A ​Fényigéző (A mágia árnyalatai 3.) 204 csillagozás

V. E. Schwab: A Fényigéző

Végigsöpör a sötétség a mágiában gazdag Londonon. A mágia törékeny egyensúlya felborult, uralkodók buknak el, mialatt a gonosz feltartózhatatlanul gyilkol a birodalomban. Kell, az egyik utolsó antari mágus és Szelina Bard, az ügyes tolvajlány felveszi a harcot az ősi ellenséggel, aki magának követelik a hatalmat a főváros fölött. A pusztító mágia ellen csel, hősiesség, kitartás és bajtársiasság a fegyverük.

A Mágia Árnyalatai trilógia magával ragadó fináléjában eldől a négy mágikus London közötti küzdelem.

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Ventus Libro, Budapest, 2018
576 oldal · ISBN: 9786155755354 · Fordította: Sámi László
>!
Ventus Libro, Budapest, 2018
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155755279

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Kell Maresh · Szelina Bard (Lina) · Alucard Emery · Rhy Maresh · Holland Vosijk · Hastra · Tieren Serense (Aven Essen) · Emira Maresh · Holland · Lenos · Ojka · Osaron


Kedvencelte 51

Most olvassa 11

Várólistára tette 119

Kívánságlistára tette 126


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
V. E. Schwab: A Fényigéző

Az írónő a legtöbb izgalmat nyilvánvalóan a végére tartogatta. Az előző két részben jó alaposan megismertett minket azokkal a szereplőkkel, akiknek fontos szerepet szánt. Kell és Rhys, Holland és Lina, Alucard Emery, Tieren főpap, a király és a királyné. Valami sötét és gonosz elszabadul, és készül mindent bekebelezni. Hőseinknek pedig nincs könnyű dolguk. A szerző maximálisra fokozta az izgalmat, és nem kímélt senkit. Teljesen beszippantott a történet, alig tudtam letenni. Egy igazán jól megírt urban fantasy, remekül megalkotott szereplőkkel. Hollandot, a 'rosszfiút' is egészen megkedveltem a végére, sajnáltam azok miatt a dolgok miatt, amiket a múltban szenvedett el. Rhys igazán megemberelte magát, Lina viszont nem bújt ki a bőréből. Bár őt pont ezért kedveljük. A befejezés miatt sem panaszkodhatok, kicsit nyitva maradt, talán az újabb kalandok kedvéért.

>!
Kawaii_vIVIv
V. E. Schwab: A Fényigéző

Úristen mit alkotott meg ebben a kötetben Schwab :O Eddig is oda-vissza voltam ezért a sorozatért, de a befejező kötettel méginkább megerősített abban, hogy nem utoljára találkoztam a szereplőkkel.
Már az előző rész végén is a jó kis függővéggel az írónő, jól otthagyott minket a…. :D de itt végre megindulhatott a kaland Kell megmentésére. Lina megint megmutatta, hogy igazi tökös csaj, aki használja az eszét és harcol a végsőkig.
Rhy ebben a részben nagyon sokat fejlődött, spoiler és azt hiszem itt ismerhettük meg az igazi énjét. Elkényeztetett ficsúrból egy igazi, bátor, önfeláldozó férfi lett, ezért is sajnáltam és bőgtem én is, amikor spoiler.
Holland pedig nem lopta be magát a szívembe, viszont jó volt megtudni az ő múltját is, mert így azért néhány dolog értelmet nyert. spoiler
Schwab kemény ellenfelet adott a csapatnak és volt is izgulás bőven.
Kell egy tettén felsikítottam, hogy miééééééééééééééééért, de most komolyan…ahhh a kíváncsi természetem tudni akarta volna, hogy spoiler
Alucard pedig megint bebizonyította, hogy fontos neki Rhy, és róla is derültek ki érdekes dolgok. Végig pörgős események sora, izgalmas harcok, árulás, halál, és rengeteg mágia. Kell ennél több?

>!
Navi P
V. E. Schwab: A Fényigéző

Megsirattam :( Nem kicsit, nagyon.
Kaptunk egy monumentális befejezést, veszteségekkel, harcokkal és egy kevés boldogságot.
Osaron megpróbálta elfoglalni a mi szeretett Londonunkat, vér és halál által, de ez nem jött össze.
Nem is tudom, mit írjak. Osaron legyőzetett, de milyen áron … Megkönnyeztem mindegyik halottunkat, az utolsónál félre is kellett tennem egy kicsit a könyvet, pedig M halála is padlóra küldött. Itt most a veszteségeken volt a hangsúly.
Imádtam ezt a részt, a sorozatot.
Biztosan újraolvasós lesz.

>!
Wee IP
V. E. Schwab: A Fényigéző

Az első könyvet olvasva még fogalmam sem volt róla, hogy ennyire fogom szeretni ezt a sorozatot. A másodiknál már kezdtem kapizsgálni, A Fényigéző pedig feltette az i-re a pontot.
Ha valaki azt kérdezi tőlem, mit olvasson elsőként Schwabtól, azt mondom: ezt a trilógiát. Lehetőleg egyben. Utoljára Lawrence Széthullott Birodalom sorozata szippantott be ennyire.
A történet, a szereplők, a cselekmény, a világ… mind egy jól megkomponált varázslat, az ember érzi a sorok között az eleven mágiát.
A keserédes lezárás pedig tökéletes befejezése egy igazán nagyszabású történetnek. Schwab bravúros és brilliáns.

A jó könyvektől nehezen szakad el az ember. De a legjobb, hogy mostantól bármikor levehetem a polcról, és újraolvashatom az egészet.
Köszönöm a kalandot Lina és Kell. Addig is, a következő találkozásig: Anoshe

>!
Snow_White P
V. E. Schwab: A Fényigéző

Méltó befejezése volt ez a kötet egy remek trilógiának. Sajnálom, hogy búcsút kell vennem ettől a világtól és a karakterektől, mert nagyon a szívemhez nőttek.
Ez a rész is bővelkedett eseményekben, egy percig sem unatkoztam olvasás közben, de úgy gondolom, talán mégis a karakterek voltak azok, amik miatt igazán erős lett ez az egész kitalált világ. Imádtam Alucard és Kell szócsatáit, nagyon jól szórakoztam közben, és kifejezetten tetszett, hogy spoiler Ebben a kötetben egy kicsit még Linát is sikerült megkedvelnem, pedig az eddigiekben nem volt éppen a szívem csücske. Viszont az tény, hogy hihetetlenül jó párost alkottak Kellel. spoiler Akiről pedig még muszáj szót ejtenem az nem más, mint Holland, akit az eddigi kötetekben is nagyon kedveltem, de itt ismerjük csak meg igazán, hogy milyen ember is ő. És végtelenül sajnáltam, amiért egész élete során folyton kihasználták, és nem jutott neki más, csak szenvedés. spoiler
Az egyetlen dolog talán ami miatt kissé csalódott vagyok az az, hogy végül spoiler, szerintem a történet megkívánta volna még ezeket az információkat. Persze enélkül is imádtam az egész trilógiát, és – ahogy az eddigi kötetek – úgy ez is nagy kedvenccé vált.

4 hozzászólás
>!
ViveEe P
V. E. Schwab: A Fényigéző

Egy igazán szuper sorozat ért véget.
Nagyon izgalmas volt, rengeteg harccal, és sötétséggel.
Az árny teljesen elnyelte Vörös Londont. Kellék elindulnak megkeresni egy eszközt, ami talán segíthet a legyőzésében.
Nagyon tetszettek ezek a részek. És főleg Holland karakterének örültem. Jobban megismerjük a múltját, és a motivációit. Nekem a szívem szakadt meg érte, és nagyon sajnáltam. Az ő karaktere tette meg számomra a legnagyobb utat.
Az antarik harca nagyon tetszett. És a vége is szerintem szépen lett megírva.
Nagyon elégedett vagyok a sorozattal, ajánlom mindenkinek.

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
V. E. Schwab: A Fényigéző

A mágia árnyalatai 3

Rettentő jó befejező rész volt, igaz kicsit hosszú, de egyetlen unalmas mondatot sem találtam benne.
Sok szemszögből és különböző izgalmas helyszíneken zajlottak az események, mindegyik érdekfeszítő volt. Agyon izgultam magam a szereplőkért.
Linát imádtam, csodálatos természetű karakter volt, határozott, olyan aki a jég hátán és megél, akinek a kedvenc időtöltése egyre meredekebb kalandokban rész venni és lehetőleg szembenevetni a halállal is. Igen optimista hozzáállása volt a dolgokhoz, és mindig csak saját magára hagyatkozott, leginkább senkiben nem bízott mégis sikerült hűséges barátokra szert tenni.
Igen izgalmas csaták és gonosz elleni harc vált szükségessé a világuk megmentése érdekében. Árulások és intrikák és elég sok veszteség szomorított el olvasás közben. Az előző rész gonoszáról kiderült, hogy nem is olyan gonosz és múltjának ismeretében érthetővé vált, hogy mitől lett olyan, amilyen és hogy jó szándék vezérelte és keverte csapda helyzetbe.
Érdekes és izgalmas könyv volt és sok elgondolkodtató dolgot tartalmazott.

>!
Beatrice8
V. E. Schwab: A Fényigéző

„– Az élet merő káosz. Az idő pedig rend.”

Látjátok ott azt a most, hogy ezt írom épp 91%-ot? Az nem véletlen! A könyv jóhíre? Az se véletlen! Ez a könyv bőven kiérdemelte az 5 csillagot.
A második rész függővége után, büszke voltam magamra, hogy épp nálam volt ez a rész is, így másnap(mert az előző részt már igencsak éjjel fejeztem be) már kezdhettem is ezt.
A 2. és a 3. rész így együtt jó. Külön-külön nem követik a regények szokásos történetívét, plusz így jobban tudom értékelni őket, mert az előző rész utàn kifejezetten jólesett, hogy végre történt valami :D. Míg, ha többet időt hagytam volna a kettő között, akkor lehet a második túl unalmas ez pedig annyira izgalmas lett volna, hogy néha le kellett volna tennem, hogy lenyugodjak. De ez nem történt meg, így maradéktalanul imáááádtam!
Viszont! Ki volt az az elmeháborodott, aki épp EZT a részletet rakta a könyv belső fülecskéjére?! Ha még nem olvastátok a könyvet se a belső fület, akkor az utóbbit továbbra se tegyétek! Lespoilerez több eseményt is a könyvben.
Túlságosan imádtam és túl nagyszabású ahhoz, hogy szabad stílusban értelmesen írjak róla, így nézzük listásan!
Imádtam:
1.A szereplőket! Imádtam, hogy szinte minden főszereplőnek nézhettünk a szemszögéből egy-egy jelenetet.
„Mert a mások iránti törődésnek fogai vannak és karmai. Amik most belemélyedtek, és nem eresztették. A törődés jobban fájt, mint a lábba döfött kés, jobban, mint pár törött borda, és jobban, mint bármi, ami vérzik, vagy eltörik, s azután meggyógyul. A törődés nem tiszta törést hoz. Olyan csont, amely nem forr össze, olyan vágás, amely nem zárul be.”
Linát az első részben nem igazán kedveltem, de aztán már ott elkezdett fejlődni, mostanra pedig már tényleg láttam, hogy őrült, vakmerő és igazán erős karakter. Megszerzi, amit akar, sosem adja fel és képes volt fejlődni, főleg érzelmi téren. Szegény nehéz élete volt, több számára fontos embert elveszített, ez nem könnyítette meg a dolgát, hogy végre elkezdjen érzelmileg kötődni emberekhez. spoiler
"– Szerintem ez rossz ötlet.
(…)
– Kétségkívül.
– Akkor miért mosolyogsz?
– Mert a rossz ötletek a kedvenceim. – felelte."
Kellt imádtam! Egyszerre tetszett és dühített, hogy spoiler mindig valamilyen formában közölte vele, hogy el van kényeztetve, de nagyon. Mert a karakteréhez az illene, hogy milyen mostoha gyerek volt, mennyit szenvdett, mint a főszereplők közül sokan mások. De ő nem. Jó, sokkal nehezebb élete volt, mint az átlagembernek, de a többiekhez képest még így megnyerte a jackpotot. Túltárgyaltam. Imádtam, hogy a morgós, mindig komoly felszín alatt ő is szabdságra vágyik, kalandra és veszélyre!
És természetesen imádtam őket együtt. „– Legközelebb, ha elsétálok – suttogta –, gyere velem!”
Ha már a pároknál tartunk: Rhy és Alucard! *_* Úgy olvastam volna még róluk többet! Alucard hangos vagy gondolatbeli megjegyzéseitől Rhyról mindig elolvadtam. Annyi évet elvesztettek(nem annyit mint Claire és Jamie, but still) spoiler, remélem a továbbiakban könnyebb lesz nekik. Mindenkinek ezt remélem mondjuk, akiket szeretek :D.
spoiler is megértettem. Nem volt egyszerű se megérteni, se végigolvasni az életét (ő kapja a legrosszabb sorsú főszereplő díjat ebben a könyvben, még csak nem is volt szoros a verseny, pedig azért sokaknak nem volt gyönygéletük rajta kívül is). Nagyon sajnálom őt. :(
"– Mire iszunk?
– Az élőkre – felelte Rhy.
– A holtakra – vágta rá Alucard és Lina egyszerre.
– Alaposak vagyunk – tette hozzá Rhy."

2.A történetet
Nagyon igalmas rész volt. Tele halállal és áldozatokkal. Csak olyan szokásos fantasy módon, így nem akasztott ki. Sokakat nagyon sajnáltam.
Közben a fejezetcímek is fokozták a hangulatot a maguk szörnyűségével: Bajok, Halál a tengeren, Árulás stb.…
Kell múltjára az első könyvtől kezdve kíváncsi voltam a történet egy pontján szóba is kerül és… Jó húzás volt. Elismerésem.
A dinamika szuper.

3.Egyéb
A világfelépítés még mindig pazar, részletesen kidolgozott. A stílus remek, könnyen olvasható. Imádtam, hogy ilyen sokat beszéltek arnesiul. És nagy örömömre találtam egy oldalt is a nyelvről fandomwikián: spoiler Mit szólnának az emberek, ha mostantól használnék arnesi kifejezéseket? :DD
„Úgy szerettem őt, ahogy a hold szereti a csillagokat… Mi ezt mondjuk, amikor valaki megtölti fénnyel a világodat.”

A vége ugyanolyan jó lett, mint minden más, de nem vagyok elégedett! Többet, többet, többet akarok! Én még nem végeztem ezzel a világgal. Most utánazéztem és szerencsére az írónő sem! Új trilógia készül! Váááá! *_* Nem tudom ez mikor derült ki, vagy mikorra várható, csak örülök, hogy lesz.

Összességében IMÁDTAM az egészet úgy, ahogy van szereplők, világ, stílus, történet, borító, MINDEN. OLVASD EL! Kedvenc lett egyértelműen.

Anoshe

>!
Masni3
V. E. Schwab: A Fényigéző

Szerintem ez egy tökéletes befejezés volt a trilógiának. Izgalmas és halálos. És ami még jobbá tette az Holland volt. Eddig is kedveltem, de most ő lett az egyik kedvenc karakterem. Valahogy jobbá tette az egész történetet, hogy megismertem a múltja egy részét. És ő volt az egyetlen akit egy kicsit megkönnyeztem a végén.
Olvasás közben nagyon sokszor vesztettem el a reményt a szereplőkkel együtt, de valahogy mindig összehozták. Osaron nagyon érdekes egy démon volt. Tökéletes főgonosz. :D
Nagyon jó kis kalandokon mentek át és sajnálom, hogy véget ért.
spoiler Bár a végen jó lett volna még egy pár dolgot megtudni. spoiler Tényleg jó lenne ha lenne fojtatása. De tudom, hogy ezért is tetszett ennyire ez a rész, mert vannak elvarratlan szálak. :D
Hiányozni fognak nagyon.
Ezzel a trilógiával Schwab megvett magának kilóra, és nagyon remélem, hogy a többi története is ennyire jó és izgalmas lesz. ❤

>!
perpetua P
V. E. Schwab: A Fényigéző

Egy egészen picit csalódott vagyok, mert ez a rész nem hozta az első két rész magas színvonalát. Igaz tényleg a tetőfokára hágnak az események, rengeteg izgalmas fordulat volt. De maga a megoldás nem tudott teljesen meggyőzni.
Szereplőinket egyre jobban szeretem, még azokat is, akikről nem hittem, hogy így lesz. Fáradhatatlanul küzdenek, hogy megóvják otthonukat, nem törődve saját biztonságukkal, igen kemény csapat kovácsolódott mostanra össze. Tetszett, hogy végre fényt került sok titokra, az is, hogy nem könnyítette meg szereplőink dolgát az írónő, Osaron nagyon kemény ellenfél volt. Számos szomorú, drámai halál is tarkította a történetet, most valahogy jól esett, hogy nem finomkodott senkivel. Rhys boldogságnak szurkoltam talán leginkább, de persze a többiekért is szurkoltam.
Viszont ha ez kevésbé is tetszett, tagadhatatlanul remek sorozat született és nagyon örülök, hogy végül nem halogattam tovább, és elolvastam. :)


Népszerű idézetek

>!
Gyöngyi_Z

– Mire iszunk?
– Az élőkre – felelte Rhy.
– A holtakra – vágta rá Alucard és Lina egyszerre.
– Alaposak vagyunk – tette hozzá Rhy.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh · Rhy Maresh · Szelina Bard (Lina)
>!
Lish

– Szeretet és veszteség – mondta – olyanok, akár egy hajó és a tenger. Együtt emelkednek. Minél jobban szeretünk, annál több a veszítenivalónk. A veszteség elkerülésének egyetlen módja, ha tartózkodunk a szeretettől. De milyen szomorú világ lenne az…

349. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tieren Serense (Aven Essen)
>!
Masni3

Úgy szerettem őt, ahogy a hold szereti a csillagokat… Mi ezt mondjuk, amikor valaki megtölti fénnyel a világodat.

1 hozzászólás
>!
VNoémi

– Szerintem ez rossz ötlet.
(…)
– Kétségkívül.
– Akkor miért mosolyogsz?
– Mert a rossz ötletek a kedvenceim.- felelte.

190. oldal - 5. fejezet (Ventus Libro, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Rhy Maresh · Szelina Bard (Lina)
>!
miaow P

– Esetleg kifejtenéd? – kérdezte csípősen Kell, aki tudott a kapitány adottságáról, és körülbelül annyira izgatta, mint bármi más vele kapcsolatban.
– Úgysem értenéd – mormolta Alucard.
– Talán ha a megfelelő szavakat használnád.
– Nem tudom eléggé lebutítani őket.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh
>!
Masni3

Azt nem választhatjuk meg, mik vagyunk, de azt igen, hogy mit teszünk.

>!
miaow P

– Látom, komolyan veszed a feladatodat.
– Nagyon.
– Azt kértem, hogy vigyázz rá, ne azt, hogy bújj hozzá!
Alucard széttárta maga mögött a kezét.
– Képes vagyok egyszerre többfélét csinálni.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh
>!
Snow_White P

– Mit tettél vele? – kérte számon Kell.
– Csak egy tonik volt – hebegte. – Valami altatószer.
– Bedrogoztad?
– Tieren parancsára – mentegetőzött Hastra ijedten. Azt mondta, a lány őrült és makacs, és semmi hasznát nem vesszük holtan. – Hastra ezt lehalkított hangon közölte, és döbbenetes pontossággal utánozta Tieren hanghordozását.
– És mit teszel majd, amikor újra felébred?
Hastra meghunyászkodott.
– Ööö… bocsánatot kérek?

117. oldal

>!
csilla123 P

– Sosem tudtam, mit gondoljak rólad, hová tegyelek. A találkozásunk napja óta. És ez megrémít. Te rémítesz meg. – Két tenyerébe fogta a lány arcát. – De a legjobban az a gondolat ijeszt halálra, hogy egyszer végleg eltűnsz az életemből.

297. oldal, Hét - Vitorlabontás

Kapcsolódó szócikkek: Kell Maresh · Szelina Bard (Lina)
>!
Vivinnie

– A segítség bizalmat igényel – jegyezte meg Kell.
– Aligha – ellenkezett Holland. – Csak kölcsönös érdeket.

NYOLC/II. fejezet, 314. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holland Vosijk · Kell Maresh

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: A hercegnő
Charlie N. Holmberg: Az üvegmágus
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Anna Banks: Poszeidón
Joss Stirling: Misty
Rick Riordan: Az Olimposz vére
Laini Taylor: Vér és csillagfény napjai
Melissa Marr: Veszélyes játék
Christine Lynn Herman: Az elemésztő homály
Robin O'Wrightly: Város a föld alatt