ki van találva minden, olyan kreatív és egyedi az egész környezet!! A fogalmazásmód, és persze a fordítás olyan életszerűen megragadja egy-egy hely hangulatát, hogy szinte láttam magam előtt, öröm volt így elképzelni a Sasenroche-i feketepiacot, vagy a Tündökést. spoiler
A szereplők sem okoztak csalódást, spoiler Kellt még mindig imádom, sajnos az előző részhez képest kevesebbet szerepelt, viszont most nagy örömömre jobban megismerhettük Rhyt is, a kettejük kapcsolata igazán szép és hiteles volt. Nagyobb szerepe volt Tieren mesternek is, és Alucardot is könnyen megkedveltem. spoiler
Romantikából nem volt túl sok, de ez volt így pont elég, így illeszkedett a történetbe, szóval ha valaki ettől fél, nincs sem szerelmi háromszög, sem nyáltenger, semmi ilyesmi :D
A vége elég durva függővég. A következő részig viszont tényleg fel évet kell még várnom, nem tudom, hogy bírom majd. Egyébként az a gond a trilógiákkal, hogy az első rész után úgy vagyok vele, hogy ááá, még csak most kezdtem, a nagyja még hátra van, a második elolvasása után meg rögtön már csak az utolsó maradt, egy könyv, és vége… :(


Népszerű idézetek

>!
bibliofilblog_heni

– Úgy tapasztaltam, a legjobb módja a tanulásnak és a legbiztosabb módja az életben maradásnak, ha figyel az ember.

143. oldal

Kapcsolódó szócikkek: figyelem
>!
annaxe 

Elvégre mindenkinek hinnie kell valamiben, és mágia nélkül ők kénytelenek beérni egy istenséggel.

129. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Cassandra Clare: A hercegnő
Joss Stirling: Lélektársak – Phoenix
Charlie N. Holmberg: A papírmágus
Kerstin Gier: Smaragdzöld
Ransom Riggs: Üresek városa
Sandra Regnier: A sötét jóslat
Terry Pratchett: Cseles
Rick Riordan: A vörös piramis
Samantha Shannon: A Mímes Rend