Végtelen ​paraziták 9 csillagozás

A könyv címe nem politikusokra, hanem biológiai kártevőkre utal; a címlap alapján ez látható is. Kíváncsian vettem kézbe, mert újszerű nézőpontból vizsgálja a paraziták és környezetük viszonyát: a paraziták szempontjából. Milyen evolúciós stratégia határozza meg az ő viselkedésüket, milyen ökológiai egyensúly vagy egyensúlytalanság okozza egyesek sikerét, mások sikertelenségét? Honnét kaptuk legtöbb kártevőnket, kórokozónkat, mi rejlik a nagy járványok hátterében, mi módon védekezhetünk. Csupa mindenkit érdeklő, (s a COVID-19 járvány óta különösen) aktuális kérdés.

Külön említést érdemel, hogy a szerző finn, nem pedig angolszász (vagyis amerikai, brit, kanadai vagy ausztrál). Ezt örömmel nyugtázom, mert ugyan sok kiváló ismeretterjesztő könyvet olvastam angol anyanyelvű szerzők tollából, de kissé zavar is, hogy ezek a munkák – a közel egymilliárdos angolul tudó olvasóközönség jóvoltából – monopolhelyzetet élveznek; sokszor gondolok arra, hány kiváló katalán, észt, örmény, mongol, joruba vagy tamil munka marad ismeretlen, mert egyszerűen nem jutnak el egy világnyelv olvasóközönsége elé. Nos, Alvelo könyve – ha nem is az angol – legalább a magyar olvasók közé eljutott.

Ami viszont a kötet hátránya, az a vezérfonal hiánya. Az egyes fejezetek nem épülnek szerves egységbe, egy kicsit újságcikk-gyűjtemény jelleggel sorakoznak egymás után. Ez megnehezíti a téma áttekintését; bár a legfontosabb tanulságokat (az emberi faj szempontjából) a szerző a végén összegzi: a biodiverzitás fenntartását, a túlzottan steril környezet hátrányait, de a megfelelő higiénia szükségességét, az óvatos, és mértékletes antibiotikum-használatot. Egy tapasztalt szerkesztő segíthetett volna a kötet – egyébként valóban szerteágazó – témáit logikusabban összerendezni.

De nem morgok, mert a könyv így is úttörő jellegű, főleg evolúciós-ökológiai szemléletmódja miatt. Arra figyelmeztet, hogy mindannyiunknak figyelnünk kell a környezetünkre, mert testünk egyensúlya és a Föld ökológiai egyensúlya szorosan összefüggenek. És ha nem vigyázunk, akkor ez az egyensúly az ágyi poloskák, kullancsok, maláriaszúnyogok, bélférgek és retrovírusok javára billenhet.

A férjem kért meg rá, hogy hozzam ki a könyvtárból, jókat olvasott róla és érdekelte. Nekem is ajánlotta elolvasásra. off
Talán némi szerkesztés, húzás nem ártott volna neki. A közepénél kicsit kezdett unalmassá válni, félretettem egy-két napra. Aztán persze befejeztem, mert alapjában nagyon érdekelt a téma is, a szerző megközelítése és szemlélete is.
A 2018-as első kiadást a szerző 2020-ban kibővítette egy COVID-19-ről szóló fejezettel, szerencsére magyarul már ez a kibővített kiadás jelent meg.

Nem mindennapi utazás volt a paraziták világába a könyv, Tuomas Aivelo alapos betekintést nyújtott a köztünk élő vírusok, baktériumok és egyéb élősködők köreibe, több aspektusból is vizsgálva őket. Létezésük miértjéből kiindulva választ ad olyan kérdésekre, hogy honnan származnak és miért ilyen változatosak, hogy miként lehet őket kiiktatni, ha egyáltalán lehet, hogy fejlődésük hogyan zajlott eddig és mi várható a jövőben, illetve egy fejezet erejéig a koronavírus-járványról is megemlékezik.
Mondandóját a Madagaszkáron végzett kutatásának egyes részleteivel fűzi össze, vezérfonalat viszont ez sem jelent, így néha kicsit logikátlannak tűnt az egyes fejezetek sorrendje. A stílussal azonban alapvetően nem volt gond, a néhol előbukkanó önismétlését leszámítva érdekesen ír, nem bocsátkozik felesleges rizsázásokba, könnyen lehetett olvasni, nem kalandozott el a figyelmem. Annak ellenére sem, hogy a könyvben leírt parazita fajok a legismertebbek és ezeket egyetemen is elég behatóan tanulmányoztuk.
Egyedül a képeket hiányoltam, néhány fotóval vagy ábrával sokkal élvezetesebb lett volna a kötet. Szerencsére ezek nélkül is működött a könyv, számomra legalábbis egy érdekes és izgalmas olvasás volt, korábbi ismereteim ellenére rengeteget tanultam belőle, az pedig külön öröm, hogy a finn vonatkozásokba is beleláttam.