Az Istent kihívó gőgöt büntető babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. E könyv a kultúra-történet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől, a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok, vagy éppen Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig. Misztikus mélységek s a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.
A tökéletes nyelv keresése 13 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1993
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa születése Atlantisz
Enciklopédia 3
Kedvencelte 2
Most olvassa 4
Várólistára tette 24
Kívánságlistára tette 30

Kiemelt értékelések


Nagyon nehéz volt. Tele van idegen nyelvű, lefordítatlan idézetekkel. Mielőtt bele kezdene az ember, érdemes megtanulni latinul, olaszul, franciául, katalánul, stb. Egyes részei – pl. Lullus Ars Magna-jának kombinatorikus értelmezése – teljesen követhetetlenek voltak számomra, itt lapoztam. Az általános műveltséget messze túlhaladó ismereteket kaphat tőle az ember, amit aztán jól esik elfelejteni. Azért volt néhány gondolata, amely bennem is megmaradt, illetve ami továbbgondlkodásra serkentett. Ezeket az idézetekhez kimásoltam. Többnyire csak sétáltam körülötte és bámultam, mint egy szép és titokzatos műalkotást, szobrot. Nyelvészeknek, kultúrtörténetet tanulóknak viszont alapmű.


Eco a Bibliára hivatkozva utal arra, hogy a nyelvek szétválása valószínűleg már a bábeli zűrzavar előtt megtörtént. A nyelv kialakulásáról felveti egy ős anyanyelv lehetőségét, amit aztán tudományos alapokra helyezve el is vet.
A tökéletes nyelv létrehozására a földijét, Dantét hozza fel példának. Dante nem csupán értekezett a tökéletes nyelv kérdéséről, hanem az Isteni színjáték megírásakor megteremtett egy egységes olasz irodalmi nyelvet (a nyelvjárások közül a toscan nyelvjárást alapul véve, ami azt bizonyítja, hogy létrehozható egy tökéletesített nyelv.
Eco többször hivatkozik Raymundus Lullusra, aki kombinatorikus alapokon tárgyalja a tökéletes nyelvet. Elmélete szerint az ősnyelv a héber lehetett. Elég törékeny állításként elemzi ezt U. Eco, aki figyelembe vesz más kultúrákat.
Eco elemzi a 17. században megjelent írást a rózsakeresztesek létezéséről, mely kapcsán felmerült egy mágikus nyelv létezése. Vajon mennyiben lehet ezt tökéletes nyelvként felfogni. Eco a mágikus nyelvből eredezteti a titkosírást. Olyan nyelvfilozófusokra hivatkozik, akik szintén a tökéletes nyelv kérdéseivel foglalkoztak, illetve az eredendő nyelv mibenlétével. A 20. század nyelvkísérletei közül érdekes megállapításokat tesz egy lehetséges galaxis-nyelv létrejöttéről, ill. a elemzi a számítógépes nyelvezeteket. A legérdekesebb a közös, nemzetközi nyelv szükségességének felvetése: egy meglévő vagy egy holt nyelv váljon nemzetközivé. (Nem véletlen, hogy a gyakorlatban működésképtelen eszperantó a modern olasz ill. a kihalt latin nyelven alapul.) Az angol mint működőképes nemzetközi nyelv is megvilágításba kerül. Nekem nagyon tetszett, hogy Eco (nevéről az echo jut eszembe) egyezteti, összeveti a különböző elméleteket és ezek alapján leszűri önmaga konklúzióját.
Népszerű idézetek




…Dante kifejti, hogy a Genezis szövege szerint először Éva szólalt meg, mégpedig a kígyóval folytatott párbeszéd alkalmával. Hozzáteszi, „józan ésszel senki sem feltételezheti, hogy az emberiség e nagyszerű cselekedetét nem egy férfiú, hanem egy asszony vitte volna véghez elsőként”.
52. oldal




Európa születése a népnyelvek születésével kezdődik, s a népnyelvek előretörésére adott, gyakran rémült reakcióval kezdődik Európa kritikai kultúrája, amely a nyelvek széttöredezésének drámája láttán elmélkedni kezd önmagának mint soknyelvű civilizációnak a sorsán. Szenved tőle és gyógyírt keres rá: részint hátratekintve, megpróbálva újra felfedezni azt a nyelvet, melyet Ádám beszélt; részint előretekintve, célul tűzve ki az ész nyelvének megalkotását, mely magáénak mondhatja Ádám nyelvének elveszett tökéletességét.
33. oldal




A Jóindulatú felismerések mennyei tárháza címet viselő kínai enciklopédiában azt olvassuk, hogy az állatok úgy osztályozhatók, mint (a) a császárhoz tartozók, (b) kitömöttek, (c) betanítottak, (d) szopósak, (e) szirének, (f) mesések, (g) kóbor kutyák, (h) e felsorolásban szereplők, (i) eszeveszetten vergődők, (j) megszámlálhatatlanok, (k) hajszálvékony teveszőr ecsettel festetttek, (l) és így tovább, (m) melyek összetörték az ibriket, (n) messziről légynek látszók
198. oldal




Goropius Becanus 1569-ben a legelső nyelv isteni eredetét hirdeti, és úgy találja, hogy ehhez leginkább a holland nyelv, az antwerpeni dialektus hasonlít. Az antwerpeniek ősei, a kimberek közvetlen leszármazottai ugyanis Jáfet fiainak, akik nem voltak ott a bábeli toronynál, ily módon megőrizték az ádámi nyelvet.
101. oldal




Ami a német nyelvet illeti, a germán világban már a XIV. századtól kezdve többen hangot adnak ama meglátásuknak, hogy az elsőszülötti jog a németet illeti. Fölbukkan e gondolat Luther írásaiban is (szerinte a német nyelv a többinél közelebb visz az Istenhez), 1533-ban Konrad Pelicanus nyilvánvaló hasonlóságokat vélt felfedezni a német és a héber nyelv között.
103. oldal




Cavalli-Sforza megfelelést vél kimutatni a genetikai és a nyelvi rokonság között, s végső soron a nyelvek közös eredetének, mint az embercsoportok azonos származása következményének elméletét látszik alátámasztani. Eme elgondolás szerint amiként az ember egyetlen-egyszer jelent meg valahol a Földön és innét terjedt szét az egész bolygón, ugyanez történt a nyelv esetében is: a biológiai és a nyelvi monogenezis folyamata egyszerre ment végbe, s az egymással összevethető adatok alapján következtetéses úton mindkét folyamat rekonstruálható.
118. oldal




Ha valóban úgy gondolta volna, hogy az Ádám-féle az egyedüli tökéletes nyelv, akkor – amilyen fából Dantét faragták – megtanulta volna, és héberül írta volna meg a Színjátékot. De nem tette, mert úgy vélte, hogy az általa megalkotandó népnyelv jobban megközelíti majd az Istentől kapott egyetemes formát, mint az ádámi héber nyelv. Dante Ádám nyomdokaiba akart lépni (és túl akarta őt szárnyalni).
57. oldal




…akkor mi történt Bábelben? Dante valószínűleg úgy gondolta, hogy a toronnyal együtt elpusztult a tökéletes, a dolgok lényegét tükrözni képes nyelvek megalkotását lehetővé tevő egyetlen forma locitionis, melynek utolérhetetlen és hibátlan terméke az ádámi héber nyelv volt.
56. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Giorgio Agamben: A profán dicsérete ·
Összehasonlítás - Baldassare Castiglione: Az udvari ember ·
Összehasonlítás - Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve ·
Összehasonlítás - Luca Novelli: Leonardo és a toll, amely megrajzolta a jövőt ·
Összehasonlítás - Francesca Rigotti: Torkosság ·
Összehasonlítás - Harmónia és életöröm ·
Összehasonlítás - Madarász Imre: Klasszikus kapcsolatok ·
Összehasonlítás - Tamás Lajos: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba ·
Összehasonlítás - Paolo Santarcangeli: Beszélgetések a Sátánnal 95% ·
Összehasonlítás - Julius Evola: Meglovagolni a tigrist ·
Összehasonlítás