The ​Left Hand of Darkness (Hainish Cycle 6.) 10 csillagozás

Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Genly Ai is an emissary from the human galaxy to Winter, a lost, stray world. His mission is to bring the planet back into the fold of an evolving galactic civilization, but to do so he must bridge the gulf between his own culture and prejudices and those that he encounters. On a planet where people are of no gender--or both--this is a broad gulf indeed. The inventiveness and delicacy with which Le Guin portrays her alien world are not only unusual and inspiring, they are fundamental to almost all decent science fiction that has been written since. In fact, reading Le Guin again may cause the eye to narrow somewhat disapprovingly at the younger generation: what new ground are they breaking that is not already explored here with greater skill and acumen? It cannot be said, however, that this is a rollicking good story. Le Guin takes a lot of time to explore her characters, the world of her creation, and the philosophical themes that arise.

Eredeti megjelenés éve: 1969

>!
Ace, United States, 1987
304 oldal · ISBN: 0441478123
>!
Ace, United States, 1969
286 oldal

Kedvencelte 1

Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
AOD
Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Ebben a Hainish-ciklusba tartozó regényben Genly Ai, az emberiség követe a Gethen (Winter) nevű bolygóra érkezik, hogy a humán kereskedelmi rendszerbe, az Ekumen-be kapcsolódás előtt felmérje az új világot, gyakorlatilag rávegye a helybelieket a csatlakozásra. Ai tanulmányozza a helyi kultúrát, mely helyenként nagy eltéréseket mutat az általunk megszokottól.
A getheniek humanoidok, de gender nélküliek, mindössze rövid időszakokra válnak szexuálisan aktívvá és véletlenszerűen lesznek férfiak vagy nők. Ebből kifolyólag a társadalmukra egyáltalán nem gyakorol hatást a nemek közti különbség, ami Ai-nak (és az olvasónak is) sok fejtörést okoz.
Nekem nagyon tetszett a naplószerű feljegyzésekből alkotott regényszerkezet, és Ai objektív, ugyanakkor rácsodálkozó karaktere. A többi szereplő is jól illeszkedik a képbe és a mellékszereplők is lényeges nézőpontokat képviselnek. Genly Ai és Estraven kapcsolata, különösen megindító volt.
A világ alkotásakor LeGuin egyértelműen feminista célzatot tartott a szeme előtt, ennek ellenére nem szájbarágós. A követ felismerésein keresztül mi is levonhatjuk a következtetéseket, a getheni társadalom miért nem szenved az emberiség (Hain) problémáitól.
Tetszett még az Ekumen ötlete, mely nem kifejezetten gazdasági kereskedelmi hálózat (hiszen a tag-bolygók sok fényévre is lehetnek egymástól, így az árucsere nehézkes is lenne) hanem főként tudás és kultúra áramlik általa a világok között.
A szakadozott, néhol picit nehezen követhető szerkezet és a könyv első felének vontatottsága miatt kap 4 csillagot, ettől eltekintve remek és fontos könyvnek tartom (és ne feledjük, hogy 1969-ben íródott!)

A ciklusból a Word for World is Forest-et olvastam eleddig, ami merőben más képet festett Hain-ról, az emberekről.

3 hozzászólás
>!
Bori_L P
Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Az olvasást és az értelmezést végig meglehetősen megnehezítette az a teljesen irreleváns hátsó gondolat, hogy hideget, havat és jeget akarok. Ezt leszámítva is viszonylag lassan haladtam a könyvvel, főleg a középső résszel (mostanában sokszor van bajom a könyvek középső részével, lehet, hogy velem van a gond?), amikor is nem történik sok minden.

Genly Ai az emberlakta bolygók szövetségének, az Ekumennek a követeként érkezik az általuk csak Télnek nevezett bolygóra. Célja, hogy rábírja a bolygón élő nemzeteket a szövetséghez való csatlakozásra. Éljen a politika! Na, hát nem, a politikát nem bírja a gyomrom, főleg ilyen hangulatban. Egy ilyen részt se ugrottam át, pedig nagy volt a kísértés.

A bolygó lakói különlegesek. Az ismert emberiség berkein belül teljesen egyedülállóak: ambiszexuálisak, azaz idejük nagy részében nemtelenek. Hormonális ciklusuk egészen egyedi: havonta egyszer pár napra férfivá vagy nővé alakulnak (előre sose lehet tudni, hogy éppen melyik van soron), majd ismét „elnemtelenednek” (kivéve persze ha valamelyikük teherbe esik, olyankor értelemszerűen egy jó darabig nő marad). Tehát előfordulhat, hogy valaki három gyerek anyja, másik kettőnek pedig az apja. Az ambiszexualitás társadalmi következményeinek fejtegetése lenyűgöző. Számunkra (számomra legalábbis) nehéz elképzelni egy olyan társadalmi rendszert, amiben nincsenek felosztva a nemi szerepek. Egyáltalán. Hiszen a nem számunkra információt hordoz: külsőségek közül a legfontosabbat. Első pillantásra meg tudjuk állapítani, hogy valaki nő vagy férfi (hát jó, jobb esetben), és ez meghatározza a hozzájuk való viszonyulásunkat, akár tetszik, akár nem. Mihez kezdenénk egy olyan helyen, ahol az emberek többsége általában se nem nő, se nem férfi, de néha mégis ez, máskor meg az?

Az egyik legérdekesebb kérdés, ami felmerült, és azóta is piszkálja a fantáziámat: nincsenek állandó nemek, tehát nincsen állandó szexuális feszültség. És nincs háború. Sehol, az egész bolygón. Vajon tényleg kihalna a háború, ha eltűnne a meghatározott nemiség vagy más okokra is vissza lehet vezetni egymás halomra gyilkolásának hagyományát?

40 hozzászólás
>!
pinter_bence I
Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

"Nos, mit mondjak? Ez egy remek sztori, egy klasszikus, egy alapmű, 2016-ban is legalább olyan releváns, mint 1968-ban. Legalább fél tucat könyv jutott közben eszembe, amire direkt hatással lehetett, és az is beugrott, hogy így már végképp nem értem, mitől volt nagy szám a Mellékes igazság 2013-ban: oké, Le Guin az androgün getehniekre nem a női, hanem a férfi névmással utal, ez egy alapvető különbség. A sötétség balkeze úgy feminista regény, úgy gondolkodtat el a társadalmi nemek kérdéséről, hogy közben egyáltalán nem mászik az arcodba, nem sulykol semmit, és ezer másik dologról szól: például a patriotizmusról, a vallásról, az élet értelméről és a barátságról.

Tanulmányokat tudnék írni erről a könyvről, de szerencsére megtették helyettem mások, jobban, mint ahogy én meg tudtam volna tenni. De vajon miért van az, hogy Le Guin műveit ennyire szeretik túlfordítani a fordítók? Ez ugyan még csak a második kötet volt, amit valaha olvastam tőle, de ezt is félbe kellett hagynom pár tucat oldal után, és át kellett váltanom az angolra. A legutóbbi, 2015-ös kiadásban is meghagyott magyar fordítás nem rossz, tehát nagyrészt visszatükrözi az eredeti jelentést és nincsenek benne ordító hibák. Viszont közelharcot vív a magyar nyelvvel azért, hogy emelkedettnek hasson – öt perc alatt egyértelművé válik, hogy valami nem stimmel vele.

Az angol szöveggel folytatva viszont minden a helyére kerül. Ursula K. Le Guin gyönyörűen ír, egyszerű, letisztult eszközökkel éri el könnyedén ugyanazt a hatást, amit a magyar fordítás nyögvenyelősen sem. Jól találja el az arányokat, az időzítéseket, az információk adagolását, egyben van az egész, organikusan bomlik ki a történet. A zsánerben tényleg ritkán látni hasonlót. Olvassátok, mert megéri."

http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20161217_havi_retro_ursu…

>!
rohanoazis P
Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Tudom, tudom, kult-könyv. És a maga nemében különleges. De én nem tudok mit kezdeni a ma már fantasy besorolású könyvekkel.
Amikor íródott, még nagyot szólt a nemekkel való játszás (az ötlet tényleg jó szerintem is). Nekem mindig fenntartásaim voltak/vannak a feminista írókkal (jobb szeretem, ha valaki egyszerűen csak ír, minden nemi megkötés nélkül. Olyan ez, mint a “határon túli” magyar irodalom, soha nem hallottam határon túli angol, német, stb irodalomról), de el kell ismerni, Le Guin kvázi forradalmasította a SF-t.

>!
Helyna
Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Hát ez rettentő érdekes volt! Egy jeges világ, nem nélküli (vagy kétnemű) emberekkel, bonyolult politikai intrikákkal és furcsa szokásokkal, ahová megérkezik egy küldött a többi emberlakta világ szószólójaként, hogy együttműködésre bírja őket. Már így elsőre is rengeteg lehetőség, ötlet van ebben a rövid leírásban is. :)

Nagyon fura volt, hogy a küldött már lassan két éve a bolygón volt, mikor belecsapunk a történetbe. Ez a „belecsapás” sem egy jó kifejezés, mert az elején fogalma sincs az olvasónak, mibe került bele. Nekem nagyon lassan épült fel a világ, a politikai játszmák zavarosak voltak, a karakterek okai, céljai sokáig homályosak. Fokozatosan indul be csak a cselekmény is. Addig is kárpótol a stílus, a megfogalmazás, a leírások, amiket nagyon élveztem. A nagy utazás közben a Jégen szinte már magam is ott voltam. A vége meglepően szomorú volt sajnos.

Egyedi volt az egész, nem olvastam még könyvet, amely ötleteket, témákat ilyen formában, összetételben tárgyalt volna. Jó volt olvasni a fejtegetéseket az emberi természetről, a nemek szerepéről, stb.
A két karakter barátságának kialakulása, így visszatekintve, tökéletesen le volt írva, a hatáshoz azt hiszem, az olvasó kezdeti zavarodottsága is hozzáadódhat. Genly és Estraven két évig és még egy jó ideig abszolút nem értették egymást – ahogy én sem értettem számos fejezeten át őket és még nagyon sok mindent. De valahogy aztán mégis sikerült áthidalni a különbségeiket – ahogy a végére az olvasóhoz is (azaz hozzám biztosan) egy kicsit közelebb kerül ez a világ és az ott élők lelkivilága.


Népszerű idézetek

>!
AOD

The fact that everyone between seventeen and thirty-five or so is liable to be (as Nim put it) „tied down to childbearing,” implies that no one is quite so thoroughly „tied down” here as women, elsewhere, are likely to be – psychologically or physically. Burden or privilege are shared out pretty equally; everybody has the same risk to run or choice to make. Therefore nobody here is quite so free as a free male anywhere else.
Consider: A child has no psycho-sexual relationship to his mother and father. There is no myth of Oedipus on Winter.

>!
AOD

There is no division of humanity into strong and weak halves, protective/protected, dominant/submissive, owner/chattel, active/passive. In fact, the whole tendency to dualism that pervades human thinking may be found to be lessened, or changed, on Winter.

>!
AOD

When you meet a Gethenian you cannot and must not do what a bisexual naturally does, which is to cast him in the role of Man or Woman, while adopting towards him a corresponding role dependent on your expectations of the patterned or possible interaction between persons of the same or opposite sex. Our entire pattern of scio-sexual interaction is nonexistent here. They cannot play the game. They do not see one another as men or women. This is almost impossible for our imagination to accept. What is the first question we ask about a newborn baby?

>!
AOD

Open trade is really what I'm here to set up. trade not only in goods, of course, but in knowledge, technologies, ideas, philosophies, art, medicine, science, theory… I doubt that Gethen would ever do much physical coming-and-going to the other worlds. we are seventeen light-years here from the nearest Ekumenical World, Ollul, a planet of the star you call Asyomse; the farthest is two hundred light-years away and you cannot even see its star. With the ansible communicator, you could talk with that world as if by radio with the next town. But I doubt you'd ever meet any people from it…
The kind of trade I speak of can be highly profitable, but it consists largely of simple communication rather than transportation. My job here is, really, to find out if you're willing to communiocate with the rest of mankind.


A sorozat következő kötete

Hainish Cycle sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ted Chiang: Stories of Your Life and Others
N. K. Jemisin: The Stone Sky
Gene Wolfe: The Claw of the Conciliator
Charlie Jane Anders: All the Birds in the Sky
Philip José Farmer: To Your Scattered Bodies Go
Philip K. Dick: The Man in the High Castle
Seanan McGuire: Every Heart a Doorway
Kass Morgan: The 100
Nancy Kress (szerk.): Nebula Awards Showcase 2003
Kim Stanley Robinson: 2312 (angol)