A ​filozófia 1 csillagozás

A filozófusnak nincs birtokában a bölcsesség, de tudatában van korlátainak és ezért iparkodik megszüntetni azokat. Nem tudatlan annyira, hogy nem ismerné tudatlanságát, de nem is tudós annyira, hogy ne kelljen törekednie a bölcsességre.

Mi a filozófia? - Név szerinti meghatározás

A tekhné (magyarul művészet) az ókori gondolkodásban nem csupán készséget vagy rátermettséget jelent, hanem ugyanakkor tudást is. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a logika az értelem létrejöttének alakzataira való reflexióként a gondolkodásban gyökerezik.

Bevezetés a logikába - Név szerinti meghatározás

A jogtudomány az emberi cselekedetek külső, az etika pedig belső elveit vizsgálja. Az etika nem az elméleti, hanem a gyakorlati filozófia egyik ága.

Bevezetés az etikába - Az etika meghatározása

A filozófia a valóság egészének az ismerete a valóság alapjára való tekintettel és ilyenformán a szaktudományok alapja is. A bölcselet nem tárgyszerű „tárgya” a létezők léte, alapkérdése pedig a létkérdés.

Mi a filozófia? - A filozófia tárgya

Az efféle, önmagának elégséges tudást nevezi Arisztotelész theória-nak.

Mi a filozófia? - A filozófia és az élet

A metafizika sajátos kérdése, a létkérdés Martin Heidegger-nél fogalmazódik meg legradikálisabb formájában: „Miért van egyáltalán létező és miért nincs inkább semmi?”. Ez a kérdés a létező alapjáról tudakozódik, arról, ami megokolja a létezését. Ha a létezés alapja kérdéses, ha nincs adva magával a létezővel, akkor nem szükségképpen létezik, a semmi horizontjában áll.

Mi a filozófia? - A filozófia és az élet

A negáció, a tagadás, a fogalmi meghatározás belső mozzanata: akkor tudom, hogy micsoda valami, ha tudom róla, hogy mi nem. A negáció hozzátartozik tehát a pozícióhoz, az állításhoz. Ha az állítással explicite szembeállítjuk a tagadást mint az állítás tagadását, ha a tézissel szembehelyezkedik antitézise, akkor maga a fogalom mozog, „válik ketté”, megy át saját ellentétébe. A fogalom mozgása azonban nem áll meg az antitézisnél, hanem továbbhalad. Amint az antitézis tagadja a tézist, a szintézis tagadja az antitézist. Ám a szintézisben „kettős negáció” történik: az antitézis tagadása, ebben pedig a tézis tagadása, úgyhogy a dialektikus szintézis a tagadás tagadásának bizonyul.

A filozófiafogalmának jelentésváltozása - A filozófia és az élet

Az eszmei megismerés a lét és a megismerés alapjául szolgáló eszme megismerésének bizonyul.

A lét mint alap - Platón

Az önálló létező azonban, amiről beszélünk – s éppen ez nehezíti Arisztotelész megértését – sokféleképpen fogható fel: először mint konkrét létező, érzékelhető egyedi dolog (on), másodszor mint lényegfogalom (eidosz, morphé), az, ami a dolog, harmadszor pedig mint a létező anyagi alapja, amiből van a dolog: anyag vagy matéria (hülé).

A lét mint alap - Arisztotelész

A filozófia a valóság egészének az ismerete a valóság alapjára való tekintettel és ilyenformán a szaktudományok alapja is. A bölcselet nem tárgyszerű „tárgya” a létezők léte, alapkérdése pedig a létkérdés.

Mi a filozófia? - A filozófia tárgya