A ​sötétség balkeze (Hainish-ciklus 6.) 106 csillagozás

Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A nyolcvan tagból álló világszövetség küldötte, Ai azzal a szándékkal száll le a Tél bolygón, hogy az itt élőket megnyerje egy nagyobb közösség ügyének. Sajátos biológiai felépítésű és különböző társadalmi szerkezetben élő embereket talál, akiket megjelenése választás elé állít. Az egymás közti torzsalkodás vagy a magasabb közösségi cél érdekében való összefogás alternatívái merülnek fel. Ursula K. Le Guin sci-fi regénye pozitív választ ad a felvetett kérdésre.

Eredeti mű: Ursula K. Le Guin: The Left Hand of Darkness

Eredeti megjelenés éve: 1969

>!
Európa, Budapest, 2015
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634052210 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979
366 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632113373 · Fordította: Baranyi Gyula

Enciklopédia 4


Kedvencelte 10

Most olvassa 2

Várólistára tette 84

Kívánságlistára tette 41


Kiemelt értékelések

>!
Oriente P
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Amíg nem kezdtem el kicsit unni – ez a töréspont valahol a getheni hóesés huszonnyolcadik morfológiai osztályának bevezetésénél lehetett – nagy lelkesedéssel olvastam: rendkívül pozitív csalódást okozott Le Guin stílusa, mert nekem a Szigetvilág nem lopta be magát a szívembe.
Tetszett maga az alapszituáció is, a magányos követ szemén keresztül a világok találkozása, a lassacskán csordogáló, csendesen filozofálgató történet, a helyi mítoszok és szokások kibontása, illetve a politikatörténet és a sajátos biológiai jegyek elvi összekötésének gondolatkísérlete, ami nyilvánvalóan a kötet legfontosabb hozadéka. Az bánt csupán (az viszont nagyon!), hogy pont a történetben mozgatott szereplők viselkedése, azaz a megformálásuk nyírja ki az alapötletet és teszi számomra erősen kérdésessé, mennyire azonosult maga a szerző az általa bemutatott mintákkal. Két dolog van a fejemben: először is rendkívül zavart, hogy ezt a nemnélküli társadalmat, minden magasröptű verbális értekezés ellenére, Le Guin teljesen maszkulinnak ábrázolja, erre a benyomásomra szóhasználatával is rendszerint ráerősített. Másrészről egy percig sem hittem el, hogy ez a társadalom eredendően és természetéből fakadóan nem ismeri a szervezett háborút. Vezetőikből, intrikáikból, „hazafias” ambíciójukból és módszeres megoldásaikból spoiler látszólag semmi sem hiányzott ahhoz, hogy egy megfelelő ürügyet követően nemzeti érdeknek hazudott tömeges mészárlásokba forduljanak a konfliktusok.
Szóval erős könyv volt, merész gondolatokkal, elegáns kivitelezésben – nem mindig meggyőző eszköztárat felvonultatva.

>!
Nuwiel
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Nem tudta ugyanazt, de még csak hasonló élményt sem nyújtani, mint a Hainish-ciklus másik kötete, A rege. Gethen világa és társadalmai tetszettek, az erősen korlátozott idejű szexualitásból és a nem nélküliségből eredő különbségek a mi társadalmunkkal jó és fontos kérdéseket feszegethetnek, érzésem szerint azonban túlságosan elment ebbe az irányba a könyv. Eközben azonban túlságosan végletes jellemű szereplők (spoiler) beszélnek el egymás mellett és játsszák el a 80 nap alatt a Gethen körül című David Attenborough dokumentumfilmet (bár többnyire csak havat látnak, meg néha egy kis havat, esetleg még több havat). Nyögvenyelős volt a történet, hiányzott belőle az a gördülékenység és hangulat, ami A regét jellemezte.

1 hozzászólás
>!
girion
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Van ez a dolog hogy feminista sci-fi. Én meg vesszek meg ha értem. Úgy tűnik nem azt jelenti ha nő írta, se azt hogy feminin társadalmak vagy filozófia jelenne meg benne. Úgy tűnik azt jelenti hogy nem vesz tudomást a különbségről férfi és nő közt. Ez alapján akkor a legfeministább fantasykat a szerepjátékos regényekben kell keresni. Ott is a kasztjuk adja a karakterek különbségét és nem a nemük.

Ha ettől eltekintünk, akkor azonban egy nagyon jó kis regényt kapunk. LeGuin jól tud mesélni a társadalmak apró finomságairól. Mi adja azok alapját, hogyan állnak össze a sok-sok különböző emberből egységes egésszé. A csillagközi rendszer egyébként engem egy kissé Banks Kultúrájàra emlékeztet. A „civilizáció” nagykövete, a „barbárok” közt. Habár ha humorizálni akarnék akkor egy nyugati utazó Kínába látogatásához is hasonlíthatnám. Palotaváros, fura tisztségek, a férfiak és a nők ugyanúgy néznek ki.

>!
Juci P
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Az első fele, a diplomáciai huzavona untatott. A közbeékelt történetek, mitikus elbeszélések, eredetmondák már ott is – és végig – tetszettek. Aztán amikor beindultak az események, akkor végre behúzott a könyv, a szereplőkhöz is közelebb tudtam kerülni, és megajándékozott nagyon szép mondatokkal és hümmögős gondolatokkal. A legjobban az tetszett most, ahogyan az egész regényt felépítette a genderkérdés köré, méghozzá úgy, hogy magának az idegen világból jött narrátornak is le kellett győznie az előítéleteit a – folyamatosan és magától értetődően férfiként értelmezett – hermafrodita getheniek nőies vonásaival, viselkedésével szemben. A nőkre vonatkozó lenéző kijelentéseitől apránként és csak egy személyes kapcsolatnak köszönhetően jut el oda, hogy meglássa: a határozottság, erő, bátorság, egyenesség nem kizárólag férfierény, ahogy a gyengédség, gondoskodás, lágyság sem csak a nők privilégiuma. Egy teljes ember az énjének mindkét oldalával kapcsolatban van, ha már muszáj ilyen dualista szemszögből felfognunk magunkat.
Ami fölött nem tudtam napirendre térni: ha nincsenek emlős állatok, mi a fenéből fejlődtek ki az emberek? Meshe méhéből bújtak elő? Vagy oda lettek telepítve? Mintha lenne erre valami utalás a könyvben, de nem emlékszem.
Illetve nem tudom elképzelni, hogy két-három hónapon keresztül mindennap meg lehessen tenni átlag 15 mérföldet egy egytonnás szánt vonszolva -15 alatti hőmérsékleten sítalpakon, esőben, hóviharban stb., anélkül, hogy látnák a csillagokat, GPS nélkül. Úgy, hogy közben semmi baj nem történik, egyetlen kislábujjuk sem fagy le, egyetlen síléc sem törik el, egyszer sem tévednek el. Szerintem ilyen nincs.
Ja, és az utószó, hát nem is tudom, nevessek vagy sírjak, de persze értem én, ’79-ben jelent meg. Azért a heteroszexuális férfi felsőbbrendűség tudata kivirít így is szépen.

12 hozzászólás
>!
Sha
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

A civilizáció terjedésének egy valódi formájával találkozhatunk ebben a regényben. Nincs kényszer, nincs leigázás, mint a mi „civilizációnkban”. Minden a tudás megosztásán alapszik, nem pedig a nagyobb hatalom részéről érkező nyomásban, aminek nem vagyunk képesek ellenállni.
Ilyen eszközökkel indul az emberiség, hogy egy újonnan felfedezett világ felé kinyújtsa a kezét. Ebben a kézben egy űrhajó van, annak maroknyi legénységével és egyetlen követtel. Utóbbi feladata megértetni magát a helyiekkel. Egyedül, pőrén. Semmi pajzs, semmi lézerfegyver, semmi implantátum.
A bennszülöttek világa erősen eltér attól a világtól, amelyből a követ jött. Hideg világ, ahol nem nőnek vagy férfinak születik az ember.
A regény a követ küldetéséről, és annak viszontagságairól szól.

>!
jezsek P
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Alaposan végiggondolt, jól felépített világ Gethen, azaz Tél bolygó, érdekes alapvetésekkel: hímnős emberek, jégkorszaki körülmények, különös vallás, jövőbelátás, idegenekkel való kapcsolatfelvétel, és az emberek teljes nemi egyenlőségéből eredő társadalmi felépítések, amelyekről akár én is mondhattam volna olvasás közben azt, amit az egyik főszereplő, Gently Ai mondott: „Szórakoztató és lenyűgöző dolog volt olyan kormányokat találni Gethenen, amelyek mintha Terra őstörténetéből léptek volna elő: egy monarchiát meg egy igazi, tőrőlmetszett bürokráciát.”
A „mi lenne, ha…” gondolattal való játék nemcsak egy magával ragadó, letehetetlen könyvet eredményezett, hanem többet annál: az érdekes, egyedi világleíráson és Tél bolygónak az Ismert Világok Ekumenjébe való belépésének történetén túl egy szép emberi kapcsolat létrejöttét, kiteljesedését mutatja be az író, hogy két idegen világról származó, különböző emberek hogyan jutnak el egymás teljes elfogadásáig, megértéséig.
Számomra a legmaradandóbb része a könyvnek a Jégen való átkelés, az utazás során alakuló barátság, amit mindkét oldaltól megismerhettem, és a gondolatok az egységről-kettősségről és az árnyék szükségességéről.

Segítő és kedvcsináló karc: http://moly.hu/karcok/308836

>!
nyerw
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Le Guin regénye engem sok szempontból emlékeztet Banks Kultúra-regényeire. A kiindulópont egy alapvetően humanoid diaszpóra távoli bolygójának a központosítatlan világszövetségbe kapcsolására tett kísérlet. A külső megfigyelő, a bolygóra küldött egy szem követ férfi, és az ő beszámolóin keresztül ismerhetjük meg a helyet. A narráció többnyire egyes szám első személyű, ám elbeszélő kettő is van, az egyik Ai, a követ, a másik pedig egy Estraven nevű helyi lakos.

A Kultúra-regényekhez hasonlóan itt is a külső szemlélő lassan táguló nézőpontján keresztül tárul fel a világ. A cselekmény kissé lassú, a hangsúly inkább a megismerési folyamaton és a világ részletezésén van. A regényt többen is a feminista irodalom vonalához sorolják; én ezzel nem tudok teljesen egyetérteni. A külvilági narrátor férfiassága az első fejezetekben nem teljesen egyértelmű, mert hangja egészen nőies. Nem tudnám megmondani, miért, talán a részletgazdag és érzékeny leírások és megnyilvánulásai teszik, talán férfi nezőpontot kell képviselnie ahhoz, hogy a helyiek nőies-férfias kettősségét csak fokozatosan, viszolygásának feladásával fogadja el. Sokszor vannak hímsoviniszta megnyilvánulásai is, de ilyen szempontból nagyon ingadozó a hangja. Ha ez szerepjáték, akkor szerintem Le Guin asszony is kicsit mellényúlt. A hermafroditizmus koncepciója érdekes, de teljes létjogosultságát nem látom be. Inkább olyan fajta gondolatkísérletnek látom, mely a maga idején merőben szokatlan lehetett a science fictionben, és azóta sem sok helyen fordul elő.

A hitelességre való törekvés a helyi naptárról szóló függelékben, lábjegyzetekben, mások beszámolóinak, a helyi mitológiának a szövegbe fűzésében is megjelenik. Néhol kissé sok is belőle. Már a dokumentumjelleg bizonygatásából. A szövegbe illesztett mesék és mítoszok viszont csodaszépek, talán ezek a részek tetszettek a legjobban.

1 hozzászólás
>!
regulat
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Értem én, hogy miért klasszikus. Értem én, hogy miért feminista, bááár…lehet, hogy inkább transznemű…
No, az a helyzet, hogy bár a regény fő vonala tényleg ez a transznemű, vagy egyértelmű nemi szerepek nélküli társadalom víziója, ez engem hidegen hagyott. Érdekes a felvetés, de vagy maga az írónő, vagy csak a fordító, de még az is lehet, hogy mindössze az én agyam nem tudott mit kezdeni a fixált nemi szerepek nélküli társadalom víziójával. Nem éreztem benne a következetességet.
Viszont!
A két „ország”, a két társadalom bemutatása megfogott. Hogy, ami látszólag nem jól működik, az nagyon is lehet emberközpontú, mint Karhida, látszólag öntörvényű, laza kapcsolódásokra épülő államrendszer. Szörnyűnek tűnt, amíg meg nem ismertem Orgoreyn munka alapú társadalmát, a képmutató diktatúra… Egy alapjában véve kényelmes, látszólag demokratikus rendszer mindaddig, amíg nem kerül valaki szembe vele… utána megtör, és felemészt.
Gondolom a sztálini gulágról kapott hírek adták hozzá a mintát.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979
366 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632113373 · Fordította: Baranyi Gyula
>!
RandomSky
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Nekem úgy tűnik, az írónő ezen regényciklusának minden egyes darabja valamiféle antropológiai (és gyakran vallási/filozófiai) kísérlet. Roppant érdekfeszítő, elgondolkodtató dolgokat vet fel Le Guin, azonban mindez nem működne, ha nem lenne mellé elmesélni való története is. Amilyen lassan indul be a regény, az elején az olvasó talán csak a közbeszőtt helyi legendák, mítoszok miatt érzi úgy, hogy valamit mesélnek is neki, de aztán kibontakozik Genly saját története is, mely számos hányattatás és kaland közepette leginkább a természet erejéről, s azon túl is az ember és ember közti kapcsolatról szól. S ez egyben a kulcsa is annak, hogy miért tudott közel fél évszázad alatt is friss és fontos maradni ez a regény. Bár sci-fi klasszikusnak mondják, én azt gondolom, akit érdekel az ember mibenléte, az mindenképp olvassa el.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-12-07+…

>!
Charbogardy_Jolán
Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Le Guin legendás könyvébe már sokszor belekezdtem, és az első három sor (!, :-( ) után mindig megadtam magam, mondván, hogy kicsit hirtelenre sikerült a becsapódásom a könyv univerzumába, úgyhogy inkább félrevonulok kiheverni a zuhanást. Addig is inkább olvasnék valamit, aminek értem az első néhány sorát. Most viszont tovább jutottam, és őszintén megkapó volt, ahogy az értelmezés rétegei sorban kiugrottak elém. Először a diplomáciai réteg, két civilizáció párbeszéde. Aztán a társadalmi nemek problémája (nem emberjogilag, hanem a megismerés alapvető feltételeként). Ezután következik a reveláció, hogy a mérsékelten érdekes politikai húzások valójában egy furcsa vagy nem, de mindenképp love story-t takarnak. És végül, az egész eljut oda, hogy A sötétség balkeze nem más, mint egy hermeneutikai kaland. Azt még nem döntöttem el, hogy ebből a szempontból pozitív vagy negatív-e a végkicsengése. Azaz: lehetséges-e egy másik ember megértése, fel tudjuk-e fogni a radikális különbözőséget, vagy eleve halálra ítéltetett minden ilyen törekvés?

Babits például elég világosan válaszol…

Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam.

S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi,
de hogyha van is, Isten tudja hogy’ van?
Vak dióként dióban zárva lenni
S törésre várni beh megundorodtam.

Büvös körömből nincsen mód kitörnöm,
Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy –
de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön,
mert én vagyok az alany és a tárgy,
jaj én vagyok az ómega s az alfa.

…és Le Guin után én is hajlok erre. De ne felejtsük, hogy a vágy nyila (kemmer) azért átszökhet a vak dió héján.


Népszerű idézetek

>!
Shanara

(…) ha a cselekvés kezd meddővé válni, gyűjts információkat; ha az információszerzés sem terem többé gyümölcsöket, aludj.

49. oldal (Kozmosz Könyvek, 1979)

5 hozzászólás
>!
jezsek P

Mi a világosság? – A sötétség balkeze,
s a homály jobbkeze a fénynek.
A kettő egy: élet és halál –
két egymást ölelő szerelmes,
két egymásba kulcsolt kéz,
mint ahogy egy az út s a vég.

16. fejezet

>!
Oriente P

Nem, én nem szeretetre gondolok, amikor hazafiságról beszélek. Hanem félelemre. A másoktól való félelemre. És ennek politikai, nem pedig poétikai megnyilvánulásai vannak…

25. oldal, 1. fejezet (Európa, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: félelem · hazafiság
>!
Sha

– Az, aki nem vet meg egy rossz kormányt, ostoba. És ha volna olyasvalami a földön, hogy jó kormány, végtelen öröm lenne azt szolgálni.

242. oldal (1.kiadás, KFK)

1 hozzászólás
>!
Shanara

Az egyetlen dolog, ami elviselhetővé teszi az életet; az állandó elviselhetetlen bizonytalanság: az, hogy nem tudjuk, mi következik.

82. oldal (Kozmosz Könyvek, 1979.)

>!
Oriente P

Elmosolyodott, és úgy rémlett, minden fogának jelentése van, nem egy, hanem harminckétszer megsokszorozott jelentése.

13. oldal, 1. fejezet (Európa, 2015)

>!
Sha

…elgondolkoztam rajta, mi is az a hazafiság, mi az igazi tartalma a hazaszeretetnek, miből fakad az a vágyakozó hűség, amely barátom hangját is megremegtette, és hogyan lehetséges, hogy az ilyen igaz szeretet gyakorta ostoba és gonosz vakbuzgósággá aljasul?

318. oldal (1.kiadás, KFK)

>!
Juci P

Megtudni, mely kérdések megválaszolhatatlanok, és nem megválaszolni őket: erre a tudományra nagy szükség van a megpróbáltatás és a sötétség idején.

175. oldal

>!
Juci P

Szörnyűséges dolog ez a szívjóság, amelyet nem tud levetni az ember. Szörnyűséges, mivel ez mindenünk, amink megmarad, ha mezítelenül kivettetünk a hidegre és a sötétségre. Nekünk, akik olyan gazdagok, olyan erősek vagyunk, ez az aprópénz marad minden vagyonunk.

194-195. oldal

>!
csillykelemen

A következő egy-két napon mindketten igen tartózkodóan és feszengve kerültük egymást. Mert minél mélyebben szereti egymást két ember, annál mélyebb sebet is képes ejteni egymáson.

283. oldal


A sorozat következő kötete

Hainish-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Herbert: A Dűne
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Isaac Asimov: Asimov teljes science fiction univerzuma VI.
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Frederik Pohl: Átjáró
Joe Haldeman: Örök háború
Isaac Asimov: Az istenek is…
Larry Niven: Gyűrűvilág
William Gibson: Neurománc