Pink ​Floyd 14 csillagozás

Ürmös Attila: Pink Floyd

Beatles-frizurák, tarka virágos bundák, Hendrix-koncertek, LSD és a Rolling Stones… A Pink Floyd is ebből a közegből startol, de ahogyan becsvágya és tekintélye megnő, felduzzad, lassan átfúrja fejét a kísérleti zenén, az európai művészfilmen, a kortárs zenén, a punkon, a nyolcvanas éveken, egészen máig, a Division Bellig és az utána készült Pulse koncertlemezig.
Az együttes története a hatvanas évek közepén kezdődik, amikor négy ismeretlen srác zenéből formált jeleket küld a kozmoszba néhány füstös londoni klubból. Kitartó munkával azóta nemcsak a Hold árnyékos oldalát, hanem a Föld nevű bolygót is meghódították…

Tartalomjegyzék

>!
Cartaphilus, Budapest, 1995
270 oldal · ISBN: 9638548606

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

London


Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Ürmös Attila: Pink Floyd

Korrekt könyv: történet, lefordított dalszövegek,diszkográfia, borítók. Én a szerző helyében két részben vállaltam volna a könyv megírását, az első részt megjelentettem volna, a másodikat meg nem írtam volna meg. Az teljesen fölösleges. A Pink Floyd nevű üzleti vállalkozásnak 1980-tól nincs túl sok köze a zenéhez, meg a művészethez. A szerzőnek is ez a véleménye, de azért kötelességtudóan elmeséli a történetet 1995-ig, a Pulse című koncertlemezig. A legjellemzőbb számokat kiírtam karcokban.

1 hozzászólás
mohapapa I>!
Ürmös Attila: Pink Floyd

Elolvastam. Újra és sokadszor: a monográfiai etalon továbbra is Vasváry Tóth Yes-könyve marad. Nem csupán a szerteágazó információ-áradat miatt, a háttérmorzsák miatt, hanem elsősorban azért, mert mer élvezetesen szubjektív lenni. S a szubjektivitásában is egyértelmű, hogy szereti munkájának alanyát.

Nos, ebben a Floyd-könyvben ezt nem éreztem. Elfogadom, hogy Syd Barret és Waters nehéz emberek. Elfogadom, hogy Wright és Mason nem a hangszerük kimagasló virtuózai, elfogadom, hogy a Floyd szövegeinek többsége közhelyes (egek, akkor milyenek a magyar szövegek abból az időből!), elfogadok mindent, komolyan! Csak azt nem értem, hogy egy ilyen vacak, közhelyes, popularitásba forduló, pénzgyártó-gép együttesről minek könyvet írni?

Hátulról kezdtem el olvasni a monográfiát. Nagyon szeretem a Floyd kései lemezeit. Voltaképpen a Floyd-ot a ’73-as Dark Side lemeztől kedveltem meg. A Wish You Where Here-től padlót fogtam, az Animals-t lyukasra hallgattuk Lókával és Prof barátommal, A Fal, pedig, nos, ugye, maga a rockzene veleje A Final Cut-ot valóban nem kedveltem nagyon. A Momentary Leapse Of Reason és a Division Bell csúcs, profi, gyönyörű.

A szerző szerint ez az időszaka a Floyd-nak, amikor pénzcsináló gépezetté vált, és semmi több. A Dark Side-ot még értékeli, de még ott is visszafogottan lelkes.

Nem az a bajom, hogy én nem kedvelem a korai lemezeiket, a szerző pedig igen. (Azt sem túl lelkesen.) Hanem az, hogy voltaképpen nincsenek nagyon érvek. A tetszés nem tetszés pedig ízlés kérdése. Mert attól egy zene sem lesz jó zene, hogy nem trendi, hogy kísérletező, hogy bizonyos pontokon annyira új utakon jár, hogy hallgathatatlan. Ahogyan attól sem, ha fülbemászó.

Szóval elolvastam ezt a Floyd-könyvet, de nem kötött le igazán, nem azt adta, amit vártam.

2 hozzászólás
RandomSky>!
Ürmös Attila: Pink Floyd

Metal Hammer No. 123 / 2000. április
A Pink Floyd minden tekintetben ott van a rocktörténelem legnagyobbjai között, 25 évet felölelő történetük alatt számtalan új utat törtek a modern zenének, s mind a mai napig érezhető hatásuk. Bár sosem játszottak metalos értelemben heavy muzsikát, számtalan MHH-s csapatra is hatottak, közülük néhány: Anathema, Tiamat, Voivod, Queensryche, NIN, stb. A zenekar történetét meséli el ez a könyv érdekesen, színesen, számtalan dalszöveg-részlet fordításával (sőt, A Fal teljes magyar szövege itt van), alaposan kivesézve minden egyes albumot. Átjön ugyan a szerző saját véleménye, mely szerint a PF Syd Barrett-tel – tehát a totál avantgarde-experimentális-alternatív korszakban – volt az igazi, kinek nevéhez mindazonáltal egyetlen lemez, az első The Piper At The Gates Of Dawn fűződik (erről származik a Voivod által feldolgozott Astronomy Domine). Szerintem azonban még az utolsó The Division Bell album is óriási zenét tartalmaz, és nem is lehet elvárni, hogy ennyi év után ugyanazt produkálja a csapat. OK, tény, hogy a hajdani, elektromos hangzásokkal kísérletező, pszichedelikus „freak-band”-ből mára gigászi pénzgyártó gépezet lett, de közben megreformálták az egész rockzenét, megmutatták, hogy igenis lehet művészet, nem csak szórakoztatás, és megannyi utánuk jövőnek nyitottak megannyi utat. Mindent összevetve ez egy jól sikerült, olvasmányos könyv, mely nagy segítség mind a zenekarral ismerkedők, mind a már rajongók számára. Kicsit ugyan többet lehetett volna írni a Floyd követőiről, de ez a legkevesebb, amúgy méltón mutatja be a könyv ezt az alapbandát.

1 hozzászólás
fülcimpa>!
Ürmös Attila: Pink Floyd

Tetszett, főleg azért, mert annak idején még kisleány koromban tátott szájjal bámultam A Fal-at, s mert szeretem amit a Floyd csinál: a pénztárgép csörgéssel, rádiórecsegéssel, madárcsicsergéssel kombinált zenéjüket.
S ha egy üzlet beindul…. bírom a lemezborítóikat is! Sok dolgot megtudtam róluk, alapos könyv.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

Az Intersteller Overdrive a londoni freakek himnuszává vált. A ma létező Pink Floyd a zenének ezt a hőfokát már úgy elveszítette, mint amikor egy vulkán kihűl. A Floyd legkorábbi dalai közelebb álltak a Vágtázó Halottkémekhez, mint a kilencvenes években működő Floyd-trióhoz.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pink Floyd
18 hozzászólás
AniTiger P>!

London, a hatvanas évek közepe. A Regent Street-i építészeti főiskolán három bluest és rock 'n' rollt kedvelő fiatal köt barátságot: Nicholas Berkely Mason, Richard William Wright és a cambridge-i George Roger Waters.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: London · Roger Waters

Hasonló könyvek címkék alapján

Vasváry-Tóth Tibor: Yes
Révész P. Anna (szerk.): LGT nagy képes kottás emlékkönyv
Zoltán János: Republic 20
Fodor Lajos (szerk.): Hobo Blues
Szántó Gábor (szerk.): Ki kicsoda a magyar rockzenében?
Bakó Csaba: Tankönyv
Németh Géza: Blackmore
Bakó Csaba: Tankcsapda
Csorba Tibor: Rock ’n’ Roll Kárhozat
Tamás Nándor – Perjés Péter: Sűrített paradicsom