Farkasok ​születése (Vandálok 1.) 66 csillagozás

Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Revrik, ​egy vandál törzsfő fia korán megtanulja az aljas árulás és cselszövés keserű leckéjét. Menekülnie kell törzsétől, és gyermekkorát is maga mögött hagyva olyan kalandsorozat hősévé válik, amely végigkalauzolja az olvasót a IV-V. századi ismert világ szinte valamennyi színterén: a vad hunoktól a fényűző Szasszanida Birodalmon át egészen az akkori civilizáció szívének számító, romlott Rómáig. Revrik viszontagságos útja során férfivé és erős harcossá válik, miközben az ő nézőpontjából láthatunk rá a hanyatló római civilizáció még romlásában is lenyűgöző világára, a felemelkedő kereszténység visszáságaira és nem utolsó sorban a nomád kultúrák friss és feltartóztathatatlan erejére.
Revrik népével és népéért harcolva indul el a korabeli civilizáció határvidékéről, hogy új hazát keressen magának, és a forrongó világban szinte lehetetlen megjósolni, hogy útja hol ér véget…

A Farkasok születése nemcsak azok számára lesz letehetetlen olvasmány, akik kedvelik a történelmi… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Alexandra, Pécs, 2014
614 oldal · ISBN: 9789633573648
>!
Alexandra, Pécs, 2013
614 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633571453

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Odin · Revrik · Jevus · Regus · Roperik

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Kedvencelte 26

Most olvassa 7

Várólistára tette 99

Kívánságlistára tette 59

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

„…engem igazán a tenger maga nyűgözött le. Nem bírtam betelni a végtelen messzeségben terpeszkedő víztükörrel, a távolból felém tartó hullámokkal, amelyek a lábam előtt csapódtak keményen a kőmólónak. Képtelen voltam elsőre megérteni, hogy ha valami láthatólag felém közeledik, az miért nem folyik tovább a lábam alatt, hogyan lehet az, hogy egy ilyen végtelen, morajló erőt fel tud tartóztatni bármi is. Ez a törékeny kikötő, és ez a picinyke földdarab hogyan tudja útját állni ennek az irdatlan víztömegnek, ennek a hatalmas áradatnak. Hihetetlenek voltak a formák, amelyeket a hullámok keltettek életre. Nem bírtam betelni azzal, hogy figyelem, ahogy a távolból induló görgeteg csak növekszik és növekszik, majd egyszerre csak átbukik saját magán, és ilyenkor fehér hab tör a felszínre, mintha a tenger mélyéről valami gigantikus virág nyitná meg szirmait egy röpke pillanatra. A nagy hajótestek is némán tűrték, hogy a végtelen, kék szőnyeg csapkodja őket.”

Nagyon szeretem a történelmi regényeket, ha ez megvan fűszerezve kalanddal is, akkor tökéletes elegye, egy remek estés szórakozásnak.
Ezt evvel a történettel meg is kaptam.

Rendkívül olvasmányos kötet, melyben egy fiatal fiú meséli el az életét, aki vandálnak született, de élt a Hunok között, a rómaiaknál, figyelt, tapasztalt és mindent elraktározott amire szüksége volt a túléléshez. Megverték, megalázták, eladták rabszolgának, de mind eközben bejárta a fél világot. Néhol barátokat szerzett, vagy ellenségeket… Ahogy meséli az életét, sok helyen információt ad, az akkori korról, a különböző népek életéről, szokásaikról, intrikákról, cselszövésekről, politikáról, egyszóval mindenről, ami a 400-as évek korára oly jellemző..

Egy nagyon erős kezdő történetet kaptam, néhol humor sejlett fel a sorok között, de minduntalan azt éreztem jól választottam…
Nagyon várom a következő kötetét…
Csak ajánlani tudom!

>!
ZsúésKrisz_Olvas
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

„Erre a nagyszerű könyvre egy könyvesboltban sétálgatva bukkantam rá. Először a borítója fogott meg, majd belelapoztam és elolvastam a hátulján lévő szöveget és egyből tudtam, hogy ez kell nekem. Hazaérve utánaolvastam és mindenfelé jókat írtak róla, illetve akkor tűnt fel az is, hogy van még egy megjelent része a történetnek. Végül meg is vettem mindkettőt és egyenesen fejest is ugrottam az első részbe.”

További értékelésem itt olvashatod:
http://zsuolvas.blogspot.hu/2017/01/tyll-j-pollman-fark…

>!
jehuka P
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Nem túlzok, amikor azt merem állítani, a történelmi fikció – azaz a történelemhez kapcsolódó fiktív történet – műfajának újabb gyöngyszemére akadtam ezzel a regénnyel. Már az első oldalakon beszippantott, és minden szabadidőmet magának követelte. Egy pillanatra sem lazult a feszes tempó, mielőtt egy másodpercre is azt éreztem volna, hogy leül a történet, egy elsuhanó nyílvessző, a kalózok támadása vagy egy újabb árulás ismét mozgásba hozta az eseményeket. Az izgalmas cselekmények láncolatán keresztül pedig végigjárhattam a IV.-V. század fordulójakor ismert világ szinte egészét: a hunok földjét, Perzsiát, a Római Birodalom számos provinciáját és magát Rómát is.
Vandálok, gótok, alánok, gepidák vagy hunok… Azok számára, akik nem mélyültek el részletesebben ebben a korban, mind csak barbár népek. Teljes mértékben egyetértek a fülszöveg megállapításával, miszerint ez a regény kifejezetten alkalmas arra, hogy „rendet rakjon” a fejekben és átfogó képet, széleskörű ismereteket adjon a korszak népcsoportjairól, élet- és harcmódbeli különbségeiről, társadalmi tagozódásáról, hitvilágáról, a különböző törzsek felépítéséről és ezen népek egymáshoz fűződő viszonyáról.
Főhősünkkel, Revrikkel gyermekkén ismerkedünk meg – az egyik vandál törzsfő fia, amolyan izgága csínytevő, de helyén van az esze és a szíve (…) Árulás, az apja meggyilkolása, hun fogság, perzsa hadjárat, gladiátorküzdelem, gályarabság – csak néhány állomás a kalandok sorában. A szerző nem kíméli sem őt, sem társait. A számos viszontagság közepette pedig csak egyre gyűlnek a nevek a képzeletbeli listán: Merdal, Paulinus atya, Nabal, Charon, Aulus – még Arya Stark is megirigyelhetné ellenségei sorát, akik ellen bosszút forral, és akiken elégtételt kell vennie sérelmei miatt (…)
Ugyan a regény legtöbb szereplője kitalált személy, azért feltűnnek a sorok között a korszak nagy történelmi alakjai is, pl. Uldin a hunok nagykirálya és annak közvetlen családja – köztük a 3 éves kis Attila, a híres hadvezér Flavius Stilicho, a vandálok túszként Rómában tartózkodó hercege, Geiserik, vagy Hippo püspöke, Augustinus (Szent Ágoston) (…)
Imádtam ezt a regényt, miután végeztem vele, rögtön bele is kezdtem a folytatásba, amitől hasonlóan színvonalas történetet és izgalmas cselekményt remélek. Viszont egy dolgot még meg kell említenem, némi negatívumot. Annak ellenére, hogy a regény remek stílusban és igazán olvasmányos formában lett megírva, olykor zavaróan sok ismétlést tartalmazott, főleg Revrik önjellemzésekor. Ezen kívül akadt egy visszatérő, megtévesztő kifejezés is, az eszméletlenül/magatehetetlenül helyett az „élettelenül” szó használata. Többször kaptam fel a fejemet olvasás közben, mert azt hittem, meghalt egy-egy szereplő.
Teljes, rendezői változat:
https://konyvesmas.blogspot.com/2018/09/hisztorik-tyll-…

>!
Szamღca
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Nekem ez most nagyon-nagyon tetszett! Ezt a könyvet is a Molynak, kedves figyeltjeim lelkesítő értékeléseinek köszönhetem. Valószínűleg soha nem vettem volna kézbe, mert valahogy a kalandregények eddig talán annyira nem vonzottak…. De ez szuper volt!!!
Fantasztikus volt a történet felépítése ahogy amellett, hogy izgalmas és pörögnek az események közben ismereteket ad át spoiler… ahogy elindulunk a vandál faluból, a hunok közé ahol bepillantást nyerhetünk hogy hogy harcoltak, éltek, utána a Római birodalom – gladiátor küzdelmek, gályarabság; a perzsák…. harcot vívunk a gótokkal…. közben egyre nagyob teret hódít a kereszténység.
Bár alaphelyzetből nem igazán érdekelnek a csataleírások, itt még az is nagyon élvezetes volt! Ahogy leirja hogy sokszor akár egy maroknyi sereg le tud győzni nagyobb, erősebb sereget ha jól taktikázik…. Fantasztikus időutazás volt és ami a legeslegjobban az tetszett hogy ugy pörögtek az események a szemem előtt mintha mozfilmet néznék! Méghozzá a legjobb színészekkel!

Rájöttem arra is, hogy nálam egy könyv sikere nem is attól függ sokszor hogy milyen kategória hanem ha meglátom a sorok között az írót vagyis a történet döcögőssé, hihetetlenné fordul, szinte érzem az író izzadságszagát ahogy próbálja a háttérben mozgatni a szereplőket…. nálam az a könyv veszett fejsze nyele…
Itt nem úgy volt. :))) Hihető volt az egész, gördülékeny a megfogalmazás. Szóval csak szuperlatívuszokban tudok róla írni!
Aki szereti a történelmet, a kalandot, az izgalmas történeteket annak mindenképp ajánlom – aki nem annak is! :)))

4 hozzászólás
>!
csartak MP
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

A történetet a főhős, Revrik egyes szám első személyben előadott visszaemlékezése adja, a kora fiatalkori éveibe tekinthetünk be. Nagyon sűrű all-in-one sztori kerekedik belőle, mert Revrik kalandos élete során sok helyre eljut, és egypár elejtett mondatból megtudjuk, hogy nagyon sokra is viszi majd.
Kezdetben a vandálok táborát ismerjük meg, akikről eddig a pejoratív törő-zúzó kifejezésen kívül szinte semmit nem tudtam. Loki nagyot rúg Yggdrasil fájába, így főhősünk menekülni kényszerül. Így ezután a hunok életéről és szokásairól tudhatunk meg többet, majd eljutunk Ktesziphonba, perzsák városába, végül Rómába is, ahol egy gladiátor mérkőzésen is részt vehetünk, és így tovább, vissza a vandálokhoz.
Persze közben sok harc és csata jelenet van, amelyek leírása képszerű és részletes, beleértve a taktikát és az összecsapást is. Ugyanígy a fegyverekről és azok használatáról is elég pontos képet kapunk. Itt olvastam először bővebben arról, hogy zajlik le egy pajzsfalas ütközet, szerintem érdekes és izgalmas volt.
Revrik stílusa időnként túl önelégült, de őszinte. Helyenként ismétli magát. Nekem az jött át, hogy az író nagyon szereti a történetét, és élvezettel írta le, és élte bele magát, mintha ott lett volna tényleg.
Összességében érdemes elolvasni, mert végig leköti az embert, és visszavisz egy olyan korba, ahol sokat számított a testi erő és a taktika, amikor rengeteg nép vándorolt és keresett helyet magának, emelkedtek fel, majd tűntek el a csaták darálójában.

>!
Panna
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Ezek a könyvek azok amik nekem készültek! :)
Először a borítója ragadott meg, azután a fülszöveg.
Imádtam az első sorától az utolsóig. Cseppet se unalmas …A főhős nagyon szimpatikus! :) igencsak megkedveltem.
Humoros és kalandos könyv. Jó volt olvasni Revrik kalandozásait, látszik,hogy még belőle lesz valami!!! Várom a folytatást.

8 hozzászólás
>!
Lisie87 P
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Nagyon tetszett az író stílus, gördülékenyen haladt a történet, és végig fenntartotta az érdeklődésemet. Érdekes volt követni Revrik felnőtté válását és viszontagságait az ókori világban, több kultúrát érintve és megismerkedve olyan népekkel, akikről nem olyan gyakran írnak regényeket. Valamikor mindenképpen sorra kerítem a folytatást, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. :)

>!
Kallós
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

A könyv olyan műalkotás mint bármi más, legyen az egy szobor vagy egy festmény, magán viseli az alkotó keze nyomát. Ha csak egyszerűen másolsz egy másik alkotást és vigyázol, hogy ne minden apró részletet koppints le, és nem teszel bele a saját művedbe egy kicsit magadból akkor pontosan az lesz a végeredmény mint ebben az esetben. Ebből a könyből pontosan az a tűz hiányzik ami Cornwell Angolszász históriáit, feledhetetlenné tette. Az a fajta eltökéltség ami Napier Attiláját félelmetessé teszi. Itt a keresztény vallás finom ekézgetése csak egy kellék, ott meggyőződés, itt hiányzik az a fajta barbár misztikum ami az említett regényeket áthatja. Nem is tudom hova tenni ezt az egészet, alapvetően kellemes történet lett volna, ha nem venné el a varázsát a már olvastam valahol érzés. Revrik sodródik az árral miközben az innen-onnan összeférceltség érzete lengi be a könyvet. Ne feledjük, hogy Uhtred akkor is egy ízig-vérig hadúr volt mikor nem volt egy vasa sem, és egy árva viking rab alkotta a seregét, majd ha került valahonnan egy marék arany akkor rögtön hadat kezdett szervezni, már-már mániákus módon itt viszont Revrik csak egy szerencsétlen Vandál harcos aki szó szerint belekeveredik mindenféle dologba. Arról nem beszélve, hogy folyton kiesel a ritmusból, hol a csatatér leírása ellentmondásos (a két domb között átívelő földnyelv pár oldallal később egy tó partjára viszi a védőket …), hol a használt mértékrendszer, pl.: a gyalogság szélessége lábban, a domb magassága méterben, a dombhát hossza mérföldben van megadva 3 oldalon belül. Ha ettől eltekintünk, márpedig az itt elterülő csillagmezőből ez látszik. Akkor ez egy jó könyv, de nem is lehet másképp, hisz az alapokat adó Angolszász históriák egy nagyszerű sorozat. Egyébként ki az a Tyll J. Pollman?

3 hozzászólás
>!
Roszka
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Rendkívül olvasmányos történet,egy fiatal fiú meséli életét, aki vandálnak született, de élt a Hunok között, a rómaiaknál, figyelt, tanult, okosodott.Megverték, megalázták,eladták rabszolgának,közben bejárta a fél világot. Barátokat szerzett. Elmeséli az életét, sok információt ad, az akkori korról, a különböző népek életéről, szokásaikról, cselszövésekről, politikáról, szóval mindenről a 400-as évek korában.
Izgalmas,érdekes, teli csatákkal, pergő cselekményekkel és eseményekkel.
Jó kis történet ez! :)

>!
anesz P
Tyll J. Pollman: Farkasok születése

Eredetileg az Öcsémnek vettem ezt a két könyvet karácsonyra. Amikor nyáron elhozta hozzánk olvasására, akkor ezekkel a szavakkal méltatta:
„Mindig elfelejtem, hogy a magyar írók milyen jól írnak. Nagyon-nagyon tetszett. Vedd majd meg nekem a következő részt is, ha megjelenik!”
Csak egyetérteni tudok. A történelmi regények közül is kiemelkedik ez a könyv. Talán a téma miatt is. Erről a korszakról még keveset olvastam. Pedig az egyetemen nagy kedvencem volt a népvándorlás kora, a steppei népek vándorlása, de azok inkább középkori történések voltak, Belső-Ázsiával a főszerepben. A germánokról nagyon keveset tudok, de itt megjelentek a szarmaták, a gepidák, az alánok, a vandálok stb.
Nagyon jól ábrázolja a regény a népvándorlás törvényszerűségeit.
A történelmi háttér előtt azonban ez mindenekelőtt egy kalandregény, egy nagyon izgalmas felnőtté válás, miközben a főszereplő Revrik elindul a Tisza partjáról és raboskodik a hunoknál, majd a Szasszanida Birodalomból eljut a Földközi-tengeren keresztül Karthágóba, majd Rómába, és vissza a Duna-Tisza közére. A könyv szinte letehetetlen és nagyon jó a stílusa is.
Minden történelmet szeretőknek csak ajánlani tudom!


Népszerű idézetek

>!
csartak MP

Vannak korok, amelynek során egyetlen emberöltő alatt évszázadok történései peregnek le.

(első mondat)

>!
csartak MP

Minden úgy kezdődött, hogy volt két birodalom: a tűzé és a fagyos ködé. Ahol ezek találkoztak, ott született Ymir az óriások gonosz ősatyja. Ugyanebből a nászból született egy óriási tehén is, aminek a teje táplálta Ymirt, és annak népét is. Egyszer ez az óriás tehén addig nyalogatta a sós sziklákat, amíg ki nem pattant belőlük a fenséges Bur isten. Bur gyermekei óriás lányokkal háltak, és gyermekeik lettek az istenek, akik közül Odin lett leghatalmasabb. Háború tört ki az istenek és az óriások között, a hosszú csaták után az istenek győztek. Odin a legyőzött Ymirből faragta ki a földet, koponyájából az égboltot, csontjából a hegyeket, hajából az erdőket teremtette, a véréből pedig lettek a tengerek és a folyók.

38. oldal, Gyermekek kora

Kapcsolódó szócikkek: Odin
9 hozzászólás
>!
jehuka P

A pénz minden kaput megnyit, de nagyon sok torkot el is vág. Legtöbbször a saját gazdájának a torkát.

276. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Regus
>!
csartak MP

A hun ember a gazdagságát abban mérte, hogy hány lova volt. A ló tette lehetővé a harcosnak a háborút, gyereknek a harcossá válást, de húst adott éhség ellen, tejes a gyermekeknek, tejből erjesztett kumiszt a harcosoknak a hideg ellen, de még inkább a tábortűz melletti beszélgetések vagy inkább hallgatások unalmának elviseléséhez. Évekkel később is megdöbbentem, amikor a hun harcos az egész nap hajszolt hátasán egyszerűen eret vág, s a nyers vért szürcsölgette, hogy szomját és éhségét csillapítsa.

108. oldal, A rabság ideje

>!
jehuka P

Róma káprázatos volt. És mocskos.

430. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Róma
>!
anesz P

Egy réges-régi görög mondás szerint a fegyver választja a harcosát és nem fordítva. Talán még ma is igaz lehet.

153. oldal

>!
LLBarbi

– Ide hallgass, Revrik! Mindenki olyan akar lenni mint Thor. De mondok neked valamit. Ahogy apádtól is hallhattad, az erő nem minden. Inkább azt tanácsolom, ha a helyzet úgy kívánja, legyél olyan bölcs, mint Odin, vagy olyan ravasz, mint Loki, na és persze olyan erős, mint Thor. Légy mind a három egyszerre!

Kapcsolódó szócikkek: Revrik
>!
ZsúésKrisz_Olvas

Nem tudom, mi volt a születésem előtt, nem tudom, hogy mi lesz a halálom után. De neked meg kell tudnod, ember, hogy mit végzett a népem. Odin népe. Akiket úgy hívtak: a vandálok!

10. oldal utolsó bekezdés

>!
csartak MP

Bátorságpróba. A legnagyobb bátorság kell megvívni és túlélni egy pajzsfalat az első sorban. A büszkeség az, ami hajt, hogy ott légy, és amelyet nem érzel még, amikor harcolsz. Csak amikor elmeséled, hogy ott voltál. Mert a csatatéren még semmiféle büszkeséget nem érzel, ott csak félelmet és ürülékszagot. Amit vagy a saját beleid engednek el, vagy az ellenségedé, de a harcteret már akkor elárasztja a bűz, amikor még össze sem csaptak a sorok, mert a félelem elgyengíti a zsigereket, ha a kart nem is. Aztán amikor a kardok is megkezdik a munkájukat, akkor a levegő megtelik az izzadság, a vér és a kiomló belek bűzével.

474. oldal, Róma

>!
LLBarbi

Amikor lógó orral a műhelybe értem, Sosur rögtön észrevette, hogy történt valami, és mint ilyenkor oly gyakran, neki meséltem el melléfogásom rövid történetét. A máskor vígasztaló szavak helyett éktelen nevetésben tört ki.
– Mi van, öcsém, áll a dikics? – és a térdét csapkodva szinte gurult a nevetéstől.
– Utálom a nőket! – dohogtam.
– Na, ennek fele sem tréfa! – próbálta sikertelenül visszaszerezni komolyságát a vidám kovács, miközben én majd' felrobbantam a méregtől.

Kapcsolódó szócikkek: Revrik

A sorozat következő kötete

Vandálok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Urbánszki László: Fegyver csörög
Urbánszki László: A nemzetségfő
Trux Béla: A templomos lovag
Benkő László: Idegen tüzek
Budai Lotti: A magányos trónörökösnő
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A káosz temploma
Spiró György: Fogság
Popper Péter: Pilátus testamentuma
Conn Iggulden: A kardok mezeje