Hunok, kunok, úzok, kipcsákok, székelyek és türkök az ősök között. A sztyeppék népének igaz története. Egy vitatható, de logikus tanulmány eredetünkről.
Kik vagyunk mi magyarok? 3 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Türk Attila: Kik vagyunk mi magyarok? hunok, kunok, úzok, kipcsákok, székelyek és türkök az ősök között: a sztyeppék népének igaz története
Nem előszőr és valószínűleg nem utoljára vagyok bajban könyv értékelésekor. Türk Attila alias Szatmári Jenő István könyve ugyanis némileg ambivalens gondolatokat keltett bennem. A könyv témája érdekes, naná!
A önyv témája a címében foglaltatik: kik vagyunk, mi magyarok, honnan jöttunk, mi is a valódi őstörténetünk. A szerző a ballibsi önmagyargyalázás és a turbómagyarkodó nézetek között helyezkedik el. Nem fogadja el sem a genetikailag sem alátámasztható, halszagú finnugor kapcsolatokat, de elveti a szkíta, pártus, atlantiszi rokonságot is. Amit ír, vitatható, álláspontja azonban kiegyensúlyozott.
A stílusa azonban… Hm, nem is tudom. Saját bevallása szerint rendelkezik egy doktori diplomvával. Történelmivel. Amit más témában írt. Ez egyfelől alátámasztja, hihetővé, elfogadhatóvá teszi, hogy a könyv témája valóban saját kutatásaiból származik, saját és nem összemazsolázott tényeket, következtetéseket tartalmaz. De Türk Attila kiszólásai a szövegből (pl.: Igazááán? Ezt jelentené? ) valahogy némi gagyi alapízt adnak az olvasottaknak. Tudom, hogy nem ezt kellene nézni, hanem az általa sorjáztatott tényeket, illetve utána nézni, hogy tények-e egyáltalán, de a hasonló, suta megfogalmazások eleve elbizonytalanítanak. S erre a bizonytalanságra csak rátesz, hogy az Irodalomjegyzék -et elolvasva (ami formájában nem irodalomjegyzék, mert jobbára nincs se évszám, se kiadó az említett könyveknél) csak lestem. Mert valóban említ olyan könyveket, amik egy ilyen munkában teljes joggal hivatkozási alapok. Ámde fittyfenét keres egy történelmi esszében hivatkozás alapként több szépirodalmi mű? Elfogadom én, hogy Szántó György vagy a mongol hóditásról trilógiát író Jan nagyon utánanéztek a témájuknak. De végeredményben mégis szépirodalmat és nem történelemönyvet írtak.
Továbblépve: a könyv háromnegyedétől a mongol-tatár hódításról és az akkoriban Magyarország területén lezajlott eseményekről olvasunk. Érdekes, amit megtudunk, csak éppen a szervességet nem találtam az addigi mondanivalóval. Mert az már a címben feltett kérdésre válaszol. A kunok, jászok, besenyők történelmi magyarországi viszonyulásai, tevékenységei szerintem már nem a közös/nem közös múltat határozzák meg.
Összességében jó gondolatkísérlet a könyv, a maga meghatározása szerint könnyed, népszerű formában megírva (ez valami fajsúlytalan, pamflet-ízt kölcsönöz neki), miközben a tények (?) amiket felsorakoztat valóban azt sugallják, hogy tudja miről beszél.
Türk Attila: Kik vagyunk mi magyarok? hunok, kunok, úzok, kipcsákok, székelyek és türkök az ősök között: a sztyeppék népének igaz története
Jó könyv,az tény.De hibája van.Egyrészt és a legmérvadóbb az,amit Mohapapa is leírt.Másik,ahogy a fekete és fehér hun szók keverése.Az iszfaháni kódex ma már kérdéses.
Jó viszont az,hogy számos vallástörténeti érdekességel találkozhat az ember.De kíváncsi leszek a folytatására is.Meg az is jó,hogy vitatható mű:)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Cserép József: A magyarok őshazája ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás - Fodor István: A magyarság születése ·
Összehasonlítás - Gönczi Tamás: Pilisi titkok, pálos barátok ·
Összehasonlítás - Radics Géza (szerk.): Eredetünk és őshazánk ·
Összehasonlítás - Kozsdi Tamás (szerk.): Kandra Kabos magyar mitológiai és történelmi munkái ·
Összehasonlítás - Fazakas Ferenc Miklós – Fazakas Sándor Zsolt: Múltból jövőt ·
Összehasonlítás - Forró Tamás: 1956-os magyar menekültek Norvégiában ·
Összehasonlítás - Szelényi Imre: Szumér-magyar rokonság ·
Összehasonlítás - Fónagy Zoltán (szerk.): Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai ·
Összehasonlítás