A ​Fényigéző (A mágia árnyalatai 3.) 404 csillagozás

V. E. Schwab: A Fényigéző

Végigsöpör a sötétség a mágiában gazdag Londonon. A mágia törékeny egyensúlya felborult, uralkodók buknak el, mialatt a gonosz feltartózhatatlanul gyilkol a birodalomban. Kell, az egyik utolsó antari mágus és Szelina Bard, az ügyes tolvajlány felveszi a harcot az ősi ellenséggel, aki magának követelik a hatalmat a főváros fölött. A pusztító mágia ellen csel, hősiesség, kitartás és bajtársiasság a fegyverük.

A Mágia Árnyalatai trilógia magával ragadó fináléjában eldől a négy mágikus London közötti küzdelem.

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tartalomjegyzék

>!
Ventus Libro, Budapest, 2018
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155755279
>!
Ventus Libro, Budapest, 2018
576 oldal · ISBN: 9786155755354 · Fordította: Sámi László

Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Kell Maresh · Szelina Bard (Lina) · Alucard Emery · Rhy Maresh · Holland Vosijk · Holland · Hastra · Tieren Serense (Aven Essen) · Emira Maresh · Lenos · Maxim Maresh · Ojka · Osaron · Ros Vortalis


Kedvencelte 85

Most olvassa 17

Várólistára tette 159

Kívánságlistára tette 237

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Nettaa0316 P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

„[…] Hogy nem minden módosítható vagy örökkévaló. Egyes utak folytatódnak, mások pedig véget érnek.”

Ez az utazás véget ért és folytatódik, mert bár ez a trilógia véget ért, a történet majd folytatódik, szerencsére. Minden sorát imádtam ennek a sorozatnak, mennyi veszély, kaland, veszteség, izgalom és érzelem!

Ezt a kötetet az előzőek bizonyos részeivel ellentétben már egyáltalán nem éreztem lassúnak, és bár az olvasás picit elhúzódott, mert a vizsgaidőszakban olvastam, cseppet sem bántam, hogy tovább részese lehettem ennek a világnak. Itt legjobban Holland történetszála érintett meg, a múltja, a hazája iránti szeretete… spoiler Lina-val kapcsolatban a megérzésem beigazolódott, mindemellett pedig nagyon sokat fejlődött – főként a kapcsolatai; valamint ő is megmutatta, hogy képes csapatban dolgozni. Kell-nek ismét kijutott a jóból rendesen, és ah, még mindig oly keveset tudunk róla, na de majd talán legközelebb! Rhy-t itt láthattuk igazán felnőni, és most már abszolút megérett a rá váró feladatra. Egyébként még mindig imádom a közte és Kell közötti köteléket, szerintem a kedvenc könyves testvérpárom lettek. Üde színfolt volt Alucard is, mondhatom, hogy mindkét testvérrel való „kapcsolatát” szerettem.

Szóval, méltó volt ez a befejezés, egyszerre vagyok elégedett, és van némi hiányérzetem is – viszont jól van ez így, így csak még jobban várom a következő trilógiát, ahol még kaphatunk válaszokat. Hatalmas kedvenc lett.

5 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Az írónő a legtöbb izgalmat nyilvánvalóan a végére tartogatta. Az előző két részben jó alaposan megismertett minket azokkal a szereplőkkel, akiknek fontos szerepet szánt. Kell és Rhys, Holland és Lina, Alucard Emery, Tieren főpap, a király és a királyné. Valami sötét és gonosz elszabadul, és készül mindent bekebelezni. Hőseinknek pedig nincs könnyű dolguk. A szerző maximálisra fokozta az izgalmat, és nem kímélt senkit. Teljesen beszippantott a történet, alig tudtam letenni. Egy igazán jól megírt urban fantasy, remekül megalkotott szereplőkkel. Hollandot, a 'rosszfiút' is egészen megkedveltem a végére, sajnáltam azok miatt a dolgok miatt, amiket a múltban szenvedett el. Rhys igazán megemberelte magát, Lina viszont nem bújt ki a bőréből. Bár őt pont ezért kedveljük. A befejezés miatt sem panaszkodhatok, kicsit nyitva maradt, talán az újabb kalandok kedvéért.

Naiva P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Keserédes befejezés volt. Igaz, nem kapkodtam az első rész után a folytatásokat, de talán éppen ezért, amit most érzek. spoiler
Ennek a sorozatnak az első része (Egy sötétebb mágia) volt az első, amit V.E. Schwab-tól olvastam. Azóta az egyik legjobb írónak tartottam, akitől valaha olvastam. Mindezt igazolja a könyveinek a világfelépítése, azok egyedisége, hangulata, valamint a karakterek árnyaltsága. Nem szabad kihagynom az írásmódját sem.
A második részhez hasonlóan, lassan kapcsolódtam bele a történetbe, de nem azért, mert untam volna, vagy, mert nem érdekelt. Minden részletre próbáltam figyelni és minden nézőpontot megpróbáltam élvezni és elképzelni magamat a vörös Londonban. Úgy érzem, simán részese tudnék lenni ennek a világnak.
Valamiért úgy éreztem (talán az E/3 miatt), mintha a sorozat első része főként Kellről, a második rész Lináról, és ez a befejező rész, Hollandról szólt volna.
Összességében nézve nagyon szerettem ezt a sorozatot. Ez az a típusú trilógia, amire évek múlva is emlékezni fogok.

10 hozzászólás
Ibanez P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Bár kissé hosszúra nyúlt, de mégis olvasatta magát a könyv. Nagyon örültem, mikor újra hajóra szálltunk, szerintem az egyik legerősebb rész volt a feketepiacon játszódó rész. Sokan talán hiányolták, hogy a várttal szemben nem derül ki (pontosan) Kell múltja, de nekem teljesen jó volt így spoiler Ami viszont zavart ezzel kapcsolatosan, hogy spoiler. A király sokat nőtt a szememben a viselkedésével, végre pozitív hőssé vált, a királynő megmaradt olyan semmilyennek, mint volt. Holland szerepe érthető és várható is, ha ezt lehet mondani spoiler. Abszolút „kihagytam volna jelenet” természetesen a szerelmi ömlengések (szerencsére ritkák) még inkább a szerelmi jelenetek (szerencsére főleg csókok), bocsesz, nem érdekel spoiler. A vége persze kitalálható, bár én megvallom, örültem volna, ha spoiler. Amit extrán hiányoltam: Lina múltja spoiler

8 hozzászólás
Kawaii_vIVIv>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Úristen mit alkotott meg ebben a kötetben Schwab :O Eddig is oda-vissza voltam ezért a sorozatért, de a befejező kötettel méginkább megerősített abban, hogy nem utoljára találkoztam a szereplőkkel.
Már az előző rész végén is a jó kis függővéggel az írónő, jól otthagyott minket a…. :D de itt végre megindulhatott a kaland Kell megmentésére. Lina megint megmutatta, hogy igazi tökös csaj, aki használja az eszét és harcol a végsőkig.
Rhy ebben a részben nagyon sokat fejlődött, spoiler és azt hiszem itt ismerhettük meg az igazi énjét. Elkényeztetett ficsúrból egy igazi, bátor, önfeláldozó férfi lett, ezért is sajnáltam és bőgtem én is, amikor spoiler.
Holland pedig nem lopta be magát a szívembe, viszont jó volt megtudni az ő múltját is, mert így azért néhány dolog értelmet nyert. spoiler
Schwab kemény ellenfelet adott a csapatnak és volt is izgulás bőven.
Kell egy tettén felsikítottam, hogy miééééééééééééééééért, de most komolyan…ahhh a kíváncsi természetem tudni akarta volna, hogy spoiler
Alucard pedig megint bebizonyította, hogy fontos neki Rhy, és róla is derültek ki érdekes dolgok. Végig pörgős események sora, izgalmas harcok, árulás, halál, és rengeteg mágia. Kell ennél több?

Navi>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Megsirattam :( Nem kicsit, nagyon.
Kaptunk egy monumentális befejezést, veszteségekkel, harcokkal és egy kevés boldogságot.
Osaron megpróbálta elfoglalni a mi szeretett Londonunkat, vér és halál által, de ez nem jött össze.
Nem is tudom, mit írjak. Osaron legyőzetett, de milyen áron … Megkönnyeztem mindegyik halottunkat, az utolsónál félre is kellett tennem egy kicsit a könyvet, pedig M halála is padlóra küldött. Itt most a veszteségeken volt a hangsúly.
Imádtam ezt a részt, a sorozatot.
Biztosan újraolvasós lesz.

Wee IP>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Az első könyvet olvasva még fogalmam sem volt róla, hogy ennyire fogom szeretni ezt a sorozatot. A másodiknál már kezdtem kapizsgálni, A Fényigéző pedig feltette az i-re a pontot.
Ha valaki azt kérdezi tőlem, mit olvasson elsőként Schwabtól, azt mondom: ezt a trilógiát. Lehetőleg egyben. Utoljára Lawrence Széthullott Birodalom sorozata szippantott be ennyire.
A történet, a szereplők, a cselekmény, a világ… mind egy jól megkomponált varázslat, az ember érzi a sorok között az eleven mágiát.
A keserédes lezárás pedig tökéletes befejezése egy igazán nagyszabású történetnek. Schwab bravúros és brilliáns.

A jó könyvektől nehezen szakad el az ember. De a legjobb, hogy mostantól bármikor levehetem a polcról, és újraolvashatom az egészet.
Köszönöm a kalandot Lina és Kell. Addig is, a következő találkozásig: Anoshe

Nixii P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

”A haladás, a fejlődés folyamat, a változáshoz idő kell, ahogy minden tavaszt megelőz egy tél.”

Nagyon nehéz véleményt írnom erről a kötetről, mert szabályosan kikészített idegileg és lelkileg egyaránt. Igazán eseménydús utazásban volt részem, amíg olvastam és rendkívül fájó szívvel csuktam be a könyvet. Mind amiatt, mert vége lett, mind amiatt ahogy vége lett. Lina, Kell és Holland őrületes kalandokba keveredett ebben a részben, élveztem és imádtam minden pillanatot, amit a trióval együtt tölthettem, nem tagadom, nekem ők hárman a szívem csücskei, pont emiatt vágott földhöz a vége… spoiler

Ez a rész bővelkedett harcban, feláldozásban, küzdésben és temérdek fájdalomban, mégis azt mondom, hogy itt hágott tetőfokára az izgalom, a kaland és a bajtársiasság, ugyanakkor számomra ez lett a kedvenc, a sok rossz ellenére is. Lina megmutatta, hogy tud csapatban játszani, sőt rájött, hogy nem is olyan rossz az, ha az ember megáll és nem menekül többé. Kell hatalmas fejlődésen ment keresztül, mind emberileg, mind az erejét illetően. Erősebb lett, kitartóbb és talán egy picit kegyetlenebb is, amit én egyáltalán nem bántam. Holland pedig felfedte, hogy a zord álarc és a hideg mosoly mögött, egy lelkileg megtört, cafatokra roncsolt férfi van, akinek egyetlen célja volt az életében: hogy megmentse a haldokló világát. Ő egy nemes lélek, akit mindenki alábecsült, számomra viszont Holland volt minden. A legerősebb antari és a szívszerelmem.

Ez a rész elfeledtette minden bosszúságom, sőt emiatt bebiztosította magát a kedvenceim között a sorozat. Az érzelmek túlcsordulnak olvasás közben, az ember kapkodja a fejét a jó és rossz között, mégis a cél egy és közös: legyőzni a feketeséget és fénnyel árasztani el a világot. Ez egy csoda történet, csoda szereplőkkel, sosem feledem és a szívemben őrzöm minden pillanatát.

Remélem nemsokára ad nekünk még az írónő ebből a világból, alig várom, hogy újra részese lehessek a Londonok történéseinek.

Addig is:

Anoshe.

5 hozzászólás
Snow_White P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Méltó befejezése volt ez a kötet egy remek trilógiának. Sajnálom, hogy búcsút kell vennem ettől a világtól és a karakterektől, mert nagyon a szívemhez nőttek.
Ez a rész is bővelkedett eseményekben, egy percig sem unatkoztam olvasás közben, de úgy gondolom, talán mégis a karakterek voltak azok, amik miatt igazán erős lett ez az egész kitalált világ. Imádtam Alucard és Kell szócsatáit, nagyon jól szórakoztam közben, és kifejezetten tetszett, hogy spoiler Ebben a kötetben egy kicsit még Linát is sikerült megkedvelnem, pedig az eddigiekben nem volt éppen a szívem csücske. Viszont az tény, hogy hihetetlenül jó párost alkottak Kellel. spoiler Akiről pedig még muszáj szót ejtenem az nem más, mint Holland, akit az eddigi kötetekben is nagyon kedveltem, de itt ismerjük csak meg igazán, hogy milyen ember is ő. És végtelenül sajnáltam, amiért egész élete során folyton kihasználták, és nem jutott neki más, csak szenvedés. spoiler
Az egyetlen dolog talán ami miatt kissé csalódott vagyok az az, hogy végül spoiler, szerintem a történet megkívánta volna még ezeket az információkat. Persze enélkül is imádtam az egész trilógiát, és – ahogy az eddigi kötetek – úgy ez is nagy kedvenccé vált.

4 hozzászólás
Yizri36 P>!
V. E. Schwab: A Fényigéző

Schwab ezzel a befejező kötettel összetörte a szívem, nem is egyszer. :(
Ettől függetlenül nagyon szerettem és a vége is teljesen jó volt. Véget ért egy hosszú utazás, mely alatt megismertük Linát, Rhyt, Kellt, Alucardot és Hollandot. Mindegyikük karakterében van valami, ami szerethető és amiért az ember nagyon is izgul értük. Még Hollandnak is, aki eddig, mint „rosszfiú” volt jelen. De a múltját olvasva, megértette az ember, hogy miért is jutott ő idáig. Számára a lehető legjobb lett a vége spoiler. Ők a történet során egy összetartó csapattá szoktak és bár mindegyiküket más a motiválta, a cél egyetelen. Legyőzni az ellenséget. Kell végre felnőtt, Rhy kicsit megkomolyodott, Lina viszont semmit sem változott. Ugyanúgy tolvaj és kalóz, pimasz, de a szíve a helyén.
Sajnálom, hogy elbúcsúzunk ettől a világtól is, mert nagyon szerettem. Tetszett a négy London ötlete, amik nem egységesen néznek ki. Mindegyiket jellemzi valami sajátosság. A mágia világa is nagyon jól kidolgozott volt. Megismertünk életeket és sérelmeket. Elbúcsúztunk sok mindenkitől. Őszintén, ez a rész kevésbé tetszett benne.
Engem teljesen beszippantott. :)


Népszerű idézetek

Gyöngyi_Z>!

– Mire iszunk?
– Az élőkre – felelte Rhy.
– A holtakra – vágta rá Alucard és Lina egyszerre.
– Alaposak vagyunk – tette hozzá Rhy.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh · Rhy Maresh · Szelina Bard (Lina)
Lish P>!

– Szeretet és veszteség – mondta – olyanok, akár egy hajó és a tenger. Együtt emelkednek. Minél jobban szeretünk, annál több a veszítenivalónk. A veszteség elkerülésének egyetlen módja, ha tartózkodunk a szeretettől. De milyen szomorú világ lenne az…

349. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tieren Serense (Aven Essen)
VNoémi>!

– Szerinted ez rossz ötlet.
[…]
– Kétségkívül.
– Akkor miért mosolyogsz?
– Mert a rossz ötletek a kedvenceim – felelte.

190. oldal - 5. fejezet (Ventus Libro, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Rhy Maresh · Szelina Bard (Lina)
Masni>!

Úgy szerettem őt, ahogy a hold szereti a csillagokat… Mi ezt mondjuk, amikor valaki megtölti fénnyel a világodat.

1 hozzászólás
Masni>!

Azt nem választhatjuk meg, mik vagyunk, de azt igen, hogy mit teszünk.

miaow P>!

– Esetleg kifejtenéd? – kérdezte csípősen Kell, aki tudott a kapitány adottságáról, és körülbelül annyira izgatta, mint bármi más vele kapcsolatban.
– Úgysem értenéd – mormolta Alucard.
– Talán ha a megfelelő szavakat használnád.
– Nem tudom eléggé lebutítani őket.

214. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh
Vivinniec>!

– A segítség bizalmat igényel – jegyezte meg Kell.
– Aligha – ellenkezett Holland. – Csak kölcsönös érdeket.

NYOLC/II. fejezet, 314. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holland Vosijk · Kell Maresh
miaow P>!

– Látom, komolyan veszed a feladatodat.
– Nagyon.
– Azt kértem, hogy vigyázz rá, ne azt, hogy bújj hozzá!
Alucard széttárta maga mögött a kezét.
– Képes vagyok egyszerre többfélét csinálni.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alucard Emery · Kell Maresh
sentimentalfrappe P>!

– Sosem tudtam, mit gondoljak rólad, hová tegyelek. A találkozásunk napja óta. És ez megrémít. Te rémítesz meg. – Két tenyerébe fogta a lány arcát. – De a legjobban az a gondolat ijeszt halálra, hogy egyszer végleg eltűnsz az életemből.

297. oldal, Hét - Vitorlabontás

Kapcsolódó szócikkek: Kell Maresh · Szelina Bard (Lina)
sentimentalfrappe P>!

– Gyere! – kérte gyengéden. – Van odafent egy szobám. Menjünk, és…
Álmosan is megvillantott a lány egy vigyort.
– Csak nem próbálsz ágyba vinni?
Kell kényszeredetten elmosolyodott.
– Így fair. Elvégre én is épp elég időt töltöttem a tiédben.
– Ha jól emlékszem – suttogta a lány a kimerültségtől fátyolos hangon –, egész idő alatt az ágy tetején tartózkodtál.
– Igen, és hozzá voltam kötözve – jegyezte meg Kell.
– Azok voltak a szép idők… – sóhajtotta Lina ellágyulva, majd közvetlenül utána előrebukott.

117. oldal, Három - Elbukni vagy küzdeni

Kapcsolódó szócikkek: Kell Maresh · Szelina Bard (Lina)

Hasonló könyvek címkék alapján

Jeaniene Frost: A lángok mélyén
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
Kresley Cole – Gena Showalter: A tél halálos csókja
Neil Gaiman: Csillagpor
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Laura Thalassa: Rhapsodic – Az Éjszaka Királya
Meg Cabot: Olthatatlan vágy
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Aurora Lewis Turner: A megtörhetetlen átok