Ismeretelmélet 0 csillagozás

Turay Alfréd: Ismeretelmélet

Bevezetés ​(részlet)

Az ismeretelmélet elnevezés önmagában véve is nyilvánvalóvá teszi, hogy jelen esetben a megismeréssel kapcsolatos tudományról lesz szó, melyet a görög gnószisz (ismeret, megismerés) és logosz (tan, tudomány) szavak összetétele alapján gnozeológiának is szokás nevezni. Az episztemológia kifejezés is ismeretelméletet jelent, bár ezen sokan inkább tudományelméletet értenek, mert a görög episztémé szó elsősorban a tudományos megismerést jelenti. Az emberi megismerés természetét kutató filozófiai tudományt Immanuel Kant (1724-1804) munkássága óta szokás a kritika névvel is jelölni. A kritika szó a görög krinó (elkülönítek, elkülönítve világosan látok, ítélek) igéből származik. I. Kant „A tiszta ész kritikája” című munkájában az emberi megismerés természetét, határait és lehetőségi feltételeit kutatta, vagyis a megismerést tette kritika tárgyává. A szóelemzésből mindenesetre láthatunk már annyit, hogy a szóban forgó tudomány az emberi megismeréssel… (tovább)

>!
118 oldal · puhatáblás

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 3


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában és más történetek
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava
Szerb Antal: A világirodalom története
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára