A ​legtávolibb part (Szigetvilág 3.) 71 csillagozás

Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

A szigetvilág varázslója, az Atuan sírjai után az olvasó megismerkedhet a fantasy műfajban ma már klasszikusnak számító amerikai írónő trilógiájának harmadik darabjával. Az előző két kötetből ismert Kóbor-Karvaly, immáron bölcs öreg főmágus, a fiatal Arren herceggel, Rosszán trónjának várományosával indul hosszú útra az ismeretlenbe, hogy ezer veszéllyel dacolva is visszaszerezze a varázslás erejét, az elfelejtett szavakat. Mert kiapadtak a varázserő forrásai, mint ahogyan kiszáradtak a tavak és a folyók. Ha Kóbor és az ifjú kalandokban bővelkedő nagy utazása nem jár sikerrel, a szigetvilág nem kerülheti el a pusztulást. Így hát magukkal viszik világuk minden reményét, hogy a balsors sötét vagy az új jövő csodás igéretével térjenek vissza majd ősi földjükre, megjárva nemcsak a sárkányok vagy a holtak birodalmát, de a hit és a lélek útvesztőit is.

Eredeti megjelenés éve: 1972

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Móra, Budapest, 1991
248 oldal · puhatáblás · ISBN: 963116800X · Fordította: Füssi Nagy Géza

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Karvaly · Lebannen


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Bla I
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Folytattam az ismerkedést Le Guin fantasy-jával, amerikai mesevilágával. Ez is egy szórakoztató, jó történet volt, de több is annál. A szerzőt a sikeres mű létrehozásán túl, láthatóan, ill. olvasásból érzékelhetően befolyásolta a kulturális antropológia, a taoizmus és más pszichológiai írások is. Munkáiban a varázslók hatalma, ereje részben egyensúlyra való törekvésükből, így az egyensúlyról szóló taoista elképzelésből eredeztethető. Persze a misztikus erő is szerepet játszik. Ugyanakkor Le Guin gyakran felborította a spekulatív fikcióra jellemző típusokat, például a Szigetvilág sötét bőrű szereplőinek használatával, és időnként szokatlan stílus- vagy szerkezeti eszközöket is alkalmazott. A társadalmi és politikai témák, és az életkor előrehaladása szintén kiemelkedő szerepet játszottak az írásaiban. Ezeket az általánosító megállapításokat már négy könyve olvasása után merem tenni, érzékelve, hogy az üzenetek mögöttes vonulata – a szórakoztató irodalmi kirakat mellett – mennyire pozitív, példaadó, oktató jellegű. Méltán érdemelte a többszörös magas-szintű elismeréseket. Ajánlom!

>!
Noro
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Amikor először olvastam, nem fogott meg ez a rész: túl elvontnak és misztikusnak találtam. Nagyon különbözik azoktól a „tápos” fantasy regényektől, amelyek a mágia coolságát helyezik a középpontba és általában afelé irányítják hőseiket, hogy éljenek a hatalmukkal (nem mintha bármi baj lenne ezzel :D). A legtávolibb part kulcsmondata azonban a következő: „azt tedd csak, ami szükséges!”

Egy mágikus világban a mágia eltűnése a legnyomasztóbb fordulat, ami csak elképzelhető. Egy varázsló számára olyan ez, mintha valami alapvető természeti törvény szűnne meg működni – és itt hálálja meg magát, hogy le Guin már az első részben úgy mutatta be a varázslatot, mint a világ természetes részét – míg a közönséges embereknek valami megfoghatatlan módon válik értelmetlenné az élete, bár látszólag számukra semmi sem változott. Egyesek elcserélnék az evilági életüket valami megfoghatatlan, túlvilági halhatatlanságra, amit a regény az én olvasatomban a legrosszabb fausti alkuval tesz egyenlővé. De ha valaki személyesebb témákat kedveli, az olvashatja a történetet Arren herceg felnőtté válására összpontosítva, amelyet eléggé szokatlan módon közelít meg a könyv. Egyszóval terjedelméhez képest a regény rengeteg morfond-anyagot rejt magában.

4 hozzászólás
>!
Isley
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Sok évvel azután, hogy Kóbor megszerezte Vandór-Akbé gyűrűjét, és beköszöntött egy békésebb, szebb kor, hirtelen egy minden korábbinál nagyobb ellenség üti fel a fejét, aminek hatására a mágia elkezd elszivárogni a világból, az emberek megőrülnek. Ez a titokzatos ellenség valami csábítót kínál az embereknek, és a világ változni kell. Ebben a szörnyű, hanyatló időszakban az időközben főmágussá lett Kóbornak és útitársának, Rosszán fiatal hercegének, Arrennek kell rájönnie, hogy ki is az ellenség, és megállítania, hogy a világ visszatérhessen a sötétség útjáról.

Ebben a kötetben több sárkány is felbukkan, Szigetvilág eddig nem látott helyeire jutunk el, a legtávolibb partra és még annál is messzebb.
Ezzel együtt több problémám is volt ezzel a regénnyel. Az ok, amiért a varázslók elveszítették hatalmukat, teljesen mellőzte a logikát. Ilyen csak úgy történhetett volna, ha az emberek teljesen elszigetelten élnek egymástól és nincs közöttük semmiféle kommunikáció. Az indok, amiért Kóbor nem veszítette el, nem volt valami kreatív. A végső csatáról ne is beszéljünk. Valamint az is nagyon kiszámítható volt, hogy milyen sorsot szánt Kóbor Arrennek, ami nem baj, csak fárasztó volt, hogy Arrennek még a vége felé sem esett le. S az sem tetszik, hogy a sorozat mellékszereplőinek sorsával semmit nem foglalkozik az író. Az első két regény szereplői teljesen eltűntek, semmit nem lehet róluk tudni (Tenar még szerepel majd gondolom).

2 hozzászólás
>!
ftamas
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Egy varázsló legnagyobb réme a mágia elvesztése. Itt pedig ez fenyeget. Természetesen Kobor megy rendet rakni. Itt már öreg és ő az iskola vezetője, teli tapasztalattal és bölcsességgel. Ahogy halad a történet, újabb rész ismerünk meg a szigetvilágból, amelynek a bemutatása rendkívül jó. Ami zavaró az pont Kóbor jelleme. Komor, magányos, mintha távol állnának tőle az örömök és az élvezetek. Ettől függően jó történet.

2 hozzászólás
>!
krlany I+SMP
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

El Camino. Az első pillanattól kezdve ez járt a fejemben miközben olvastam. És bár fantasy, mert vannak benne sárkányok meg varázslók, meg mindenféle műfajgyöngye, de nagyon nem ez a lényege, hanem az útkeresés. Szinte leckénként tanítja az életet, hogyan válj felelősségteljes, bölcs emberré.

>!
Lahara ISP
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Helyben vagyunk, ebből készült anime, illetve ebből és az ezt követőből. Karvaly már felnőtt, főmágus, és nem is igazán ő itt a főhős, hanem sokkal inkább Arren herceg. Nem nyűgözött le olyannyira, mint ez első rész, de a hangulat miatt mégis, úgy érzem, volt benne valami.

>!
Carun P
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Azt hiszem ebből a sorozatból ennyi elég is volt. Egyszerűen ez a történet sem tudta visszaadni azt a varázst, ami az első részben megfogott. Ennyi, felesleges rá több szót pazarolnom.

1 hozzászólás
>!
Voorhees
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Ez a könyv abszolút maximális értékelést érdemel, ugyanis kiváló munka. A központban ezúttal (is) a mágia áll, ám az írónő egy teljesen más megközelítést használ, mint korábban a Szigetvilág varázslójában és az Atuan sírjaiban. Ezúttal is találkozhatunk az immár idősödő Kóborral, aki mellett főszerepet kap Arren, egy nemes ifjú is. A nagy kérdés megválaszolásáért és megoldásáért kemény utazás vár rájuk. Útjuk számtalan vidéken keresztül vezet, eddig ebben a regényben kapjuk a legteljesebb képet Szigetvilág földrajzáról. Maga a kulcskérdés (melyet itt nem akarok leírni, meghagyom másnak is a lehetőséget h olvassa el a regényt) igen elgondolkodtató, és Le Guin remek cselekményt épít fel a központi gondolat köré. Ráadásul a párbeszédek tartalma rendkívül elgondolkodtató, és sok az örökérvényű gondolat a könyvben. A szereplők jellemfejlődésen is keresztül mennek, méghozzá viszonylag nagyon a regény terjedelméhez képest. A vége pedig zseniális és izgalmas. Nagyszerű olvasmány, minden fantasy kedvelőnek ajánlom!

>!
Erithacus
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

A mindennapi (felnőtt) világban az egyszeri ember gondolkodik, cselekszik, mérlegel, felelős döntéseket hoz, küzd, hajt, megold, és a sok komolykodásban valahol félúton elveszik valami fontos. A gyermeki szemlélet. Hogy az ég kék, a fű zöld, hogy fúj a szél, és sárkányt formálnak a bárányfelhők…
Szeretném hinni, hogy bennem valahol megőrződött valami a gyermeki fantáziavilágomból, és hogy ezt soha nem fogom elveszíteni. Amikor ezt a könyvet befejeztem, kicsit még a mellkasomon pihentettem, néztem a plafont a kislámpa fényénél, és elém kúszott az ég és a tenger, és a horizonton hatalmas sárkányok repkedtek. És megnyugodtam. Nevetséges vagyok? Vállalom.
Egy félmosollyal az arcomon mondom nekem ez ötcsillagot ér.

>!
Izolda P
Ursula K. Le Guin: A legtávolibb part

Ha trilógia lenne, tökéletes befejezés lenne.

Amit viszont kicsit nehézkesnek találtam a kezdését, az az én szubjektivitásom miatt volt. Még előtte beleolvastam az értékelésekbe és megakadt a szemem @krlany megfogalmazásán, miszerint El Camino. Én meg mostanában több önző ember itt-hagyok-mindent-mindenkire-tojok El Caminojáról hallottam, így ez a képzelettársítás nagyon negatív volt, de szerencsére úgy a 30%-nál sikerült leráznom. :)

Kíváncsi vagyok, mit ad majd a negyedik rész, mert eddig nagyon-nagyon tetszik, nem is értem, hogy hagyhattam ki Le Guint. (Jó, úgy, hogy hangoskönyvként próbáltam a Sötétség balkezét, és beletört a bicskám.)

>!
Móra, Budapest, 1991
248 oldal · puhatáblás · ISBN: 963116800X · Fordította: Füssi Nagy Géza
1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
krlany I+SMP

Amikor fiatal voltam, a lomha létezés és a cselekvő élet között kellett választanom. S úgy csaptam le az utóbbira, mint béka a légyre. De bármit csinálsz is, minden cselekedeted magadhoz láncol, következményeit rád erőszakolja, újra meg újra cselekvésre kényszerít. Így aztán igen ritkán juthatsz olyan pillanatokhoz, mint ez a mostani, amikor két cselekedet között megpihenhetsz és élvezheted a létezés egyszerű örömét. És elgondolkozhatsz fölötte, ki is vagy te igazán.

48. oldal

4 hozzászólás
>!
krlany I+SMP

Sötét helyre kell vinnünk a gyertyát, hogy láthassuk a fényét.

178. oldal

>!
woodhead

… – van egy történet egy diákról, akinek egy darab kő volt a tanítója.
– Valóban…? És mit tanult?
– Azt, hogy ne tegyen fel kérdéseket.

93. oldal

>!
imma AP

– (…) Csak nem baj az, ha élni akarunk?
– Nem. De amikor követeljük magunknak az erőt az élet fölött, a végtelen gazdagságot, a törhetetlen biztonságot vagy halhatatlanságot, akkor ez a vágy mohósággá torzul. Ha pedig ehhez a mohósághoz tudás társul, megszületik a gonosz.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karvaly · mohóság
>!
krlany I+SMP

Van abban némi borzongató, ha valaki csupán reményt talál ott, ahol bizonyosságot keres.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: remény
>!
Bla I

A figyelem az a csatorna, amelyben tetteink erősek és mélyenszántók.

94. oldal

>!
krlany I+SMP

A mágus és a tengerész között különben sincs olyan nagy különbség. Mind a ketten az ég és a tenger erőivel küzdenek, a hatalmas szeleket kezük munkájával saját szolgálatukba állítják, közel hozva ezzel egymáshoz a távol lévő dolgokat.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mágus · tengerész
>!
krlany I+SMP

Két dolog létezik, Arren, kettő, ami egyet alkot: a valóság és az árnyéka, a fény és a sötétség. Az egyensúly két oldala. Az élet a halálból keletkezik, és a halál az élet következménye. Mivel kiengesztelhetetlenül ellenségesek, folytonosan viaskodnak egymással: ők szülik egymást folyvást és folyvást. És velük együtt születik újjá minden: az almafák virága és a csillagok fénye. Az életben rejtőzködik a halál. A halál magában rejti az újjászületést. Mit ér akkor az élet halál nélkül? A változatlan, örökké tartó, végtelen élet? Mi az, ha nem maga a halál? Az elmúlás, az újjászületés nélkül!

174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyensúly · élet · halál · valóság
>!
krlany I+SMP

Szégyenünkben rejlik dicsőségünk magva is.

50. oldal

>!
krlany I+SMP

Aki a múltat tagadja – a jövőt is tagadja. Az ember saját sorsának kovácsa, de közbeszólnak más erők is.

39. oldal


A sorozat következő kötete

Szigetvilág sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Derek Landy: Az ősök jogara
Diana Wynne Jones: A másik palota
Jonathan Stroud: A szamarkandi amulett
Angie Sage: Medicina
Diana Wynne Jones: Varázslatos élet
Licia Troisi: A két harcosnő
Krencz Nóra: A követ
Diana Wynne Jones: A Merlin-összeesküvés