The ​Lathe of Heaven 6 csillagozás

Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven

George Orr is a mild and unremarkable man who finds the world a less than pleasant place to live: seven billion people jostle for living space and food. But George dreams dreams which do in fact change reality – and he has no means of controlling this extraordinary power.
Psychiatrist Dr William Haber offers to help. At first sceptical of George's powers, he comes to astonished belief. When he allows ambition to get the better of ethics, George finds himself caught up in a situation of alarming peril.

Eredeti megjelenés éve: 1971

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Science Fiction Masterworks angol

>!
Gateway, 2015
194 oldal · ASIN: B0117BFG5Y
>!
Scribner, New York, 2008
184 oldal · ISBN: 9781416556961
>!
194 oldal · ASIN: B087X6Z1GS

2 további kiadás


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

mandris>!
Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven

A könyv elolvasása előtt fel voltam készülve a legjobbra (a méltatásözön miatt) és a legrosszabbra is (a markáns kritikus vélemények miatt), az olvasás végül a két véglet közé esett, közelebb a skála jobbik végéhez, de nem érte el a skála maximumát. Valószínűleg nem az újhullám lesz a kedvenc korszakom a sci-fi történetéből, de ezt most sokkal jobban viseltem, mint PKD Csordulj könnyem…-ét. Mondjuk azt disztópiaként olvastam, és úgy nem működött, ezt pedig újhullámos sci-fiként. Lehet, hogy ennyit számít a megfelelő szemüveg.
A cselekmény röviden összefoglalható: a nem épp burkoltan Orwellre utaló nevű George Orr álmai időnként valóra válnak, ám ő ennek nem örül, és szabadulna ettől az „áldástól”. Így jut el Haberhez, akinek meg kellene szabadítania problémájától, ám az orvos meglátja benne a lehetőséget, hogy a világot egy kicsit jobb hellyé tegye a saját és mások számára egyaránt. Ez azonban nem úgy sikerül, ahogy szeretné. Orr ugyanis rendre sajátos módon fordítja le álmokra a sugalmazásait: spoiler
A könyvet legalább kétféleképpen lehet olvasni: az egyik, hogy az a valóság természetéről szól, de így kevésbé (értsd: nem) érdemes, és minden bizonnyal Le Guin szándéka sem ez volt. Hard sci-fiként főleg nem állja meg a helyét, hiába ad Le Guin gyorstalpalót az alvás különböző fázisairól, az önbeteljesítő álmok gondolata ettől függetlenül még tudományosan megalapozatlan marad. Akik hard sci-fire vágynak, azoknak ez a tudományos megalapozás kevés. Akik soft sci-fire vágynak, azoknak viszont valószínűleg fölösleges, és inkább túlesnének már a fölöslegesnek ítélt tudományos hablatyon. De valószínűleg nem is az volt a cél, hogy igazán megalapozza a történteket, lehetséges, hogy Le Guin ezzel inkább egyensúlyozni akarhatott, vagy megszerezni magának azokat az olvasókat, akik jól érezték magukat az újhullámos alkotók által elvetett Aranykorban. Vagy ilyen nehéz függetlenedni a hardabb sci-fik hagyományától.
A másik lehetséges olvasat, hogy a könyv arról szól, hogyan állhat hozzá az ember a világhoz: átalakítani és megváltoztatni akarja-e azt akaratlagosan, vagy pedig igyekszik harmóniában élni a világgal, de legalább is úgy gondolja, hogy abból, ha alakítani akarjuk a világot, semmi jó nem sülhet ki, és George valóságátalakító álmai pusztán írói eszköz, hogy ezáltal Le Guin lehetővé tegye, hogy egyik szereplője ténylegesen megpróbálhassa megvalósítani elképzeléseit arra vonatkozóan, hogyan kellene kinéznie és működnie a világnak. Ez utóbbi esetben a könyv nagy valószínűséggel azon áll vagy bukik, hogy az olvasó mit szól a két főszereplő karakteréhez, és az alapvető konfliktushoz George Orr és Haber között. A regény kamaradarab: két értékelhető szereplője van. Ugyan kapunk még néhány statisztát (beleértve a femme-t, akit mindig keresnünk kell), de azok alig vannak kidolgozva.
A két szereplő az írói szándékkal összhangban kissé talán túlzottan ideáltipikusra sikeredett: Orr minden személyiségskálán középérték, Haber pedig megittasodva a hatalomtól a saját elképzelései szerint szeretné átformálni a világot. A szereposztás, és hogy mit kellene gondolnunk a két főszereplőről egyébként világos: hiába akar Haber végső soron jót (is), mégiscsak ő a regény rosszfiúja, Le Guin egyértelműen a világgal harmóniára törekvő Orr mellett köteleződik el. A regényből ilyen formán a világjobbító szándékkal fellépő ideológiák erőteljes kritikája is kiolvasható.
De mindezek mellett én kifejezetten szerettem a regényt, és élvezettel olvastam. Hagytam, hogy elszórakoztasson a szöveg. Azt hiszem, ez a legjobb, amit tehetünk.

chibizso>!
Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven

Az ilyen regényekre mondják, hogy rövid de velős.
Le Guin szövege azonnal elkapja az olvasót, miközben egyre őrültebb és őrültebb álomképekbe dob minket Orr-ral együtt. Olvasás közben valamiért PKD jutott eszembe (érdekes lenne megnézni, hogy van-e valami alapja a megérzésemnek), de azért mégis valami más ez a regényke. Izgalmas pszichológiai utazás az ember pszichéjébe és a gondolataink, álmaink világáról a lehető legkreatívabb megvalósításban. Mindebbe még valami finom groteszk humort is belecsempészett az írónő. Olvassátok csak!

ujhelyiz P>!
Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven

Bajban lennék, ha be kellene sorolni az Égi eszterga című regényt a szokásos kategóriákba, ugyanis nem sok ilyet olvastam eddig. Főszereplőnk, George Orr spoiler bizonyos álmai egyszerűen valóra válnak, méghozzá úgy, hogy ehhez akár a múltat is befolyásolja. És ez spoiler annyira megrémíti, hogy próbálja elkerülni az alvást is, aminek hatására Dr William Haberhez kerül, hogy segítsen rajta.

És innentől kezdve elindul egy tanmese a kívánságok megfogalmazásáról, vagy éppen az orvosi etikáról, netán az emberfeletti képességek emberi feldolgozásáról. És még lehet, hogy mást is lehetne mondani, de nekem elsőre ennyi jutott eszembe. Ahhoz képest, hogy mennyire rövid a regény off, ez egy elég tekintélyes lista. Ami biztos, hogy ezek a gondolatok mindenképpen megfontolásra méltóak.

Juci P>!
Ursula K. Le Guin: The Lathe of Heaven

Mennyire nem lenne jó, ha az történne, amit megálmodunk.


Népszerű idézetek

azazello01>!

For all he knew, Haber was incapable of sincerity because he was lying to himself. He might be compartmenting his mind into two hermetic halves […] That Haber could have thus got out of communication with himself was rather hard for Orr to conceive; his own mind was so resistant to such divisions that he was slow to recognize them in others. But he had learned that they existed. He had grown up in a country run by politicians wo sent the pilots to man the bombers to kill the babies to make the world safe for children to grow up in.

86. oldal, Gollancz 2001

azazello01>!

The insistent permissiveness of the late Twentieth Century had produced fully as much sex-guilt and sex-fear in its heirs as had the insistent repressiveness of the late Nineteenth Century.

11. oldal, Gollancz 2001

azazello01>!

Orr had a tendency to assume that people knew what they were doing, perhaps because he generally assumed that he did not.

28. oldal, Gollancz 2001

azazello01>!

The quality of the will to power is, precisely, growth. Achievment is its cancellation. To be, the will to power must increase with each fulfillment, making the fulfillment only a step to a further one. The baster the power gained, the vaster the appetite for more.

130. oldal, Gollancz 2001


Hasonló könyvek címkék alapján

Paolo Bacigalupi: The Windup Girl
Neal Stephenson: The Diamond Age
Kim Stanley Robinson: The Years of Rice and Salt
Stephen King: The Stand
Charlie Jane Anders: All the Birds in the Sky
Arkady Martine: A Desolation Called Peace
Justin Cronin: The City of Mirrors
T. J. Klune: Crisped + Sere
Octavia E. Butler: Parable of the Sower
Hugh Howey: Shift