Bevallom, előítélettel kezdtem a könyv olvasásába – amolyan kötelezően megkóstolandó olvasmányként tekintettem rá. Úgy gondoltam, bepróbálkozom Victoria Schwab világában, és bizonyára kapok majd valami jó kis nyálas YA regényt, esetleg egy ifjúsági, paranormális románcot. Való igaz, hogy helyenként karcolja a határokat, de összességében szerintem ez egy nagyon tisztességesen megírt, a szó legnemesebb értelmében vett „egyszerű” spoiler fantasy. Bátran kézbe vehetik a hozzám hasonlóan, „élemedettebb” korú olvasók is.
A cím önmagáért beszél, és pontosan ennyit nyújt a könyv is. Kezdetben lassan csordogáló, majd egyre erőteljesebben áradó, végül egyenesen hömpölygő mágiát. Valóban a mágia van a történet középpontjában, különféle változataiban, és ténylegesen egyre sötétebb formákban. Ötletes, átgondolt és kifejezetten könnyen átlátható a helyszínek, a különböző Londonok világának kialakítása is, amelyek között a vérmágia mestere, az antari Kell herceg könnyedén „közlekedik” és „keresi magának a bajt”. Ráadásul kedves, szerethető partnert kap a vagány tolvajlány, Lina képében, és így együtt izgalmas, bár nem túl körmönfont kalandok közepette haladnak egyre gyorsabb tempóban, akciódús jelenetek során, a kezdő kötet végkifejletéig, amely nyilvánvalóan egy szolid függővégbe torkollik.
Természetesen mindeközben a varázslat számos formájával, és az azokat űző különféle szerzetek felsorakoztatásával kényeztet bennünket az írónő. Találkozunk gyógyító rúnákkal, megkötő, vagy kényszerítő bűbájjal, nyomkövető, kereső, lezáró-védő varázzsal, és még számtalan más trükkel, illúzióval.
A cselekményszövésre, a karakterek ábrázolására, kapcsolataik alakulására valahogy mindvégig a mesés egyszerűség volt jellemző, mindez bájosan könnyed és gördülékeny kivitelezéssel.
Összességében engem rendkívül szórakoztatott a regényke, kifejezetten belefeledkezős, üdítő olvasás volt. Meg kell azonban állapítanom, hogy közel sem adta azt az összetett, bonyolult, elgondolkodtató olvasmányélményt, amelyet a fantázia birodalmaiban manapság olyannyira divatos, sokszoros áttéten keresztül vezetett regények nyújtanak spoiler. Kíváncsi vagyok, mit „tud” majd a trilógia köztes, második kötete…