Odakint, ​a pusztában 14 csillagozás

Történetek a középkor mélyéről
Urbánszki László: Odakint, a pusztában

Kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok…

Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus. Ehelyett inkább az emberről ír, aki nem tévedhetetlen, aki elköveti a maga hibáit is. Az emberről, aki azt hiszi, Isten nevében cselekszik, amikor más embereket küld a máglyára, vagy aki mesés hazugságokkal verekszi át magát az életen. Vagy aki csak tereli a gulyát, és a mindennapokért küzd – hol a természettel, hol a számadóval, hol durva társaival.

Urbánszki László új hang a magyar prózairodalomban. Első könyve, az Odakint, a pusztában tíz remek hangulatú elbeszélést tartalmaz, melyekkel hol nevettet, hol megdöbbent, hol meg csak azt teszi, amihez kiválóan ért: mesél.

>!
Historium, Dunaszerdahely, 2014
92 oldal · ISBN: 9788089649099
>!
Historium, Dunaszerdahely, 2011
184 oldal · ISBN: 9788097077815

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Urbánszki László: Odakint, a pusztában

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

A pusztai élet vadromantikája. Gyönyörű szép mese Az íj, egy kisfiú nagy álmáról, vágyáról. A címadó az igazán szép tájleírással is díszített afféle „magyar vadnyugat”. A vacsora és a Szilaj legények a bojtárélet nehezebb pillanatairól szól. A befogadás, beilleszkedés az ugratásokról. Ami bizony verekedésig is alakulhat. Az íjász hatalmas poénnal zárul, végig érezni itt a mesélő személye csak a végső mondatokban fog kiderülni. Sok szép életpillanat, a városi csavargó gyerek túlélése, leleménye, az apródok és a vidéki fogadók mindennapjairól olvashatunk még a novellákban. Az utolsó két novella drámaisága a boszorkányokról és üldözésükről megdöbbentően tragikus.
Urbánszki László 10 gyönyörű szép novellában mesél az emberről, a középkorból hozott hangulatos képekkel. Jó volt olvasni!
http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/04/odakint-pusztaban.html…

>!
Wiggin77 P
Urbánszki László: Odakint, a pusztában

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

Nagyon kellemes meglepetés volt ez a könyv, Urbánszki László első könyve. Nem tudom igazából, hogy mitől működnek ilyen jól az egyszerű emberekről, egyszerű
szavakkal megírt történetei,de engem nagyon megfogtak. Talán a pusztai élet romantikája jött át? Vagy könnyű azonosulni a novellák hétköznapi embereivel, akik
nem váltják meg a világot, csupán élik küzdelmes életüket a középkorban?
A legtöbb novella 5 csillagot ért nálam, egy-kettő olyan volt,ami kevésbé tetszett.
Külön kiemelném az „Odakint a pusztában” és „A vacsora” című novellákat, melyek
hangulatuk miatt messze a legjobbak a gyűjteményben. A tábortüzes történetek amúgy is előnnyel indulnak nálam. Olvasás közben többször is Móricz jutott eszembe.
Biztos,hogy fogok még olvasni az írótól és bátran ajánlom másnak is.

>!
Sceurpien I
Urbánszki László: Odakint, a pusztában

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

Egy gyorsan elolvasható novellákkal telített kötet, a kevésbé hősies középkorból, egy határon túli szerző tolmácsolásában.

1 hozzászólás
>!
Holzol
Urbánszki László: Odakint, a pusztában

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

Jóízű történetek!


Népszerű idézetek

>!
robinson P

A minden az íj volt, a nagy álom. Azzal feküdt, azzal kelt. Azon járt az esze örökké, akkor is, ha másra kellett volna figyelni. Kapott is némi atyai megtámogatást jobbról-balról, amikor a fásláda estére üresen kongott, vagy nem vágott elég zöldet Borzaska tehénnek.

19. oldal Az íj

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

>!
robinson P

Az önfeledten eszegető, hatalmas állat hirtelen felkapta a fejét, és rövid, szaggatott dörmögéssel jelezte, hogy látja a kisembert. A legény nagy levegőt vett, kilépett a fa mögül, és megfeszítette hatalmas íját. A medve néhány lépéssel közelebb jött, majd két lábra emelkedett, és felüvöltött.

26. oldal Az íj

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

>!
robinson P

Mögöttem poros végtelenség, előttem óriási korong, mely egyre vörösebbé válva nyugodni készült. Csak a pusztában lehet ekkora napot látni, csak itt tudok ennyire örülni annak a néhány bokornak és fának, ami földerengett a messzeségben.

30. oldal

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről

>!
robinson P

Az egyszerű vászoninget és gatyát viselő férfi gondolkodva méregetett. Összehúzott szeme köré ezernyi ráncot vésett a nap. Ezeréves pusztai bálványnak tűnt, ahogy ott állt. Mint aki minden mocskot megtapasztalt és túlélt már.

33. oldal

Urbánszki László: Odakint, a pusztában Történetek a középkor mélyéről


Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: A végső tenger I-III.
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…
Rozsnyai János: A táltos keresztje
Trux Béla: Akkon ostroma
Szabó Magda: Béla király
Bíró Szabolcs: Az ötödik parancsolat – és egyéb történetek
Raoul Renier: A hitehagyott
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Berg Judit: Két kis dinó a középkorban
Vámos Miklós: Apák könyve