Evezők ​nélkül 19 csillagozás

Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ulla-Carin ​Lindquist 2003-ban kapja meg a végzetes diagnózist: egy ritka, gyógyíthatatlan betegségben, az ALS-ban szenved, amely az akaratlagosan mozgatható idegek elsorvadásával pár hónapos, talán egyéves haláltusára ítéli áldozatát – megállíthatatlan testi leromlásra, melynek során a beteg szelleme végig ép, öntudata végig tiszta marad. A könyv Ulla-Carin betegségének a története. A négygyermekes családanya az ötvenedik születésnapján tudja meg, miért nem képes egy ideje mozgatni bal kezét, s lassanként – orvosok, betegek, szakkönyvek segítségével – feltárul előtte szörnyű betegsége egész természete. Az addig egészségtől kicsattanó, dinamikus anya és feleség döbbenetesen józanul és gyakran sok humorral írja le a halállal való szembenézés mindennapjait: a kórházból kórházba járás fáradalmait, az első tolókocsiban eltöltött napot, a kényszerű változásokat, amelyeken a beteg családjának keresztül kell mennie, a svéd egészségbiztosítás bürokratáival vívott harcokat, de mindenekelőtt… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2007
192 oldal · ISBN: 9789630781121 · Fordította: Deres Péter

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Kertész Imre · Karin Boye


Várólistára tette 9


Kiemelt értékelések

Hermux P>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Csillagozni nem tudom, de ajánlom mindenkinek ezt a könyvet. Borzasztó dolog a betegség, főleg ha gyógymód sincs rá. Szinte kapkodva meséli el ez a könyv egy nő küzdelmét az ALS-sel, de hát nem is volt sok ideje Ulla-Carinnak a tünetek megjelenése után. Csak egy kis bepillantást kapunk ebbe a szörnyű kórba, de ez is elég, hogy elgondolkozzon az ember. Mindig csak hajszolunk valamit, sokszor azt se tudjuk mit. Ha megszerezzük, akkor megint valami más kell, valami jobb, valami új. De egyszer jön egy ilyen betegség és akkor már késő…Ezért kellene minden pillanatot megélni, örülni a kis apróságoknak is.

zsofigirl>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Az utolsó sor. Már nem a regény része, de: 'A bulbáris szimptómák a beszédképességet is tönkreteszik. A beteg számára igen nagy lelki teher lehet, hogy hiába kristálytiszta az elméje, nem tud kommunikálni a környezetével. Az emberek elkezdenek róla beszélni és nem vele – ráadásul hangosabban és egyszerűbb szavakkal. A hozzátartozók sokszor alig akarják megérteni, hogy csak a beteg izomereje veszett el és nem az érzelmek és gondolatok energiája.

Igaz történet, úgyhogy duplán nehéz értékelni. Azonban, az is hozzátartozik, hogy nem nagyon tetszett. Száraz volt, talán, nem kötött le. Volt benne pár érdekes gondolat, de összességében, nem igazán tetszett. Bár nem tudom, szabad-e egyáltalán olyat gondolni, hogy hogyan lehet jól írni egy halálos betegségről.

Video>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Nem volt rossz könyv, kicsit hatással is volt rám, de többet vártam tőle.

Galambdúc>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Vékony kis könyvecske, egy esti film megnézésére szánt idő alatt ki lehet végezni. Hát, pont az én hangulatomhoz illett, és talán adott is néhány kérdésemre választ, ami most gyötör. Nagyon letisztult, őszinte gondolatok.
Egy halálos beteg nő (családanya és sikeres tévés személyiség) gyors leépülésének története, amelyet olyan méltósággal viselt, amire talán kevesek lennének képesek. Egyszerűen szép nyelvezet. Szerintem sokat tud adni ez a könyv azoknak, akik nyitottak hasonló témákra. Ha választ keresel, ebben találhatsz.

bodr>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Élvezhetetlenül gagyi a szövege, és maga a tartalom sem tartotta fogva a figyelmemet, ezért a harmadánál félbehagytam.

Emerson>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Furcsán hangzik, de gyönyörű könyv. A könyvből megismert hihetetlenül erős, intelligens nő/anya/társ/barát minden egyes gondolatát tanítani kéne.
Ami pedig a svéd egészségügyi rendszert illeti… el se hiszem, hogy létezik ilyen a valóságban.

krisztin1>!
Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

A kevés oldalszám ellenére, nem gondoltam, hogy pár óra alatt végezni is fogok vele. Nekem új volt ez a betegség, eddig nem igazán hallottam róla. De most egy életre megjegyeztem, nagyon alattomos betegség. És így utólag úgy gondolom, talán a végén, magával a betegség leírásával kellett volna kezdenem az olvasást.
Nekem tetszett ez a könyv, már ha lehet ilyet mondani, írni róla. Bár, sokszor elgondolkodtam rajta, hogy mégis hogy írhatta meg ezt a könyvet? Igaz, olyan számítógépe is volt, amit az orr érzékelésével tudott működtetni, de azért az más. Beszélni is alig tudott, s a kezével is gondok voltak…


Népszerű idézetek

Galambdúc>!

Egy szállóige Hippokratésztől, az orvostudomány atyjától:
Ritkán gyógyítani, gyakran csillapítani, mindig vigasztalni.
Ma az orvostudomány gyakran gyógyít, gyakran csillapít – de hogy állunk a vigasztalással?
Mikor fedezi fel az orvostudomány a vigasztalás elméletét?

Kapcsolódó szócikkek: Hippokratész · pszichológia
1 hozzászólás
Emerson>!

Nagyobb élmény utoljára átélni valamit, mint először.

135. oldal

Galambdúc>!

A türelem szó arabul: kaktus. Türelem és kaktusz tehát ugyanazt jelentik: „elviselni a szomjúságot.”
Veszek egy kaktuszt, és a költő, Karin Boye szavai jutnak eszembe: a legboldogabb nap, mikor az ember szomjazik.
De el fogom viselni?
Van-e kedvem elviselni egyáltalán?
A Nobel-díjas Kertész Imre is segít nekem. A Sorstalanság tizenéves hőse alkalmazkodik és túlél. Magától értetődőnek tartja, ami Auschwitzban történik. Hozzáidomul.
Elhatározom, hogy én is ezt fogom tenni.
Megfigyelek. És alkalmazkodom.
Lépésről lépésre.

Kapcsolódó szócikkek: Auschwitz · kaktusz · Karin Boye · Kertész Imre · türelem
Papírtigris>!

– Szégyellni fogsz, ha majd ott gubbasztok a tolószékben, és csak hörgök meg gurgulázok?
Nevetséges a kérdés, de fontos. A férjem azt válaszolja, hogy sohasem fog szégyellni, és szívesen kitörli a fenekem.

Emerson>!

– Egyébként hogy vagy, Gustaf, aggódsz?
– A betegséged miatt?
– Igen.
– Néha. De focizás közben nem. Nem lehet egyszerre a labdát figyelni, meg gondolkodni.

129. oldal

Emerson>!

– Persze, hogy ALS-e van, még nem jeleni azt, hogy bele is hal. Lehet, hogy valami egészen más szerencsétlenség történik önnel – mondja a nővér.
Ez, bármilyen vicces is, elkeserít. Ha már megkaptam egy halálos kórt, legalább haljak is bele.

43. oldal

Papírtigris>!

Hajtott az adrenalin. A káoszt kerestem. Az éhség volt az éltetőm. A sebesség a szeretőm. Mindig azt hajszolni, hogy elég jó legyek. Hogy elismerjenek. (…) Azt hiszem, a stressz miatt lettem a betegség foglya.

Papírtigris>!

Furcsa, hogy halálos betegségem óráiban olyan boldogságot érzek, amilyen korábban alig. Sosem volt erősségem a boldogság. De talán most. Hát ezért nevetek. És legalább felhasználom valamire a bulbáris paralízist, ami az ALS áldott mellékhatása.

Emerson>!

Egyébként, az a rámpa, ott elöl, kiválóan megfelel a tolószékemnek.
De általában a fiúk bicikliznek vagy matchboxoznak rajta.
Később talán minigolfpályának is jó lesz.

89. oldal

krisztin1>!

– A nehéz pillanatokban születnek meg az életre szóló barátságok. Ilyenkor lehullanak a maszkok, és valóban közel kerülünk egymáshoz.

31. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: A kör
Selma Lagerlöf: A halál kocsisa
Polcz Alaine: Nem trappolok tovább
Singer Magdolna: Partitúra
Joan Didion: The Year of Magical Thinking
Szécsi Katalin: Tarka szárnyú pillangó
Ruttka Ildikó: Bajorimi, a Kicsihuszár
Géczi Zoltán (szerk.): Robin Williams