A ​mocsár 5 csillagozás

Upton Sinclair: A mocsár Upton Sinclair: A mocsár Upton Sinclair: A mocsár

Upton ​Sinclair amerikai írót egyszerre híressé tette az első regénye, amelyben azt írta le semmitől meg nem riadó részletességgel, hogy azok a húskonzervek, amelyekkel Amerikában a legtöbb szegény ember táplálkozik, micsoda disznóságokból, hogyan, miféle rémes piszok hozzáadásával készülnek, hogy minél nagyobb hasznot hajthassanak a húskonzerv-gyárosoknak. Ez a regény ugyan nem volt olyan szép, mint a Copperfield Dávid, sőt nem is annyira regény volt, de ma már a regényben nem a szépséget szokás keresni, hanem a szociális vonatkozást. Upton Sinclair egyszerre fölemelkedett a világhírű regényírók sorába. Értett hozzá, miképpen kell eljárnia egy világhírű regényírónak, hogy pozícióját meg is tarthassa. Amint előbb a konzervgyárakba járt el, ezután is eljárt „tanulmányokat tenni, de ezután már a cselédszobákba s kapualjakba, ahol vidor portások beszélik meg in camera caritatis gazdáiknak a botrányait. Sőt, nem érve be azokkal a tanulmányokkal, amelyek így jutottak hozzá, álszakállt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1906

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nova regénytár

>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1943
270 oldal · keménytáblás · Fordította: Braun Soma
>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1934
224 oldal · keménytáblás · Fordította: Braun Soma

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Upton Sinclair: A mocsár

Olyan fajta könyv ez, amely esetében igen fontos, hogy abba a korba próbáljuk visszaképzelni, amelyben íródott. Talán a fordító is emiatt tartotta fontosnak (1934-ben) megfogalmazni azt a viszonylag hosszú előszót, amelyben egyrészt arról beszél, hogy ez a még nagyon fiatal író első könyve, és először folytatásokban jelent meg egy hetilapban, másrészt arról beszél, hogy igen nagy vihart kavart, több szempontból is, úgyhogy bestseller lett aztán.

    A történet valójában egy litván bevándorló család, abból is főleg az egyik fiatal férfi története. Valamikor az ezerkilencszázas évek legelején járunk, abban a korszakban – a google megerősítette, ami kicsit derengett, ha történelem óráról nem annyira, akkor a Kivándorlás című lemez miatt* –, amikor milliók és milliók indultak Európából szerencsét próbálni, egy kis pénzt keresni Amerikába. A regénybeli történet is megemlíti: itt volt elég munkanélküli, ott meg éppen felfejlődőben a gyáripar, innen indultak volna, onnan meg jöttek agitálni.

    Szóval elindulnak tizenhatan, idősek, fiatalok, gyerekek. Angolul annyit tudtak, hogy „munka”, azt sem mindenki. Chicagoba kerültek, húsfeldolgozóban, konzervgyárban kaptak munkát, és onnantól az egyik csapás éri a másikat, rossz döntések sorozatban, hiszékenység, tudatlanság, pechsorozat, tragédiák, stb.

    Az író különösen nagy hangsúlyt helyezett a munkásjólét, pontosabban munkásrosszlét ecsetelésére, azokban az időkben, amikor még éppen csak alakulóban lett volna valami szakszervezet, betegbiztosításról és nyugdíjalapról pedig még senki sem hallott. Ezen keresztül aztán azt is megszellőztette, hogy a romlott húsokkal hogyan bánnak, a beteg állatokkal mi lesz, ennek pedig egészen botrányos következményei lettek, többek között az is, hogy Upton Sinclairt egy időre félreállították.

*http://moly.hu/karcok/676925
– - –
@Marcus írja szakavatottabban: http://moly.hu/konyvek/upton-sinclair-the-jungle/ertekelesek

>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1943
270 oldal · keménytáblás · Fordította: Braun Soma

Népszerű idézetek

sophie P>!

Végre kezdte észrevenni, hogy mégis csak azoknak van igaza, akik kinevetik őt azért, mert megingathatatlanul bízik Amerikában.

57. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jennifer Donnelly: Északi fény
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek
Robert Penn Warren: Repül a nehéz kő
Charles Dudley Warner – Mark Twain: Az aranykor
Catherine Anderson: Mindörökké
Adriana Trigiani: A cipész felesége
Lisa See: Aranyhegyen
Vu Csing-Ce: Írástudók
E. M. Forster: Szoba kilátással
Jaan Kross: Martens professzor elutazása